Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2019. március 26. 17:47 Élet, Világ

Miért kell még két évet várni az óraátállítás eltörléséért?

Az Európai Parlament nem váratlan módon úgy döntött, hogy támogatja a téli-nyári óraátállítás megszüntetését. A több mint egy éve elindult jogalkotási (módosítási) folyamat egy ideig azzal számolt, hogy 2019 lesz az utolsó átállás éve, ami praktikusan azt jelentette volna, hogy most vasárnap áttérünk a nyári, hosszabb világos estékkel jellemzett időszakra, és ősszel már nem is tekerjük vissza a vekkert.

A parlament azonban most azt szavazta meg, hogy 2021-ben, azaz csak két év múlva legyen meg a tagországoknak az a lehetősége, hogy eldöntsék, a nyári vagy a téli időszámítást szeretnék, és csak onnantól kezdve nem lesz állítgatás.

Az utóbbi mondatból is látszik, hogy miért lenne nehéz idén megszabadulni az óraátállítástól: az egyes országoknak, így Magyarországnak is még döntenie kell arról, hogy a nyári vagy a téli rendszert tartja meg. A döntésről fél évvel a lépés előtt értesíteni kell az uniót, vagyis most már praktikusan arra sem lenne esély, hogy (hipotetikus példa következik:) mi jelezzük, a téli rendszert tartanánk meg, és október vége után már nem állítanánk órát.

A sokszor valóban bürokratikus uniós döntéshozatali mechanizmusban az óraátállítás ügye másfél év után (egyszerűen fogalmazva) a szükséges 10 lépésből éppen a hetediken esett túl, vagyis három fontos egyeztetés/döntés még hátravan. Anélkül, hogy a részletekbe belemennénk, a lényeg az, hogy a parlament döntése után az Európai Bizottságnak és a tagállamok vezetőit tömörítő Tanácsnak is dűlőre kell jutnia egymással a részletekben (majd a direktíva egy utolsó körre még visszamegy a parlamentbe).

Másrészt azonban nem csak bürokratikus okai vannak a hosszas előkészítésnek. Az egységes piac zökkenőmentes működése érdekében szükség van arra, hogy a tagországok előre kiszámítható módon tudják, hogy mikor és hol éppen hány óra van hivatalosan.

Talán Magyarországon már kicsit elszoktunk tőle (vagy nem is szoktunk hozzá soha), de a hasonló átállásokat érdemi hatásvizsgálatok előzik meg, amelyek ez esetben azt mutatták ki, hogy “ha az óraátállítás időpontjait a tagállamok nem egyeztetnék egymással, az kedvezőtlen hatással járna a belső piacra, mert emelkednének a határokon átnyúló kereskedelem költségei, több kényelmetlenséggel járna és esetleg zavart szenvedne a közlekedés, a kommunikáció és az utazás, valamint csökkenne a termelékenység az áruk és a szolgáltatások belső piacán”.

Ez azt jelenti, hogy nem lehet hirtelen bejelenteni, hogy egy tagországban a jövő héttől kezdve egy órával korábban vagy később nyitnak/zárnak a hivatalok, indulnak/érkeznek a vonatok és a repülők, vagy éppen zár a tőzsde. Az uniós szabályozás lényege az, hogy a tagállamok szabadon dönthetnek arról, hogy melyik időzónába tartoznak, és arról is, hogy azon belül a mostani nyári vagy a téli rendszer szerint határozzák meg az időt, de a döntést időben kell jelezni és össze kell hangolni a többi tagállammal.

Mivel Magyarországon a felmérések szerint nagy többséggel a nyári időszámításnak van támogatottsága, vélhetően a magyar kormány is ennek megtartása mellett dönt majd, vagyis a téli időszámítás fog megszűnni, legkésőbb 2021-től.

Ez azt jelenti, hogy nálunk nyáron maradnának a mostani hosszú, világos esték, télen pedig a legrövidebb napon (Budapesten) 15.54 helyett csak 16.54-kor menne le a nap. Igaz, ezen a decemberi napon 7.27 helyett csak 8.27-kor lenne a napkelte, ami praktikusan például azt jelentené, hogy iskolakezdéskor még csak pirkadna.

Az óraátállítás eltörlése egyáltalán nem jelenti azt, hogy az unióban egységessé válik az idő meghatározása. A velünk egy időzónában lévő Madridban például már most úgy telik a legrövidebb nap, mint ahogy nálunk fog az átállítás eltörlése után (napkelte 8.33-kor, napnyugta 17.50-kor), és kérdés, hogy nekik ez így jó, vagy bevállalják azt, hogy csak 9.33-kor keljen fel a nap, és cserébe 18.50-ig világos maradjon. Ha nem így döntenek, és a téli időszámítást választják, akkor például ugyanazon az európai időzónán belül is állandóan eltérhetnek tőlünk egy órával (míg jelenleg mindig ugyanannyi idő van Madridban és Budapesten).

Hasonlóan megbonyolíthatja a helyzetet az észak-déli eltérés is, mert bár Stockholm szintén velünk egy időzónában van, ott már most is csak 8.42-kor kel fel a Nap a legrövidebb decemberi napon, csakhogy 14.47-kor már nyugszik is. Ha a svédek nem akarják reggel 9.42-re tolni a napfelkeltét, akkor szintén egy órás eltérésbe kerülhetnek hozzánk képest.

Látszik, hogy a 28 tagországnak akár eltérő érdekei is lehetnek, és a három európai időzóna, illetve a kelet-nyugati és észak-déli földrajzi adottságok miatt az óraátállítás megszűnése után egészen pepita időmérési rendszer is kialakulhat az unióban, amit össze kell hangolni.

Élet Világ Európai Unió idő időzóna óraátállítás Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Váczi István
2019. június 16. 12:18 Élet

Agyba ültetett csipekkel turbózzák fel a memóriát

Az Egyesült Államokban olyan eszközöket fejlesztettek ki, amelyek többé-kevésbé képesek az emlékezőtehetséget helyreállítani súlyos agysérülés után.

Torontáli Zoltán
2019. június 15. 07:32 Élet, Vállalat

Elmentünk az üzembe, ahol már a robotokat is robotok gyártják

A monoton, unalmas, agyzsibbasztó feladatokat adják át a robotoknak, hogy az emberek az értelmesebb munkákat végezzék.

Jandó Zoltán
2019. június 14. 16:47 Adat, Élet

Minden idők legmelegebb magyar júniusa felé haladunk

Nem véletlenül érzed úgy, hogy megfő az agyad. Az idei március még csak egy történelmi ötödik helyet hozott össze, de június az élre tör.

Fontos

Jandó Zoltán
2019. június 17. 06:50 Vállalat

Szinte munkások nélkül kaszálnak tízmilliárdokat a kormány kedvenc építői

Összeszedtünk néhány adatot, amelyek elég jól megmutatják, hogy lényegében „üzletszerzési jutalékot” szednek az állami tendereken rendszeresen arató cégek.

Hajdu Miklós
2019. június 16. 16:57 Adat

Most jön a neheze, ha Magyarország is tenni akar a klímakatasztrófa ellen

Bár az üvegházhatású gázok kibocsátását összességében sikerült visszafogni hazánkban és az EU-ban is, vannak olyan ágazatok, amelyek egyre jobban szennyezik a levegőt.

Fabók Bálint
2019. június 14. 06:41 Élet, Közélet

Visszaélések ellen hirdetett harcot a kormány, leszámolás lett belőle

Hiába ígérte a kormány, hogy a nem csaló színházak nem járnak rosszul a tao-rendszer megszüntetésével, durván bezuhant a legtöbb független színház állami támogatása.