Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán
2018. augusztus 21. 13:33 Világ

Tegnap még két és fél kiló bankjeggyel lehetett egy guriga WC-papírt venni Venezuelában

Tegnap még több kilónyi bankjegyet kellett volna magával vinnie annak, aki vásárolni indult Venezuelában. Ma már viszont elég lenne néhány bankó, már ha lenne mit venni. Hétfőn ugyanis forgalomba hozták az új bolivárt, ami 100 ezernyit ér a korábbiból. Magyarul öt nullát egyszerűen levágtak a bankjegyeken szereplő szám végéről, így míg hétfőn – amikor zárva voltak a bankok, így nem lehetett hozzájutni az új pénzhez – 2,8 millió bolivárba került egy doboz kóla, ma már csak 28-ba.

A The Guardian készített elég látványos összeállítást arról, hogy mennyi pénzre volt szükség bizonyos termékek megvásárlásához. Egy WC-papír például 2,6 millió bolivarba került, aminek kifizetéséhez 2,6 kilónyi ezres bankóra lett volna szükség. Ugyanez egy 14,6 milliót érő csirke esetében közel 15 kiló. Egyes források szerint több helyen már nem is számolták, hanem mérték a pénzt. (Igaz, a legnagyobb címlet eddig a százezer bolivaros volt, de elképzelhető, hogy ebből kevesebb forgott a gazdaságban.)

Ugyanakkor ez félig-meddig fikció: Venezuelában hónapok óta lényegében semmit nem lehet kapni, a boltok üresen állnak, a lakosság 90 százaléka mélyszegénységben él, és éhezik. Az országban, amelynek gazdasága mostanra teljesen összeomlott, már tavaly 11 kilóval csökkent a lakosság átlagos testsúlya, azóta pedig rengeteget romlott a helyzet.

Az új, szuverén bolivarnak nevezett pénz kibocsátására például azért volt szükség, mert a dél-amerikai államban hiperinfláció van, azaz a helyi fizetőeszköz kontrollálhatatlan ütemben veszít az értékérőből. Bár a hivatalos árfolyam szerint „csak” negyedmillió régi – hivatalos nevén erős (!) – bolivárt adtak egy dollárért, a feketepiacon már 6,7 milliót kellett érte fizetni. Így a legnagyobb címletű százezres nagyjából 1,5 centet, azaz körülbelül 4 forintot ért.

A legutóbbi hivatalos adatok szerint júliusban az éves infláció közel 83 ezer százalékos volt. Ez azt jelenti, hogy az elmúlt 12 hónapban 830-szorosára emelkedtek az árak, ám ezzel még sehol nincs a folyamat vége. Az IMF a teljes évre 1 millió százalékos mutatót jósol, több szakértő szerint pedig még ez is erősen óvatos becslés.

 

Ezzel egyébként Venezuela még mindig nagyon messze van a hiperinflációs világrekordtól, ezt a nem túl dicső címet ugyanis Magyarország birtokolja. A második világháború után a pengő még a bolivárnál is sokkal gyorsabban értékelődött le, a havi infláció 42 billiárd (42 000 000 000 000 000 000) százalékos volt. Ekkor készültek a kultikus képek az utcán szétszórt pengő bankjegyek söprögetéséről, illetve a cigarettáját egymilliárdos bankóval meggyújtó nőről. Itthon a helyzetet a forint bevezetése oldotta meg, amiért forgalomba hozatalakor 400 kvadrilliárd pengőt kellett adni.

Önmagában azonban ez sem lett volna elég, hiszen az új pénz csak akkor ér valamit, ha a piac elhiszi róla, hogy van értéke. Ehhez viszont valamilyen használható gazdaságpolitikára is szükség van. Ennek megfelelően a többség túl sokat a nullák mostani venezuelai levágásától sem vár. Különösen, hogy a pénznyomtatással eddig még sohasem sikerült kezelni a hiperinflációt, rontani viszont elég sokat lehet így a helyzeten.

Bár Nicolas Maduro Venezuela elnöke arról beszélt, hogy a lépésnek köszönhetően ismét a munka kerül a javak termelésén és a fizetések értékén alapuló újraszervezett társadalom középpontjába, és ezzel megszűnik az a perverz modell, ami dolláralapra helyezte az ország gazdaságát, ez szinte biztosan nincs így. Az új pénz valójában csak egy blöff, a megindult folyamatokon önmagában semmit nem fog tudni változtatni.

A nullák levágása egyébként nem az egyetlen eleme Maduro – saját maga által csak gazdasági csodareceptként emlegetett – reformprogramjának. Az elnök szeptember 1-jétől például hatvanszorosára emelné a minimálbért. Ezzel csak két probléma van: egyrészt a cégeknek nincs pénze, amiből ki tudnák fizetni a dolgozóikat, másrészt a jelenlegi infláció mellett a hatvanszoros bér sem ér majd lényegében semmit.

Mindenesetre a venezuelaiak nem nagyon bíznak a változásokban, és százezer számra hagyják el az országot. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának Hivatala korábban úgy becsülte, hogy az idén 1,5 millióan menekülhetnek külföldre. A legtöbben Kolumbián keresztül Ecuadorba mennek: a három Magyarországnyi területű, 15 milliós államba eddig nagyjából 500 ezer menekült érkezett. Ecuador nem is nagyon tud mit kezdeni a helyzettel, így épp a napokban jelezték, hogy új határellenőrzési szabályokat vezetnek be, hogy megállítsák az útlevél nélkül az országba érkező bevándorlókat.

Világ bolivar hiperinfláció Nicolas Maduro pengő Venezuela Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Torontáli Zoltán
2020. augusztus 9. 14:16 Világ

A gazdaság fejlesztése tönkre tette a tavat, most a tó teszi tönkre a gazdaságot

Iránban már majdnem teljesen kiszáradt egy nagy tó, amelynek kiülepedett sótartalmát a szél viszi. A folyamatot a környék mezőgazdasági fejlesztése indította be, a szárazság és a só most 4 millió ember megélhetését és egészségét veszélyezteti.

Torontáli Zoltán
2020. augusztus 4. 16:12 Vállalat, Világ

Lakókocsi-hajó hibridet kezdett árulni a Tchibo, a németek megőrülnek érte

Két legyet egy csapásra, a karavánhajó egy trélerre felrakva hirtelen sima lakókocsivá változtatható.

Fabók Bálint
2020. augusztus 3. 12:30 Világ

Trendforduló: a történelem folyamán először csökken a szénipar kapacitása

A szénipar az üvegházhatású gázok 30 százalékáért felel, de úgy tűnik, idén elkezdett visszaszorulni.

Fontos

Jandó Zoltán
2020. augusztus 7. 12:42 Adat

Ezt a szezont már a Balatonnál sem lesz könnyű visszahozni

A júniusi turisztikai számok még mindig nagyon rosszak. Július-augusztusban az ország egyes régióiban nagyon felpörgött a forgalom, de a kiesést ez már nem hozza vissza.

Avatar
2020. augusztus 6. 16:03 Pénz

Prés alatt az olajipar: szennyeznek, de még nyereséget sem termelnek

Nem bűnbakot kell csinálni a szektorból, hiszen ők lehetnek alkalmasak arra, hogy megvalósítsák technológiai átmenetet.

Tóth István János
2020. augusztus 6. 06:29 Vállalat

A magyar gazdaságtörténet legnagyobb csodája: a Mészáros és Mészáros kft., második rész

Vajon mi magyarázza, hogy választások előtt mindig készpénzben úszik a Mészáros és Mészáros, és hogy legnagyobb vevőik - közöttük a magyar állam - előre utalják a tízmilliárdokat?