Legutóbb nem sokkal a második világháború vége után volt példa arra, hogy az Egyesült Államok több olajat és olajterméket adjon el külföldön, mint amennyit vásárol. Múlt héten ez ismét megtörtént, azaz technikai értelemben megvalósult az energetikai függetlenség, amelyet amerikai elnökök sora szorgalmazott, a hivatalban lévő Donald Trumpot is beleértve.

A Bloomberg cikkében grafikonon is ábrázolt statisztika szerint utoljára 1947-ben fordult elő, hogy az Egyesült Államok nettó olajexportőr volt. Ezt követően egyrészt a termelés nem tudott lépést tartani az igényekkel, másrészt a hagyományos módon kitermelhető készletek fokozatosan kimerültek. Az Alaszkában és a Mexikói-öbölben található mezők termelésbe állítása a trendet csak ideiglenesen tudta befolyásolni.

Az amerikai olajimport 2005-ben érte el csúcsát, amikor napi 12,55 millió hordó olajjal, illetve olajtermékkel több érkezett az országba, mint amennyit külföldre szállítottak. Ezt követően aztán – különösen a mostani évtizedben – egyre inkább éreztette hatását a palaolaj-forradalom. A kifejezés olyan új technológiák alkalmazását jelenti, amelyekkel korábban kitermelhetetlen olajmezőkön is felszínre tudják hozni a nyersanyagot.^*A repesztéses, vízszintes fúrásokat is alkalmazó eljárással olyan kőzetekből is ki tudják nyerni az olajat és a gázt, ahol a korábbi függőleges fúrással nem mentek semmire.

Miközben idén eddig heti átlagban 3 millió hordóval több olajat exportált az Egyesült Államok, mint importált, múlt héten plusz 211 ezer hordót mutatott a mérleg.

A pozitív szaldó egyelőre valószínűleg nem lesz a tartós, de a következő években egyre gyakrabban találkozhatunk ilyen statisztikával. Egyrészt egyre újabb és újabb mezőket vonnak termelésbe az új technológiákkal, másrészt elkezdtek kiépülni azok az új vezetékek és kikötői létesítmények – elsősorban Texas államban –, amelyek gazdaságossá teszik az olaj exportját.

A folyamatnak messzemenő következményei vannak a világpolitikában is. Az olaj árát fél évszázadon keresztül lényegében kedve szerint mozgató Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) befolyása óriási mértékben gyengült, és már Oroszországgal kiegészülve sem diktálhat úgy a piacnak, mint korábban. Az árat ugyan továbbra is képesek befolyásolni, de mindig számolniuk kell azzal: ha csökkentik a saját kitermelésüket a magasabb ár érdekében, akkor piaci részesedést veszítenek az amerikai termelőkkel szemben.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMég mindig az államnak megy a benzinár fele, és ez így is van rendjénSokkal olcsóbb lehetne az üzemanyag, ha csökkentenék az adóterhét. De pont azért van adó, hogy ne legyen olcsó az üzemanyag.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ egyesült államok energetikai függetlenség kőolaj palaolaj Olvasson tovább a kategóriában