Nagy többséggel megszavazta tegnap az Európai Parlament, hogy szerte az Európai Unióban erős és egységes védelem illesse meg a visszaéléseket leleplezőket, akiknek eddig sokszor komoly szankciókkal – például fenyegetésekkel, elbocsátással – kellett szembenézniük.
Ezen a területen eddig nem volt uniós szabályozás, és az Európai Bizottság összesítése szerint csak tíz tagállamban volt koherens védelem a közérdekű bejelentők számára, köztük Magyarországon. Emellett a pénzügyi szektorban voltak csak ágazatspecifikus szabályok. Pedig a kockázatot vállalóknak köszönhetők olyan nagy horderejű botrányok kirobbanása, mint a
Az uniós keretszabályozás – amelyet két év alatt minden tagállamnak át kell ültetnie a saját jogrendjébe – szerint minden közérdekű bejelentőnek magas szintű védelmet kell garantálni, és biztonságos bejelentési csatornát kell biztosítani számukra, dolgozzanak akár a közszolgálatban, akár vállalkozásoknál.
Az 50 főnél nagyobb létszámú cégek esetében ennek egy belső csatornának kell lennie, ahol az alkalmazottak jelezhetik egyebek mellett az adócsalással, pénzmosással, környezet- és egészségvédelemmel kapcsolatos észrevételeiket. Nem kötelesek azonban elsőként ezt igénybe venni, egyből fordulhatnak a hatóságokhoz, és ha semmi nem történik, akkor a médiához is, és semmilyen retorzió nem érheti őket ezért – emeli ki a Bloomberg összefoglalója.
A BBC cikke szerint a hatóságoknál ki kell képezni olyan szakembereket, akik pontosan tudják, hogyan kell kezelni a közérdekű bejelentéseket. A cél természetesen nem önmagában a botrányok kirobbanása, hanem az, hogy
hatékonyabban lehessen szembeszállni a környezetet és az emberek egészségét veszélyeztető folyamatokkal, a csalásokkal, korrupcióval és a vállalati adóelkerüléssel.
Ha Magyarországon múlik, az utóbbi nem került volna a szabályozott körbe, a BBC szerint ugyanis hazánk Luxemburggal és Írországgal együtt ezért lobbizott, de nem ért célt.
Világ
Fontos