A Jeruzsálemi Héber Egyetemen történelmet oktató Yuval Harari napjaink egyik legfelkapottabb szerzője, gondolkodója. Az angolul 2014-ben megjelent, az emberiség múltját összefoglaló Sapiens – Az emberiség rövid története, valamint a 2016-os Homo Deus – A holnap rövid története című könyvei számos országban lettek bestsellerek, az előbbit egyaránt dicsérte például a Microsoft-társalapító Bill Gates és Barack Obama amerikai exelnök.
A Homo Deust Harari személyesen mutatta be Emmanuel Macron francia elnöknek, a Heti Válasz pedig az év elején arról írt, hogy Orbán Viktor miniszterelnök is olvasta a munkát, és annyira elnyerte tetszését, hogy állítólag stábja személyes találkozó reményében kereste meg a szerzőt.
A történész konferenciák sztárelőadójának számít – szerepelt például az idei davosi Világgazdasági Fórumon –, és a sajtó is szívesen készít vele interjúkat. Harari a napokban a CNBC-nek arról beszélt: sohasem szabad lebecsülni az emberi ostobaság szerepét, ez a történelmet alakító egyik legerőteljesebb tényező.
Az egyetemi tanár szerint kétséges, hogy a populista vezetők képesek megoldani napjaink legnagyobb globális kihívásait.
Az ilyen politikusokat úgy jellemezte, hogy a jövőről szóló valós víziók helyett a múlt nosztalgikus ábrándjait adják el az embereknek.
Harari elismerte, hogy a populista vezetőknek helyes meglátásaik és valós válaszaik vannak a nemzeti szinten felmerülő gondokra, de szerinte ez nem sokat ér, mert a világ három legnagyobb problémája globális természetű. Ez pedig nem más, mint az atomháború fenyegetése, az éghajlatváltozás, valamint a robbanásszerű, az életet gyökeresen átalakító technológiai változások sora.
„Ezeket a problémákat csak világszinten lehet megoldani, és egyelőre az ilyen politikusoktól nem hallottam semmilyen reális javaslatot” – tette hozzá. A könyveiben általában optimista kutató azzal folytatta, hogy ennek nagyon rossz vége lehet. „Az emberi civilizáció fennmaradását teszik kockára; ha nem találunk megoldást, igen nagy bajban leszünk. Nem bízhatunk abban, hogy az emberek – akár a vezetők – azt teszik, ami a legjobb az emberiségnek. Reménykedhetünk benne, de nem biztos, hogy ez történik majd.”
Az egyetemi tanár arról is beszélt, hogy a technológiai találmányok képesek megváltoztatni a világot, de a használatuk jellege sosem előre meghatározott. Ez a helyzet most például a mesterséges intelligenciával és a biotechnológiával – az emberiségnek kell eldöntenie, mihez kezd velük. Szerinte ez a kormányok feladata, de problémát okoz, hogy közülük sok még mindig a régi problémákkal szöszmötöl, így nem jut elég figyelem az új kihívásokra. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a közvélemény nem igazán foglalkozik ezekkel a kérdésekkel, az üzleti és az akadémiai világban dolgozó szakértőknek pedig nincs felhatalmazásuk az újdonságok szabályozására.
Világ
Fontos