Az antibiotikumoknak ellenálló baktériumok veszélyeiről már elég sokat írtak, de van egy hozzájuk hasonló, sokkal kevésbé ismert, a világ egészségügyi helyzetére hasonló nagyságrendű kockázatot hordozó kórokozócsoport: a gombaölő szereknek ellenálló gombák.
A New York Times hosszú cikkben foglalkozik a candida auris nevű gomba okozta fertőzésekkel, amelyek nem számítanak egészen újnak, de mostanra már aggodalomra okot adó mértéket értek el. A kórokozót első alkalommal 2009-ben mutatták ki egy japán páciens fülében, innen származik a neve: az auris latinul fület jelent, a candida pedig egy elterjedt gombacsalád. Akkor nem tulajdonítottak neki különösebb jelentőséget, hiszen a candidákat jellemzően könnyen ki lehet iktatni széles körben használt gombaölő szerekkel.
A candida aurist azonban nem. A London közelében lévő Royal Brompton Kórházban egy hétig hidrogén-peroxidos párával permetezték azt a területet, ahol korábban egy fertőzött beteget kezeltek, és ez ki is irtott minden kórokozót, kivéve a candida aurist. Egy New York-i kórházban pedig még a csempéket is le kellett verni a falról egy hasonló eset után, hogy képesek legyenek megszabadulni a kórokozótól. Az igazolt esetek sorát egyebek mellett venezuelai, spanyolországi, dél-afrikai, indiai és pakisztáni esetek gyarapítják. Magyarországi felbukkanásáról egyelőre szerencsére nem tudni.
Az Egyesült Államokban eddig 587 fertőzést azonosítottak, és az amerikai járványügyi és betegségmegelőzési intézet (Centers for Disease Control and Prevention, CDC) adatai szerint az esetek 90 százalékában a candida auris minimum egy gyógyszerrel szemben bizonyult ellenállónak, 30 százalékában pedig kettővel vagy még többel szemben. Valószínű azonban, hogy jóval több fertőzés lehetett, mert nehéz azonosítani a kórokozót.
A gomba a gyenge immunrendszerűekre veszélyes, és magas a halálozási arány: a CDC adatai szerint
a fertőzöttek közel fele 90 napon belül meghal.
Igaz, a kórházban kezelt, gyakran súlyos állapotú emberek esetében sokszor nem könnyű megmondani, hogy mi vezetett a halálukhoz. A tünetek – láz, fájdalmak, fáradság – eleinte nem tűnnek súlyosnak, de a fertőzés végül mégis halált okozhatnak. A CDC ennek megfelelően felvette a candida aurist az azonnali veszélyt hordozó kórokozók listájára.
Mivel ennyi bajt okoz, a kutatók ki akarták deríteni, hogy honnan származik a candida auris, de úgy tűnik, hogy nem egyetlen helyről. Az eddig fertőzéseket okozó minták alapján már négy törzset azonosítottak, amelyek egymástól függetlenül fejlődtek ki a világ különböző részein.
Erre az aggasztó és különös jelenségre Jacques Meis holland mikrobiológus szerint az adhat magyarázatot, hogy a mezőgazdaságban világszerte óriási mennyiségben használnak gombaölő szereket a termények rothadásának megakadályozására. Ezek a talajba is belekerülnek, ahol óriási pusztítást végeznek a nem ellenálló gombák között, megnyitva az életteret a rezisztens változatok előtt.
Ráadásul egyelőre semmi jele annak, hogy visszafogottabbá válna a gombaölők használata, ahogyan az antibiotikumokat is a korábbihoz hasonló lendülettel alkalmazzák az orvostudományban és az állattenyésztésben. Egy brit kormányzati tanulmány arra jutott, hogy ha ez a tendencia nem változik, akkor
2050-ben csak az antibiotikumoknak ellenálló baktériumok évi 10 millió emberrel végeznek világszerte, 2 millióval többel, mint a rák.
Az Egyesült Államokban becslések szerint kétmillió ember fertőződött meg 2010-ben rezisztens kórokozókkal, és 23 ezren meg is haltak. A Washingtoni Egyetem orvostudományi kara jelenleg már 162 ezerre teszi az amerikai áldozatok éves számát, a világ egészére pedig 700 ezer a becslés.
A jelenség súlyához képest a közvélemény keveset tud ezekről a fertőzésekről, leginkább azért, mert az érintett egészségügyi intézmények igyekeznek titokban tartani az eseteket, nehogy fertőzési gócként bélyegezzék meg őket. Legfeljebb csak a szakhatóságokat értesítik.
A New York Times-nak nyilatkozó korábbi CDC-alkalmazott ezt érthetőnek nevezte, mert nem lehet ezekről a betegségekről úgy kommunikálni, hogy ne törjön ki pánik. A betegek érdekeit védő szervezetek szerint ez azonban abszurd, mert így a tervezhető beavatkozásra várók sem tudják elkerülni a veszélyes intézményeket. Ráadásul így nyomás sincs a kórházakon, hogy a súlyának megfelelően kezeljék a problémát. A már említett London melletti kórház is csak azt követően szánta rá magát az intenzív részlegének a bezárására, hogy megjelent a fertőzés híre egy tudományos lapban. Előtte pedig fennállt a kórokozó széthurcolásának a veszélye.
Világ
Fontos