Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán
2018. augusztus 21. 13:33 Világ

Tegnap még két és fél kiló bankjeggyel lehetett egy guriga WC-papírt venni Venezuelában

Tegnap még több kilónyi bankjegyet kellett volna magával vinnie annak, aki vásárolni indult Venezuelában. Ma már viszont elég lenne néhány bankó, már ha lenne mit venni. Hétfőn ugyanis forgalomba hozták az új bolivárt, ami 100 ezernyit ér a korábbiból. Magyarul öt nullát egyszerűen levágtak a bankjegyeken szereplő szám végéről, így míg hétfőn – amikor zárva voltak a bankok, így nem lehetett hozzájutni az új pénzhez – 2,8 millió bolivárba került egy doboz kóla, ma már csak 28-ba.

A The Guardian készített elég látványos összeállítást arról, hogy mennyi pénzre volt szükség bizonyos termékek megvásárlásához. Egy WC-papír például 2,6 millió bolivarba került, aminek kifizetéséhez 2,6 kilónyi ezres bankóra lett volna szükség. Ugyanez egy 14,6 milliót érő csirke esetében közel 15 kiló. Egyes források szerint több helyen már nem is számolták, hanem mérték a pénzt. (Igaz, a legnagyobb címlet eddig a százezer bolivaros volt, de elképzelhető, hogy ebből kevesebb forgott a gazdaságban.)

Ugyanakkor ez félig-meddig fikció: Venezuelában hónapok óta lényegében semmit nem lehet kapni, a boltok üresen állnak, a lakosság 90 százaléka mélyszegénységben él, és éhezik. Az országban, amelynek gazdasága mostanra teljesen összeomlott, már tavaly 11 kilóval csökkent a lakosság átlagos testsúlya, azóta pedig rengeteget romlott a helyzet.

Az új, szuverén bolivarnak nevezett pénz kibocsátására például azért volt szükség, mert a dél-amerikai államban hiperinfláció van, azaz a helyi fizetőeszköz kontrollálhatatlan ütemben veszít az értékérőből. Bár a hivatalos árfolyam szerint „csak” negyedmillió régi – hivatalos nevén erős (!) – bolivárt adtak egy dollárért, a feketepiacon már 6,7 milliót kellett érte fizetni. Így a legnagyobb címletű százezres nagyjából 1,5 centet, azaz körülbelül 4 forintot ért.

A legutóbbi hivatalos adatok szerint júliusban az éves infláció közel 83 ezer százalékos volt. Ez azt jelenti, hogy az elmúlt 12 hónapban 830-szorosára emelkedtek az árak, ám ezzel még sehol nincs a folyamat vége. Az IMF a teljes évre 1 millió százalékos mutatót jósol, több szakértő szerint pedig még ez is erősen óvatos becslés.

 

Ezzel egyébként Venezuela még mindig nagyon messze van a hiperinflációs világrekordtól, ezt a nem túl dicső címet ugyanis Magyarország birtokolja. A második világháború után a pengő még a bolivárnál is sokkal gyorsabban értékelődött le, a havi infláció 42 billiárd (42 000 000 000 000 000 000) százalékos volt. Ekkor készültek a kultikus képek az utcán szétszórt pengő bankjegyek söprögetéséről, illetve a cigarettáját egymilliárdos bankóval meggyújtó nőről. Itthon a helyzetet a forint bevezetése oldotta meg, amiért forgalomba hozatalakor 400 kvadrilliárd pengőt kellett adni.

Önmagában azonban ez sem lett volna elég, hiszen az új pénz csak akkor ér valamit, ha a piac elhiszi róla, hogy van értéke. Ehhez viszont valamilyen használható gazdaságpolitikára is szükség van. Ennek megfelelően a többség túl sokat a nullák mostani venezuelai levágásától sem vár. Különösen, hogy a pénznyomtatással eddig még sohasem sikerült kezelni a hiperinflációt, rontani viszont elég sokat lehet így a helyzeten.

Bár Nicolas Maduro Venezuela elnöke arról beszélt, hogy a lépésnek köszönhetően ismét a munka kerül a javak termelésén és a fizetések értékén alapuló újraszervezett társadalom középpontjába, és ezzel megszűnik az a perverz modell, ami dolláralapra helyezte az ország gazdaságát, ez szinte biztosan nincs így. Az új pénz valójában csak egy blöff, a megindult folyamatokon önmagában semmit nem fog tudni változtatni.

A nullák levágása egyébként nem az egyetlen eleme Maduro – saját maga által csak gazdasági csodareceptként emlegetett – reformprogramjának. Az elnök szeptember 1-jétől például hatvanszorosára emelné a minimálbért. Ezzel csak két probléma van: egyrészt a cégeknek nincs pénze, amiből ki tudnák fizetni a dolgozóikat, másrészt a jelenlegi infláció mellett a hatvanszoros bér sem ér majd lényegében semmit.

Mindenesetre a venezuelaiak nem nagyon bíznak a változásokban, és százezer számra hagyják el az országot. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának Hivatala korábban úgy becsülte, hogy az idén 1,5 millióan menekülhetnek külföldre. A legtöbben Kolumbián keresztül Ecuadorba mennek: a három Magyarországnyi területű, 15 milliós államba eddig nagyjából 500 ezer menekült érkezett. Ecuador nem is nagyon tud mit kezdeni a helyzettel, így épp a napokban jelezték, hogy új határellenőrzési szabályokat vezetnek be, hogy megállítsák az útlevél nélkül az országba érkező bevándorlókat.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ bolivar hiperinfláció Nicolas Maduro pengő Venezuela Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Torontáli Zoltán
2024. február 21. 15:22 Vállalat, Világ

Újabb országban mondták ki, nem munkavállalók az ételfutárok, de bekerülhetnek az ágazati kollektív szerződésbe

Hiányzik az unióban az egységes szabályozás, a finn bíróság a magyarral megegyező állásfoglalást hozott.

Mészáros R. Tamás
2024. február 21. 04:34 Világ

Külföldi tudással, hajóflottával és jüanelszámolással terjeszkedne a kínai autóipar

A kínai állam tervei között szerepel a külföldi kutatás-fejlesztés, az értékesítési- és szervízhálózatok, valamint a jüanalapú pénzügyi infrastuktúra kiépítése az autóexport ösztönzése érdekében.

Mészáros R. Tamás
2024. február 17. 04:38 Világ

Trump NATO-fenyegetése régi stratégia, de eddig nem hallgatott rá Európa

Az amerikai elnökök az 1950-es évek óta próbálják rávenni a NATO-tagokat, hogy költsenek többet a védelemre, de a nyilvános fenyegetések eddig nem működtek.

Fontos

Jandó Zoltán
2024. február 22. 04:34 Vállalat

Mostantól biztosan nem Orbán kötélbarátja felügyeli a lakásod

Eladta egyik meghatározó biztonsági cégét Garancsi István. A tranzakcióval a piac lényegében kétszereplőssé vált, ráadásul a két óriáscég más-más szegmensekben aktív.

Stubnya Bence
2024. február 21. 10:01 Közélet

Európai rekorder lenne Magyarország, ha sikerülne a kormány terve

85 százalékra emelkedhet a kormány tervei szerint a foglalkoztatottsági ráta. Tartalék azonban csak a 25 év alattiakban és az 55 év felettiekben van.

Bőgel György
2024. február 20. 15:27 Vállalat

Mit tanulhatnak magyar vállalkozók a Kifli-anyacég sikeréből?

Adva volt egy gyorsan táguló piaci rés, a lehetőség felismerése azonban még kevés a nemzetközi piaci sikerhez, amit a Rohlik tíz év alatt elért.