Évente 10 millió kínai óvodás és kisiskolás kezdi a felkészülést az egyetemi felvételire
Ma és holnap tartják Kínában a központi egyetemi felvételi vizsgákat, amelyen közel 10 millióan vesznek részt, nagyrészt utolsó éves középiskolások. A tét óriási, mert lényegében itt dől el, hogy ki melyik egyetemre juthat be. A felvételi eléggé szabványosított, kínaiból, matematikából és egy idegen nyelvből mindenkinek kötelező a teszt, utána pedig gyakorlatilag a természet- és társadalomtudományi vonal között kell csak választani, és a további vizsgákat ennek megfelelően lerakni a két nap alatt.
A kínai családok életében a felvételi nagyon fontos szerepet játszik, hiszen többnyire ettől függ, hogy a gyerek kék vagy fehér galléros pályára kerül, azaz inkább szakmunkás vagy magasabban képzett dolgozó lesz belőle.
A siker érdekében szinte minden pályázó kisiskolás korában elkezdi a felkészülést, az iskola után már 6-8 éves koruktól kezdve különórákat vesznek a gyerekek. Nem ritka az sem, hogy az egyetemre való felkészülést már óvodás korban elkezdik.
Ahogy a CNBC is írja, ma már nem feltétlenül mindig igaz, hogy a szakmunkások rosszabbul keresnek, mint a felsőfokú végzettségűek, lehet olyan összehasonlításokat tenni, ahol ez az elmélet nem igaz, ám ennek ellenére is nagyon erősen él a kínaiakban az a törekvés, hogy a magasabb szintű oktatás irányába tereljék a gyerekeiket.
Ennek következtében a családok 93 százaléka küldi valamilyen formában iskola utáni tanfolyamra a gyerekét, és ez 120 milliárd dolláros (32 ezer milliárd forintos) piacot teremtett az országban.
A CNBC cikkében szereplő 8 éves gyerek például az iskola után hetente négy órát jár zongorázni tanulni, négy órát tollaslabda edzésen tölt, két angolórát vesz és legalább 6 óra külön matematika- vagy egyéb órája is van.
Az iskola utáni képzések általában az iskolai tananyagot követik, de egyrészt mélyebben veszik, másrészt előre is szaladnak vele az iskolához képest. Ennek az az egyik következménye, hogy a túlórákat nem vevő gyerekek és szüleik állandóan úgy érzik, le vannak maradva a többiekhez képest, ami nagy nyomás alá helyezi őket. Ilyenkor nagy a késztetés arra, hogy ők is beszálljanak a versenybe, de ez sok esetben azért nehéz, mert a különórák nem olcsók.
A piac azonban megállíthatatlanul növekszik, mert a tapasztalatok szerint a kínai családok jelentős része a nyomásnak engedve szinte mindent képes feláldozni a gyerek jövője érdekében, és így a növekvő díjakat is megpróbálják kisajtolni valahogy a családi költségvetésből.
Élet
Építünk ide egy nagy lakóparkot, az óvoda, az orvos és a közlekedés meg legyen a város baja
A beruházókat semmi sem kötelezi arra, hogy a közcélú igényeket figyelembe vegyék, így csak akkor építenek óvodát vagy rendelőt, ha nekik is megéri.
Akkor is drágítja a lakásokat és albérleteket az Airbnb, ha a lobbi az ellenkezőjét mondja
A rövidtávú lakáskiadás tiltása kis mértékben csökkentheti a lakbéreket és az ingatlanárakat, de az igaz, hogy a lakhatási válságot sehol nem ez oldja meg.
Mit keresnek privát séfek a magyarok konyhájában?
Nem csak a felső tízezer körében nő az igény a privát séfek által biztosított prémium gasztronómiai szolgáltatások iránt.
Fontos
Egyedül Szíjj László örülhet a mai építőipari adatnak
Miközben továbbra is szenved a hazai építőipar, nagyot ugrott a megrendelésállomány két állami óriásprojektnek köszönhetően, amelyeket a Duna Aszfalt nyert el.
Innen szép nyerni, de van-e még visszaút a Dunaferr számára?
Nem tudnak mit kezdeni a mélyben lévő acélárakkal, a Dunai Vasműben lényegében csak állagmegóvás történik, akárcsak a tulajdonos más közép-európai üzemeiben.
Alig lesz hozzáadott érték a BYD magyar gyárában, ha a kínai kormányon múlik
Állítólag arra kéri a kínai kormány az autógyártókat, hogy ne vigyék ki az országból a technológiájukat, külföldön szigorúan csak összeszerelést végezzenek.
