Az Európai Parlament nem váratlan módon úgy döntött, hogy támogatja a téli-nyári óraátállítás megszüntetését. A több mint egy éve elindult jogalkotási (módosítási) folyamat egy ideig azzal számolt, hogy 2019 lesz az utolsó átállás éve, ami praktikusan azt jelentette volna, hogy most vasárnap áttérünk a nyári, hosszabb világos estékkel jellemzett időszakra, és ősszel már nem is tekerjük vissza a vekkert.
A parlament azonban most azt szavazta meg, hogy 2021-ben, azaz csak két év múlva legyen meg a tagországoknak az a lehetősége, hogy eldöntsék, a nyári vagy a téli időszámítást szeretnék, és csak onnantól kezdve nem lesz állítgatás.
Az utóbbi mondatból is látszik, hogy miért lenne nehéz idén megszabadulni az óraátállítástól: az egyes országoknak, így Magyarországnak is még döntenie kell arról, hogy a nyári vagy a téli rendszert tartja meg. A döntésről fél évvel a lépés előtt értesíteni kell az uniót, vagyis most már praktikusan arra sem lenne esély, hogy (hipotetikus példa következik:) mi jelezzük, a téli rendszert tartanánk meg, és október vége után már nem állítanánk órát.
A sokszor valóban bürokratikus uniós döntéshozatali mechanizmusban az óraátállítás ügye másfél év után (egyszerűen fogalmazva) a szükséges 10 lépésből éppen a hetediken esett túl, vagyis három fontos egyeztetés/döntés még hátravan. Anélkül, hogy a részletekbe belemennénk, a lényeg az, hogy a parlament döntése után az Európai Bizottságnak és a tagállamok vezetőit tömörítő Tanácsnak is dűlőre kell jutnia egymással a részletekben (majd a direktíva egy utolsó körre még visszamegy a parlamentbe).
Másrészt azonban nem csak bürokratikus okai vannak a hosszas előkészítésnek. Az egységes piac zökkenőmentes működése érdekében szükség van arra, hogy a tagországok előre kiszámítható módon tudják, hogy mikor és hol éppen hány óra van hivatalosan.
Talán Magyarországon már kicsit elszoktunk tőle (vagy nem is szoktunk hozzá soha), de a hasonló átállásokat érdemi hatásvizsgálatok előzik meg, amelyek ez esetben azt mutatták ki, hogy “ha az óraátállítás időpontjait a tagállamok nem egyeztetnék egymással, az kedvezőtlen hatással járna a belső piacra, mert emelkednének a határokon átnyúló kereskedelem költségei, több kényelmetlenséggel járna és esetleg zavart szenvedne a közlekedés, a kommunikáció és az utazás, valamint csökkenne a termelékenység az áruk és a szolgáltatások belső piacán”.
Ez azt jelenti, hogy nem lehet hirtelen bejelenteni, hogy egy tagországban a jövő héttől kezdve egy órával korábban vagy később nyitnak/zárnak a hivatalok, indulnak/érkeznek a vonatok és a repülők, vagy éppen zár a tőzsde. Az uniós szabályozás lényege az, hogy a tagállamok szabadon dönthetnek arról, hogy melyik időzónába tartoznak, és arról is, hogy azon belül a mostani nyári vagy a téli rendszer szerint határozzák meg az időt, de a döntést időben kell jelezni és össze kell hangolni a többi tagállammal.
Mivel Magyarországon a felmérések szerint nagy többséggel a nyári időszámításnak van támogatottsága, vélhetően a magyar kormány is ennek megtartása mellett dönt majd, vagyis a téli időszámítás fog megszűnni, legkésőbb 2021-től.
Ez azt jelenti, hogy nálunk nyáron maradnának a mostani hosszú, világos esték, télen pedig a legrövidebb napon (Budapesten) 15.54 helyett csak 16.54-kor menne le a nap. Igaz, ezen a decemberi napon 7.27 helyett csak 8.27-kor lenne a napkelte, ami praktikusan például azt jelentené, hogy iskolakezdéskor még csak pirkadna.
Az óraátállítás eltörlése egyáltalán nem jelenti azt, hogy az unióban egységessé válik az idő meghatározása. A velünk egy időzónában lévő Madridban például már most úgy telik a legrövidebb nap, mint ahogy nálunk fog az átállítás eltörlése után (napkelte 8.33-kor, napnyugta 17.50-kor), és kérdés, hogy nekik ez így jó, vagy bevállalják azt, hogy csak 9.33-kor keljen fel a nap, és cserébe 18.50-ig világos maradjon. Ha nem így döntenek, és a téli időszámítást választják, akkor például ugyanazon az európai időzónán belül is állandóan eltérhetnek tőlünk egy órával (míg jelenleg mindig ugyanannyi idő van Madridban és Budapesten).
Hasonlóan megbonyolíthatja a helyzetet az észak-déli eltérés is, mert bár Stockholm szintén velünk egy időzónában van, ott már most is csak 8.42-kor kel fel a Nap a legrövidebb decemberi napon, csakhogy 14.47-kor már nyugszik is. Ha a svédek nem akarják reggel 9.42-re tolni a napfelkeltét, akkor szintén egy órás eltérésbe kerülhetnek hozzánk képest.
Látszik, hogy a 28 tagországnak akár eltérő érdekei is lehetnek, és a három európai időzóna, illetve a kelet-nyugati és észak-déli földrajzi adottságok miatt az óraátállítás megszűnése után egészen pepita időmérési rendszer is kialakulhat az unióban, amit össze kell hangolni.
