Egy kényelmetlen igazság: hogyan fordították a szervezetek a klímaváltozást a mindennapi üzletmenet részévé – ez a beszédes címe annak a nemrég megjelent tanulmánynak, amely azt vizsgálja, mi lett a nagy hévvel meghirdetett környezettudatos programokkal öt nagy cégnél. A mintát Ausztráliában vették, de minden bizonnyal általános jelenségre hívja fel a figyelmet. A cégek kénytelenek visszafogni a klímaváltozás elleni küzdelemből, ha anyagi érdekeik azt diktálják.
A kutatók tíz évig vizsgálták öt nagy (meg nem nevezett) ausztrál cég üzletmenetét, a mintát különböző iparágakból vették, a cégméret 1500 és 36 ezer dolgozó között változott. Mindegyik a klímaváltozás elleni küzdelmet tűzte a zászlajára 2005-ben, 2015-re azonban kivétel nélkül vissza kellett fogniuk ezirányú törekvéseiket.
A tanulmány szerzői három jól elkülöníthető szakaszra bontották a tíz éves periódust. Az elsőben a cégek meghatározták az akciók kereteit, és nagyívű programokat vázoltak fel, olyan szavakat előtérbe helyezve, mint az innováció, a lehetőség, a vezetés vagy a minden fél számára előnyös helyzet. Elhatározták, hogy csökkentik a karbonlábnyomukat, megújuló energiákat fognak használni, és csökkentik a tevékenységük által okozott üvegház hatású gázok kibocsátását.
A második fázisban konkrét lépéseket tettek a megvalósításhoz. Csökkentették az energiafogyasztásukat, odafigyeltek arra, hogy minél zöldebb beszállítókat keressenek, és többnyire még egy vezető beosztású alkalmazottat is delegáltak a program felügyeletére.
A harmadik fázisban azonban az akciók gellert kaptak. A kutatók ezt a szakaszt normalizációnak nevezik, amikor a piac törvényei előtérbe kerültek. A részvényesek, a pénzügyi elemzők és még a cég felső vezetői is nyomás alá helyezték a programokat, arra hivatkozva, hogy az túl sokba kerül, és nem engedhetik meg maguknak.
A gyártócégek nem tudtak már kellően odafigyelni arra, hogy ne fosszilis energiaforrásokat használjanak, és ebben sajnos az ausztrál nagypolitika is támogatta őket. Új vezérigazgatók jöttek, akik “vissza az alapokhoz” stratégiát hirdettek, azzal magyarázva a váltást, hogy
annak idején nagyon jól hangzott ez a környezettudatos irány, de most nem olyan idők járnak, amikor ezt meg lehet engedni.
Az eredmények a kutatók szerint egyértelműen azt mutatják, hogy nem lehet a klímaváltozás elleni küzdelmet szabadon a cégekre bízni, mert a piac törvényei gátolják a legjobb tervek megvalósítását is.
Fotó: AFP/Europress
Világ
Még nagyobb amerikai függésben várja Trumpot Európa, mint nyolc éve
Trump visszatérésére a gazdasági, védelmi és pénzügyi integráció mélyítése lenne a logikus válasz, de ezt belső ellentétek akadályozzák.
Nem álltak le az orosz gázszállítások, de ha leállnának sem lenne gond
Nem okozna ellátásbiztonsági problémát, ha leállnának az orosz gázszállítások Ukrajnán keresztül, és az árakat is csak átmenetileg emelné meg.
A tengeri útvonal, amely mindenkinek fontos, mégis egyre veszélyesebb
Elvileg minden nagyhatalom abban érdekelt, hogy a Vörös-tengeren át lehessen jutni, mégis egy éve tartják rettegésben a hajósokat a húszi támadások.
Fontos
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
