Noha jelenleg a varsói repülőtér forgalma a budapestivel azonos nagyságrendű – kevesebb, mint évi húszmillió utast szolgál ki -, a lengyel kormány és nemzeti légitársaság nagyot álmodott: egy vadonatúj, évi 100 millió utast fogadó és indító létesítményt akar építeni.
A tervezett helyszín a Varsótól 40 kilométerre nyugatra lévő Baranow, egy körülbelül 1600 fős falu, a költség pedig nem kevesebb, mint 70 milliárd zloty (nagyjából 5260 milliárd forint). Összehasonlításként, ez közel harmadával több, mint amennyibe az új paksi atomerőmű fog kerülni a tervek szerint. Igaz, ebben már benne van a vasúti és autópálya-kapcsolat költsége is. Vonattal a tervek szerint 15 perc alatt el lehet jutni majd az új repülőtérre a varsói főpályaudvarról.
A repülőtér az első ütemben 45 milliósra épülne ki, később érnék el a 100 milliót. Ezzel jelenleg Európa legnagyobbja lenne, de mire megépül, valószínűleg már kevés lesz az elsőséghez. Isztambul európai részén már javában épül az első ütemben is 150 millió utasra méretezett légi reptér, és ha egyszer megvalósul London Heathrow sokat támadott harmadik futópályája, akkor az ottani utasszám elérheti a 130 milliót.
Varsó jelenlegi fő repülőterén, a Frederic Chopinen tavaly 15,75 millió ember fordult meg, a távolabbi Modlinon pedig 2,93 millió. (A Wizz Air és a LOT az előbbire repül Budapestről, az utóbbit kizárólag a Ryanair használja.) Épp ezért sokan megkérdőjelezik a fejlesztés szükségességét. „Több megalomán önfényezést látok ebben a projektben, mint valós elemzést” – mondta a Bloombergnek Marcin Swiecicki korábbi varsói főpolgármester, jelenlegi ellenzéki képviselő*a legnagyobb ellenzéki párt, a Polgári Platform tagja. Michel O’Leary, a Ryanair vezérigazgatója szokott stílusában hülyeségnek és a semmiben álló csillogó katedrálisnak minősítette a tervet.
A kritikusok szerint a pénzt inkább gyorsforgalmi és vasutakra kellene költeni, plusz a Chopin és Modlin fejlesztésére. Már az első fázisban is rengeteg pénzről van szó, a 35 milliárd zloty az idei lengyel költségvetés több mint 10 százalékával egyenlő. A forrás egy része ugyan jöhetne az EU-tól, de a kormány szerint minden bizonnyal hitelfelvételre is szükség lesz. Ők azt mondják, nem érdemes a Chopinre költeni, mert Varsón belül helyezkedik el, több százezren laknak a közelben, ami megnehezíti a bővítését.
Noha a Chopin 2012-ben új terminállal bővült és új vasúti pályaudvart is kapott, négy éven belül elérheti a 20 milliós kapacitásának határát. A kormány azt sem titkolja, hogy az új létesítménnyel meg akarja mutatni Lengyelország növekvő erejét. „Ez a legnagyobb vállalkozás az ország modern kori történetében, ez a reptér lehet az EU keleti kapuja” – fogalmazott Mikolaj Wild, a közlekedési miniszter helyettese.
A LOT természetesen lelkesen támogatja az ötletet, hiszen ez segíthet a növekedésében. „Szeretnénk Közép-Európa legkedveltebb átszállási hálózatot működtető légitársaságává válni” – mondta Rafal Milczarski vezérigazgató a Bloombergnek. Erre egyébként jó esélyük van, legalábbis ha csak az egykori vasfüggönytől keletre fekvő térséget nézzük. Ebben a mezőnyben az idén várható 9 milliós utasszámuk jónak számít, ám az összes európai légitársaság közül csak a 19. helyre elég.
A növekedés kényszer is a vállalat számára, ha nem akar beolvadni egy nagyobb csoportba.
A legtöbb ágazati szakember ugyanis azzal számol, hogy hosszú távon nem marad olyan töredezett az európai légi ipar, mint most, néhány óriási szereplő fog dominálni, akárcsak az Egyesült Államokban. A LOT egyelőre odahaza is csak a harmadik számú szereplő a Wizz Air és a Ryanair mögött, hiszen az emberek többsége nem a légitársaság hovatartozása alapján foglal repülőjegyet.
A LOT sikerének idehaza is szurkolhatnak néhányan, hiszen idén az egyik Boeing 787 Dreamliner utasszállítójának idetelepítésével bázist nyitott a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren, New York-i és chicagói útvonalat kiszolgálva. Ezen kívül Budapestről Varsóba és Krakkóba repül, és csütörtöki bejelentés szerint hamarosan járatot indít a London City repülőtérre is.
Világ
Újra sorban állás jöhet a német határokon
Egy hónap múlva kiderül, ki vezeti a következő négy évben a német kormányt. A legesélyesebb jelölt, Friedrich Merz visszaállítaná a határellenőrzést.
Jól fizet az orosz biznisz, csak lehet, hogy elveszik a profitot
A Raiffeisen kétmilliárd eurós büntetése jól mutatja, hogy milyen könnyen semmivé válhat az Oroszországban maradt nyugati cégek által megtermelt nyereség.
A világ negyedik legnépesebb országa is csatlakozott a kínai-orosz klubhoz
A 275 milliós Indonézia BRICS-tagsága jelzi a gazdasági világrendszerváltás igényét, bár rövid távon a kínai pénz és az illiberalizmus védelme a fő motiváció.
Fontos
Már az elején elvéthetjük az egymilliós átlagbérhez vezető utat
Önmagában nem néz ki rosszul a bérdinamika, de a lassuló trend alapján nagyon meglepő lenne, ha időre elérnénk a kormányzati ígéret kiindulópontját.
Kezd látszani, hogy milyen cégeket támogat majd a kormány repülőrajtos programja
Nem a nagyobb segítségre szorulók felhozása, sokkal inkább az lehet a most indult Demján Sándor 1+1 alprogram célja, hogy a jók még jobbak legyenek.
Jól hangzik a 8 százalékos banki kamat, de az adó elviszi több mint a negyedét
Elsőre jól hangzanak a banki betétakciók, de 28 százalék az adóteher, és ha befektetési jegyet is kell venni, akkor általában a kockázat is magasabb.
