Noha jelenleg a varsói repülőtér forgalma a budapestivel azonos nagyságrendű – kevesebb, mint évi húszmillió utast szolgál ki -, a lengyel kormány és nemzeti légitársaság nagyot álmodott: egy vadonatúj, évi 100 millió utast fogadó és indító létesítményt akar építeni.
A tervezett helyszín a Varsótól 40 kilométerre nyugatra lévő Baranow, egy körülbelül 1600 fős falu, a költség pedig nem kevesebb, mint 70 milliárd zloty (nagyjából 5260 milliárd forint). Összehasonlításként, ez közel harmadával több, mint amennyibe az új paksi atomerőmű fog kerülni a tervek szerint. Igaz, ebben már benne van a vasúti és autópálya-kapcsolat költsége is. Vonattal a tervek szerint 15 perc alatt el lehet jutni majd az új repülőtérre a varsói főpályaudvarról.
A repülőtér az első ütemben 45 milliósra épülne ki, később érnék el a 100 milliót. Ezzel jelenleg Európa legnagyobbja lenne, de mire megépül, valószínűleg már kevés lesz az elsőséghez. Isztambul európai részén már javában épül az első ütemben is 150 millió utasra méretezett légi reptér, és ha egyszer megvalósul London Heathrow sokat támadott harmadik futópályája, akkor az ottani utasszám elérheti a 130 milliót.
Varsó jelenlegi fő repülőterén, a Frederic Chopinen tavaly 15,75 millió ember fordult meg, a távolabbi Modlinon pedig 2,93 millió. (A Wizz Air és a LOT az előbbire repül Budapestről, az utóbbit kizárólag a Ryanair használja.) Épp ezért sokan megkérdőjelezik a fejlesztés szükségességét. „Több megalomán önfényezést látok ebben a projektben, mint valós elemzést” – mondta a Bloombergnek Marcin Swiecicki korábbi varsói főpolgármester, jelenlegi ellenzéki képviselő*a legnagyobb ellenzéki párt, a Polgári Platform tagja. Michel O’Leary, a Ryanair vezérigazgatója szokott stílusában hülyeségnek és a semmiben álló csillogó katedrálisnak minősítette a tervet.
A kritikusok szerint a pénzt inkább gyorsforgalmi és vasutakra kellene költeni, plusz a Chopin és Modlin fejlesztésére. Már az első fázisban is rengeteg pénzről van szó, a 35 milliárd zloty az idei lengyel költségvetés több mint 10 százalékával egyenlő. A forrás egy része ugyan jöhetne az EU-tól, de a kormány szerint minden bizonnyal hitelfelvételre is szükség lesz. Ők azt mondják, nem érdemes a Chopinre költeni, mert Varsón belül helyezkedik el, több százezren laknak a közelben, ami megnehezíti a bővítését.
Noha a Chopin 2012-ben új terminállal bővült és új vasúti pályaudvart is kapott, négy éven belül elérheti a 20 milliós kapacitásának határát. A kormány azt sem titkolja, hogy az új létesítménnyel meg akarja mutatni Lengyelország növekvő erejét. „Ez a legnagyobb vállalkozás az ország modern kori történetében, ez a reptér lehet az EU keleti kapuja” – fogalmazott Mikolaj Wild, a közlekedési miniszter helyettese.
A LOT természetesen lelkesen támogatja az ötletet, hiszen ez segíthet a növekedésében. „Szeretnénk Közép-Európa legkedveltebb átszállási hálózatot működtető légitársaságává válni” – mondta Rafal Milczarski vezérigazgató a Bloombergnek. Erre egyébként jó esélyük van, legalábbis ha csak az egykori vasfüggönytől keletre fekvő térséget nézzük. Ebben a mezőnyben az idén várható 9 milliós utasszámuk jónak számít, ám az összes európai légitársaság közül csak a 19. helyre elég.
A növekedés kényszer is a vállalat számára, ha nem akar beolvadni egy nagyobb csoportba.
A legtöbb ágazati szakember ugyanis azzal számol, hogy hosszú távon nem marad olyan töredezett az európai légi ipar, mint most, néhány óriási szereplő fog dominálni, akárcsak az Egyesült Államokban. A LOT egyelőre odahaza is csak a harmadik számú szereplő a Wizz Air és a Ryanair mögött, hiszen az emberek többsége nem a légitársaság hovatartozása alapján foglal repülőjegyet.
A LOT sikerének idehaza is szurkolhatnak néhányan, hiszen idén az egyik Boeing 787 Dreamliner utasszállítójának idetelepítésével bázist nyitott a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren, New York-i és chicagói útvonalat kiszolgálva. Ezen kívül Budapestről Varsóba és Krakkóba repül, és csütörtöki bejelentés szerint hamarosan járatot indít a London City repülőtérre is.
Világ
Romba dőlnek az orosz remények Ukrajnában?
Jelenleg szinte minden harctéri körülmény az oroszoknak kedvez, az eddig elért eredményeik mégis szerények, miközben az ukránok lőszerhiánya hamarosan enyhül.
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak
A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.
Fontos
Sikerült volna csökkenteni az autók fogyasztását, helyette jöttek a SUV-ok
Hiába szorgalmazza az Európai Unió, hogy legyenek egyre kevésbé szennyezők a személyautók, a városi terepjárók miatt egyre rosszabb a helyzet.
Kifulladni látszik a magyar államadósság-ráta csökkenése
Nemcsak rövid, hanem középtávon is magasan ragadhat az adósságráta, ami a gazdasági felzárkózási folyamatunkat is megnehezítheti.
Kivételes szerencsével léphettek be a 90-es évek közepe után született fiatalok a munkaerőpiacra
A gazdasági fellendülés időszakában pályára lépő fiatalok viszonylag könnyen találtak munkát jó fizetés mellett, kérdés, hogy ez miként hat a motivációjukra.
