Hírlevél feliratkozás
Rigó Anita
2018. január 17. 12:04 Világ

Mindenkit felkészítenek egy esetleges háborúra Svédországban

Fél évszázad után először a svéd állam arra készül, hogy tájékoztató füzetben magyarázza el a lakosságnak, hogy mit kell tenni háború vagy válság idején. A skandináv ország nem tagja NATO-nak, így miután Oroszország 2014-ben megszállta és elcsatolta a Krím-félszigetet, közben folyamatosan megsérti Svédország légterét, sokkal erősebben fenyegetve érzi magát. Ugyan még mindig kicsi az esélye egy orosz támadásnak, a svédek szerint nem zárható ki, így érdemes felkészíteni a háborútól elszokott társadalmat.

A Financial Times cikke szerint májusban 4,7 millió háztartás kapja majd meg az információs füzetet, ami felkészíti az embereket arra, hogy mit kell tenniük, ha kitör a háború. Ebben elmondják, hogy a lakosság hogyan tud részt venni a védelemben, és hogy hogyan tudja biztosítani az olyan alapszükségleteit, mint a víz, az élelmiszer és a fűtés, ha a mindennapi élet a feje tetejére áll.

A fegyveres konfliktus veszélyei mellett a kibertámadások, a terrorizmus és a természeti katasztrófák elleni védelemről is szó lesz a füzetben. Elmondják, hogy a különböző riasztási szintek mit jelentenek, és azt is, hogy hogyan kell bánni a hamis információval és a propagandával.

A tájékoztató kampány vezetője szerint fontos, hogy ne csak a hadsereg, hanem az egész társadalom fel legyen készülve egy esetleg konfliktusra. Mivel 25-30 éve szóba sem jöttek olyan fogalmak, hogy magas riasztás, ezért az emberek elég keveset tudnak arról, hogy mit kell tenni krízishelyzetben.

A tavasszal publikálandó füzet a Ha válság vagy háború tör ki munkacímet viseli. Utoljára hasonló jellegű tájékoztatót 1961-ben osztottak ki a lakosságnak, igaz, belső kormányzati felhasználásra egészen 1991-ig készítettek ilyet.

A hidegháború végén a skandináv ország rögtön visszavágta a védelmi kiadásait. Ám mióta 2014-ben Oroszország egyszerűen csak elfoglalta a Krím-félszigetet, a politika ismét nagy hangsúlyt helyez a védelemre. Svédország légterébe és vizeire ráadásul többször is be-be törnek ismeretlen repülőgépek és tengeralattjárók, emellett az orosz kémkedés kockázata is fennáll. Éppen ezért a skandináv állam 2014 óta megnövelte a hadi kiadásait, újra bevezette a sorkatonai szolgálatot, és egy évtizede először állandó csapatokat helyezett a Balti-tengeren fekvő Gotland szigetére.

A parlament védelmi bizottsága decemberben arra figyelmeztetett, hogy nem lehet kizárni, hogy fegyveres támadás éri Svédországot. A bal-közép kormányból ugyanakkor több miniszter is azt hangoztatta, hogy ez valószínűtlen. Azt azonban többen belátják, hogy ami öt évvel ezelőtt elképzelhetetlen volt, az ma már nem az, még akkor is, ha még mindig valószínűtlen. Ez a helyzet pedig teljesen más politikai következményekkel jár.

Egy évvel a parlamenti választások előtt mind a négy nagyobb jobb-közép párt egyetért abban, hogy az országnak kezdeményeznie kellene a NATO-csatlakozást. A szociáldemokrata kormány azonban kitart amellett, hogy nem kellene csatlakozni az Észak-atlanti Szerződéshez, igaz, aláírtak egy együttműködési megállapodást a katonai szövetséggel arról, hogy azok konfliktus esetén szabadabban hajthassanak végre hadműveleteket az ország területén.

Stefan Löfven miniszterelnök múlt héten bejelentette, hogy létrehoznak egy új hivatalt, amely a pszichológiai hadviselésre fókuszál majd, azzal a céllal, hogy felvegyék a harcot a dezinformációs támadásokkal szemben. Szerinte a modern értelemben vett teljes védelem meg kell hogy óvja az országot az olyan külső támadásoktól is, amik a demokratikus társadalmat akarják befolyásolni.

Világ háború honvédelem Oroszország Svédország társadalmi célú tájékoztatás Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Torontáli Zoltán
2019. június 23. 12:52 Élet, Világ

Minél több pénz van egy elhagyott pénztárcában, annál inkább visszaadják a megtalálók

A svájciak a legbecsületesebb visszaadók, de a trend globálisan is egyforma, és nagyon egyszerű magyarázata van.

Avatar
2019. június 18. 10:31 Pénz, Világ

Tengeri olajfúrók papírjait érdemes venni, csak el kell találni, hogy melyik nem megy csődbe

A Brent olaj ára olyan szintre csökkent, hogy lassan érdemes lehet befektetni, most mégis a kivárás mellett érvelünk.

Torontáli Zoltán
2019. június 15. 16:01 Vállalat, Világ

Közeleg a fordulópont, valamiről mindenképp le kell mondani a webáruházaknál

Két karton ásványvizet bolti áron eladni és házhoz vinni olyan tevékenység, amely soha nem lehet nyereséges. A kereskedők már nem sokáig tudják lenyelni a veszteséget.

Fontos

Váczi István
2019. június 23. 16:46 Közélet

Egy lesorosozott civilszervezet ellenőrzi Mészáros Lőrinc közpénzes munkáját

Egy uniós program keretében, a kormány áldásával az általa évek óta támadott Transparency International ellenőriz egy projektet, ahol Mészáros egyik cége dolgozik.

Avatar
2019. június 23. 07:48 Közélet, Tech

Zuckerberg király saját dénárt akar verni, és ennek sokan nem örülnek

A pénzügyi adatainkat összefésülik a médiafogyasztási szokásainkkal, az okoseszközök és szenzorok által biztosított adatokkal, és az egészet egybecsomagolva eladhatják bárkinek.

Kasnyik Márton Hajdu Miklós
2019. június 21. 06:43 Adat

Kettészakadt a budapesti panelmezőny, már nem a Pók utca a legdrágább lakótelep

Új adatbázist építettünk, hogy eldöntsük az örök kérdést: melyik a legdrágább és melyik a legolcsóbb panel lakótelep? Az utóbbi évek eszeveszett áremelkedése nem ugyanúgy érintette a paneleket.