Minden második újonnan létrehozott állást külföldiek töltenek be Németországban, elsősorban kelet-európaiak – írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung a német munkaügyi ügynökség adataira hivatkozva. Egy év alatt 700 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma Németországban. A német munkavállalók száma 330 ezerrel lett magasabb, a külföldieké pedig 370 ezerrel.
A növekedést nem a munkaerőpiacra fokozatosan belépő menekültek vagy a magasabb munkanélküliséggel sújtott déli országok állampolgárai pörgetik leginkább, hanem kelet-európaiak. A legnagyobb számban románok érkeztek tavaly, több mint 50 ezerrel nőtt a számuk egy év alatt, így mostanra közel 350 ezer román dolgozik Németországban.
Második helyen az így közel félmilliósra duzzadó lengyelek vendégmunkások állnak 33 ezer új érkezővel. Őket követik a horvátok 20 ezer új munkavállalóval.
A magyarok száma ötezerrel nőtt, így összesen 103 ezer magyar dolgozik Németországban.
A kelet-európai EU-tagállamok közül a magyarok aránya nőtt a legkevésbé a szlovének után.
Azért is számít kimagaslónak az újonnan felvett külföldi munkavállalók aránya, mivel a Németországban dolgozó 33 millió embernek ehhez képest alacsony aránya, mintegy 12 százaléka külföldi. Összesen 250 ezer menekült dolgozik Németországban, ennél a lengyel, a román vagy az olasz vendégmunkások száma is nagyobb.
A kelet-európaiakra az is jellemző, hogy aki Németországba költözik, az általában dolgozik is, közöttük jóval alacsonyabb a munkanélküliek aránya, mint más országok esetén. A FAZ cikke szerint a kelet-európaiak pont a hiányszakmákban helyezkednek el jellemzően: az építőiparban és csomagküldő szolgáltatóknál.
Azért is érdekes, hogy ilyen sok kelet-európai dolgozik Németországban, mert jellemzően ezekben a tagállamokban a legalacsonyabb a munkanélküliség az EU-ban. A munkanélküliséggel leginkább sújtott déli államokból érkező vendégmunkások száma mindössze 4 százalékkal nőtt Németországban egy év alatt a kelet-európai 12 százalékos növekedéssel szemben.
Világ
Kína egyik uniós hídfőállása lett Magyarország, de ki fog ebből hasznot húzni?
A magyarhoz hasonló stratégiák eddig nem sok haszonnal, cserébe viszont jelentős kockázatokkal jártak.
Épp Kínával indul az e-autók miatt háború, pedig onnan jön a legtöbb high-tech termék
Kínából importálnak az uniós országok a legnagyobb értékben fejlett technológiájú termékeket.
Ha a kormány kelet felé néz, ott is azt látja, hogy küzdeni kell a növekedésért
Kínában a 2008-as válság óta nem látott módszerekkel próbálnak élénkíteni, de szerkezeti átalakításokról hallani sem akarnak.
Fontos
Senkinek nem kellett az ötmilliárdos tihanyi ingatlan
Az aukció három napja alatt egyetlen licit sem érkezett a közel 40 ezer négyzetméteres, 5,2 milliárdért kínált tihanyi ingatlanra.
Elbukott a fociakadémia, árverezik a közpénzből épített öltözőt
Húszmilliós uniós támogatás és több mint százmilliónyi tao sem volt elég a túléléshez, most az öltöző eladásával fizetnék vissza a tartozásokat.
Szakmai egyeztetés itthon: címet cserélt, a javaslatokat ignorálta a minisztérium
A szakmabeliek részletes visszajelzést adtak a minisztérium anyagára. A minisztérium meghallotta a kritikát: stratégia helyett koncepció lett az anyag címe.
