Talán a korábbiaknál is erősebben világított rá a kínai gazdaság gyengeségében rejlő kockázatokra az Apple a napokban. A világ legnagyobb cégének vezérigazgatója Tim Cook szerdán levélben tájékoztatta a cég részvényeseit, hogy a csoport utolsó negyedéves bevételei jóval elmaradtak a várakozásoktól. Korábban azt vetítették előre, hogy 89 és 93 milliárd dollár közötti forgalmat hozhatnak össze az október és december közötti három hónapban, ez azonban végül a levél szerint csak 84 milliárd lett.
A magyarázat pedig elsősorban a kínai piac gyengélkedése. A világ legnépesebb országában nagyon nem fogyott az iPhone az elmúlt három hónapban, ez pedig már önmagában elegendő volt ahhoz, hogy a technológiai óriás ne tudja hozni tervezett számait.
Egyáltalán nem az Apple ikonikus terméke azonban az egyetlen, ami iránt hanyatlik a kereslet Kínában. A világ második legnagyobb gazdaságában megtorpant a lakosság fogyasztásának rohamos mértékű növekedése, ami azért gond, mert az utóbbi években ez volt a gazdaság motorja. 2017-ben a kínai GDP gyarapodásának háromnegyede a háztartások egyre csak növekvő vásárlásainak volt köszönhető. A becslések szerint azonban ez az arány tavaly már a kétharmadot sem érte el.
Bár európai szemmel a kiskereskedelmi forgalom novemberben mért 8,1 százalékos emelkedése még mindig rendkívül magasnak tűnhet, ott ez 15 éves mélypontnak számít. Sokat mondó adat, hogy még a válság mélypontján, 2009 elején is csak 11,6 százalékig esett vissza a növekedés üteme, ezt megelőzően pedig általános volt, hogy egy-egy hónapban 15-20 százaléknál is nagyobb mértékben nőtt a lakosság költése éves összevetésben.
Azóta azonban a kínaiak lakhatási kiadásai durván megugrottak. Egy ottani háztartás teljes költésének jelenleg ötöde ilyen célra megy el, a nagyobb városokban, így például Pekingben és Sanghajban pedig ennél is jóval magasabb, 30 százalék körüli ez az arány. Ez is nem valószínű, hogy a jövőben megváltozna, már csak azért sem, mert novemberben hetven olyan város volt az országban, ahol éves összevetésben több mint tizedével ugrottak meg a lakhatási költségek. Emellett a mindennapi élelmiszerek, és az üzemanyag is rohamosan drágulnak, utóbbiért a jelenleg hetedével kell többet fizetni, mint egy esztendővel korábban.
Emiatt a fogyasztók sokkal óvatosabban költenek, mint korábban, és ez jó néhány, elsősorban luxustermék keresletét visszavetette. A Wall Street Journal a témában írt cikkében megszólaltatott egy ékszerüzletet üzemeltető vállalkozót, aki arra panaszkodott, hogy míg korábban csak elvétve próbáltak alkudozni vevői, mára ez általánossá vált, a bolt forgalma pedig nagyjából felére esett egy év alatt.
A kínai háztartások látványosan elkezdték elhalasztani a nagyobb befektetést igénylő vásárlásaikat
és ennek esett áldozatul az ékszerbolt, illetve az Apple is. Nem jártak azonban jobban az autógyártók sem, amelyek már 2018 elejétől érzékelik ezt a trendet. A Ford például az előző év első 11 hónapjában 30 százalékos bevételcsökkenést volt kénytelen elkönyvelni az országban. Ráadásul a helyzet az év során folyamatosan romlott, novemberben már csak feleannyi autót adtak el, mint egy évvel korábban.
A belső fogyasztás visszaesése pedig nem csak az országba exportáló nyugati nagyvállalatoknak (sőt, ezen a keresztül a magyar beszállítóknak) fáj, a kínai gazdaság többi részébe is továbbgyűrűzik. A helyi feldolgozóipar rendelésállománya esik és novemberben három év után először csökkent a – többnyire állami tulajdonban lévő – helyi ipari vállalatok nyeresége is.
A folyamatokat a kínai vezetés is aggódva figyelheti, különösen, hogy úgy tervezték, a lakossági fogyasztás a következő években is meghatározó szerepet játszik majd a növekedésben. Ez biztosíthatta volna a gazdaság szerkezetének szép fokozatos és többnyire zökkenőmentes átalakulását, úgy, hogy a környezetszennyező ipar súlya csökkenjen a szolgáltatásoké pedig nőjön. Ehelyett most a kormányzat korábban félretolt fejlesztésekkel, például gigantikus vasúti beruházásokkal próbálja fenntartani a gazdasági növekedést.
A kedvezőtlen trendek miatt azonban egyre kevesebben hisznek benne, hogy ez sikerülhet. Korábban az volt az elemzők általános álláspontja, hogy bár a kínai növekedés lassulhat, de a jó nemzetközi kereskedelmi kapcsolatoknak hála viszonylag stabil marad. Az ország és az Egyesült Államok között kirobbant kereskedelmi háború azonban már ezt az utolsó biztos pontot is aláásta, így most a többség úgy kalkulál, hogy 2019-ben látványosan visszaeshet a világ második legnagyobb gazdaságának bővülése.
Világ
Fontos