Január végén egyetlen hét alatt 31 százalékkal nőtt a pénzmennyiség Venezuelában a központi bank adatai szerint. Ez a leggyorsabb ütem 1997 óta, és arra utal, hogy az ellenzéki fellépés és a nemzetközi reakciók miatt a kormány pánikszerű költekezésbe kezdett.
Az más kérdés, hogy ennek mennyi értelme van, hiszen a pénznyomtatás és az ennek nyomán elszabadult hiperinfláció alaposan hozzájárult az ország jelenlegi nyomorult helyzetéhez – emlékeztet a Bloomberg. Ez odáig fokozódott, hogy a pénz szinte értéktelenné vált Venezuelában, a boltokban mérlegen mérték le a bankókötegeket, de volt, hogy konfettiként használták a papírpénzt.
Tavaly augusztusban öt nullát levágtak a bolivárról, ami ugyan a gazdasági helyzeten nem sokat javított, de legalább a bevásárlást könnyebbé tette – már amennyiben sikerül olyan boltot találni, amelyben van áru. A venezuelai gazdaság ugyanis a teljesen elhibázott gazdaságpolitika miatt az utóbbi pár évben lényegében összeomlott, a lakosság jelentős része éhezik, több millióan pedig a szomszédos országokba menekültek.
Nicolas Maduro elnök az utóbbi években a demokratikus díszletek megtartásával lényegében diktatúrát épített ki, az ellenzéket félkatonai eszközökkel elnyomva. Ehhez képest meglepően összezavarta a viszonyokat, hogy Juan Guaido ellenzéki politikus januárban az ország ideiglenes vezetőjének kiáltotta ki magát. A fejlett országok kormányainak többsége azóta el is ismerte őt.
Maduro a hétvégén előre hozott választásokra tett javaslatot. Ennek persze csak akkor lenne értelme, ha nem csalják el. Bár az elnök is viszonylag nagy tömeget tudott megmozgatni a hétvégén, hatalmát már leginkább annak köszönheti, hogy a vezérkar nagy része továbbra is támogatja. Nem véletlenül, a Bloomberg összeállítása szerint ugyanis rendkívül jövedelmező üzleti lehetőségeket biztosított a tábornokok számára az elnök, egyebek mellett a kábítószer-kereskedelemben. Maduro bukásával ezeket elveszítenék, és jó eséllyel a felelősségre vonástól is tartaniuk kellene.
Világ
Fontos