Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) tavaszi ülésén a különböző országok delegációi azt hitték, hogy az anyatejjel való táplálás ösztönzésére kiadott állásfoglalás megalkotása sima ügy lesz. Nem is tévedhettek volna nagyobbat. A tárgyalások nem várt ellenállásba ütköztek, mindenki megdöbbenésére az amerikaiak megpróbálták megcsáklyázni a készülő egységes szöveget, méghozzá nagyon kemény módszerekkel.
A New York Times több tárgyaló szakemberrel folytatott beszélgetés alapján azt írja, hogy az Egyesült Államok kiküldött tárgyalói megpróbálták felhígítani az állásfoglalásnak azt a részét, amelyben az anyatejjel való táplálás védelme, ösztönzése és támogatása mellett állnak ki.
Ott is puhább szöveget akartak az amerikaiak, amikor arról volt szó, hogy a törvényhozóknak korlátozni szükséges az olyan élelmiszerek reklámozását, amelyek sok szakértő szerint károsak is lehetnek a kisgyerekekre.
Valószínű, hogy a törekvések mögött a tápszergyártók amerikai lobbija áll, az ENSZ szervezetéhez küldött állami képviselők ezzel is a hazai cégek üzleti érdekeit próbálták érvényre juttatni.
Amikor az amerikaiak javaslatát nem fogadták el, a diplomáciai gépezet működésbe lendült és a kemény zsarolásoktól sem riadt vissza. Amikor például Ecuador jelezte, hogy érvényt szerezne a WHO anyatej melletti határozatának, az amerikaiak ellenséges kereskedelmi intézkedéseket, és a jelenlegi katonai együttműködés megszüntetését helyeztek kilátásba. Ecuador gyorsan visszakozott.
A lapnak több mint egy tucat ország képviselői erősítették meg, hogy Amerika beállt a tápszeres vonal mögé. Amikor az anyatejes javaslatnak megpróbáltak más támogatókat szerezni, akkor az afrikai és dél-amerikai országok jelentős része félelemből visszautasította a tervet. Az elmúlt 40 év egészségügyi konszenzusa ezért soha nem látott veszélybe került.
Végül az amerikai érdekek többnyire mégsem tudtak érvényesülni, mert amikor Oroszország belépett a képbe a másik oldalon, az amerikaiak őket már nem próbálták megzsarolni.
Az amerikai egészségügyi kormányügynökség (HHS) munkatársa egyébként (név nélkül) azzal érvelt, hogy a WHO eredeti javaslata “szükségtelen akadályokat gördített volna az anyák elé, akik táplálni akarják a gyereküket”. A HHS azt mondja, ők figyelembe veszik, hogy nem minden anya képes anyatejjel táplálni a gyermekét, és őket nem szabad stigmatizálni.
Az évi 70 milliárd dolláros babatápszer-piac vezető cégei részt vettek a WHO tanácskozáson, ebben egyébként nincs újdonság, de azt senki sem tudja egyértelműen állítani, hogy miattuk keményedett volna be az amerikai álláspont.
A tápszerek világpiaca várhatóan 4 százalékkal nő idén, de a fejlett országokban szinte nincs növekedés. Ez részben annak is köszönhető, hogy a nők jelentős része már elfogadja az anyatej elsőbbségét a tápszerrel szemben, és ha teheti, akkor ezt a táplálási módot választja.
Barack Obama elnöki ciklusai alatt sosem fordult elő, hogy az anyatej elsőbbségét általánosan elfogadó vélemény ellen mentek volna az amerikaiak. Most azonban még magát a WHO-t is megzsarolták az ügy érdekében. Az ENSZ-szervezet éves költségvetésének ugyanis mintegy 15 százalékát biztosítják Washingtonból, és ezúttal még azt is belengették, hogy az évi 845 millió dollárt megnyirbálják.
A Trump kormányzat alatt nem ez az első eset, amikor az ipar érdekeit megpróbálják az egészségügyi konszenzus elé helyezni. Az észak-amerikai szabadkereskedelmi egyezmény újratárgyalásakor például az Egyesült Államok megpróbálta átvinni, hogy rajta kívül Kanadában és Mexikóban se legyen kötelező az élelmiszereken figyelmeztető feliratokkal jelezni a (nagy mennyiségben) egészségre káros tartalmakat.
Ugyancsak a tavaszi WHO tárgyalásokon történt, hogy az amerikaiak elérték, ne legyen benne az üdítőitalok adóztatása abban a javaslat csomagban, amelyet a WHO azoknak az országoknak állít össze, amelyek az elhízással mint népbetegséggel küzdenek.
