Miután 2017-től Magyarországon egységesen 9 százalékra csökkent (a korábbi forgalomarányos 19/10 százalékról) a társasági adó, aligha gondolták sokan, hogy a jellemzően 21 százalékos adókulcsot alkalmazó*Évi 60 ezer euró, azaz 24 millió forint bevétel alatt az adó mértéke 15 százalék, de cikkünkben tipikusan ennél jóval nagyobb bevételű cégekkel foglalkozunk. Szlovákia egyszer még vonzóvá válik a magyar cégek számára. Most azonban mégis ez történik, még ha viszonylag kicsiben is, de egyáltalán nem jelentéktelen módon.
Szlovákia az utóbbi időben a magyar online kiskereskedők kiköltözési célpontja lett.
Tucatjával jöttek át hozzánk magyar kereskedők csak az elmúlt egy évben, mióta én a cégnél dolgozom
– mondta lapunknak Richard Izsák, a Párkányban működő Mufis igazgatója.
Ez a társaság már régóta kínál magyar vállalkozásoknak szlovákiai cégalapítást, könyvelést és üzemeltetést, de egy ideje külön szolgáltatási csomagot is összerakott, kimondottan a kiköltözést tervező magyar online kiskereskedőknek.
Úgy tűnik, hogy hiába jóval alacsonyabb a társasági adó Magyarországon, az összképet több tényező is Szlovákia oldalára fordíthatja. A „kemény” feltételek közül a legfontosabbnak a helyi iparűzési adó (hipa) tűnik, amelyet Magyarországon a beszerzési értékkel csökkentett bevételre vetnek ki (értéke változó lehet, maximuma 2 százalék), Szlovákiában viszont nem létezik.
Mivel a kiskereskedelemre általánosságban a magas bevétel melletti kis árrés jellemző, a magyar alapítású online cégek fejlődésének-növekedésének előbb-utóbb velejárója a viszonylag nagy, milliárdos forgalom. Emiatt az árbevételtől, vagyis a nem az adózás előtti üzleti eredménytől jelentősen függő adótételek miatt a vállalkozások szeme előtt az lebeg, hogy ha itthon maradnak, idővel egészen komolyra nőhet az adóterhelésük.
Hasonló a helyzet a magyar kiskeresekedelmi (külön)adóval, amely ugyan csak az évi 500 millió forintnál magasabb árbevételű kereskedőknél kezd érdekes lenni (e határ felett 0,1 százalékkal indul az első sáv), de 30 milliárd felett már 0,4 százalékra, 100 milliárd felett pedig 4,5 százalékra ugrik. Ez is egy olyan árbevételfüggő potenciális tétel, ami Szlovákiában nem létezik.
A tapasztalatok szerint a fentiek mellett fontos szempont, hogy a cégek Szlovákiában a bevétellel szemben felmerülő működtetési költségeket egyszerűbben és sokkal bővebb körűen tudják elszámolni, ez különösen a céges autó vásárlására, amortizációjára és használatára vonatkozik. Ez a bővebb körű költségelszámolás még a társasági adóalapot is alacsonyabb szintre nyomhatja, mint Magyarországon, vagyis ezzel is csökken az alacsony kulcsú magyar társasági adó előnye.
A Mufistól kapott információk alapján a magyar vállalkozóknak van jó néhány „puha” motivációja is. Szlovákiában nem rángatják a jogszabályokat olyan sűrűn és olyan hektikusan, mint Magyarországon, azaz stabilabb, kiszámíthatóbb a jogi és gazdasági környezet. Amennyiben változás lesz, arra jóval nagyobb felkészülési időket hagynak, mint nálunk.
Ha van egy tízfős kis magyar online kereskedő, az nem tud év közben felvenni még két embert, hogy az éppen akkor kitalált és azonnal bevezetett szabályokhoz igazítsa a működését. Ha pedig nem tud erre külön embert foglalkoztatni, akkor kénytelen maga ezzel foglalkozni, ahelyett, hogy az üzletmenetére koncentrálna
– mondja egy, a helyzetre rálátó magyar szakember.
A szlovák hivatalok és főleg hatóságok hozzáállása a céges ügyekhez az elmondások szerint általában jóval barátságosabb Szlovákiában.
Egy adóellenőrzés nem esik váratlanul a cég nyakába, és akkor sem az az alapbeállítása, hogy na, vajon hol csal a vállalkozó
– mondták nekünk.
Bár egy Magyarországon értékesítő, magyar tulajdonban lévő szlovák cég határon átnyúló értékesítést végez, az áfa fizetését jellemzően nem cserélheti szlovákra, azaz magyar áfát fizet. Már jó ideje a jövedelem osztalékként való kivétele sem előnyösebb Szlovákiában, mint Magyarországon. Mindez azonban épp arra utal, hogy a kiköltözési hullámban ezúttal már kisebb szerepet játszanak az adóelőnyök, és jelentősebbek lettek a fent említett emberi tényezők, illetve a kiszámíthatóbb működési feltételek.
A nagyobb anyagi teher mellett erős taszító tényező lett a magyar gazdaság általános közhangulata, kiszámíthatatlansága.
Egy kiragadott példa a közelmúltból: Szlovákiában nem merült fel, hogy az ottani állami posta csomagküldő szolgáltatását jogszabállyal tegyék kötelező választási lehetőséggé a webshopokban. Az ehhez hasonló lépések önmagukban ugyan nem tűnnek eget rengetően fontosnak, de az összképet nézve mégis számítanak, minden egyes cseppel telik a pohár.
A kiköltözést egyébként adminisztratív okok miatt csak úgy érdemes meglépni, ha a magyar céget teljes egészében szlovákra váltják. Amennyiben ugyanis a magyar vállalkozásnak itt marad akár csak a saját raktára vagy telephelye, esetleg még részben a vállalat is az alkalmazottakkal, akkor nem kerül ki a cég a magyar adójogszabályok alól, a kétlakiság pedig egyáltalán nem éri meg. Fő szabályként ezért érvényes, hogy
a szlovák rendszerre csak a magyar cég bezárásával és egy új szlovák nyitásával érdemes átváltani, és az érintettek a magyar kormány legnagyobb sajnálatára pont ezt csinálják.
A céges kiköltöztetéshez elvileg egynél többször, a papírok aláírása után nem kell kiutazni, és nem is kell kint tartózkodni. A Mufishoz hasonló szolgáltatók a magyar ügyfelekkel a szerződéskötés után távolról egyeztetnek, tartják a kapcsolatot és minden adminisztratív feladatot elvégeznek. Sőt, ahogy elmondták nekünk, ők egy ideje még annál is többet.
Két fontos kérdés ugyanis a raktározás és az eladott áru kiszállítása, de erre például a Mufis már kész megoldást dolgozott ki. Raktárat Párkányban a magyarhoz hasonló költséggel tudnak bérelni (oda kell beszállíttatni az árukészletet), de ami talán még meglepőbb: onnan magyar árakon szállíthatók ki a rendelések egész Magyarország területére. A logisztikában így nincs érdemi anyagi különbség a kiköltözés után, végül is ebből a szempontból szinte mindegy, hogy például Esztergomba jön-megy az áru, vagy Párkányba. Ha a magyar kereskedőnek megfelel, akkor a Mufis és a hasonló erre szakosodott vállalkozások ezt is letárgyalják, folyamatosan intézik. A nyelv természetesen szintén nagy helyzeti előny, a magyar vállalkozóval magyarul tárgyalnak.
Ennek köszönhetően összességében az üzemeltetési költségek között nincs érdemi különbség, ugyanakkor a fentiekből az is következik, hogy csak a saját raktárral és kiszállítási rendszerrel nem rendelkező magyar webshopok tudnak könnyen, néhány átszerződéssel pillanatok alatt kiköltözni. A kisebbek azonban jellemzően pont ilyenek.
A magyar kormány az utóbbi időben sokszor jelezte, nem tetszik neki, hogy a magyar vásárlók egyre többet költenek külföldi webshopokban, vagyis a magyar gazdaságból kifelé áramoltatják a költéseiket. A trendet megállítani a jelenlegi adózási és gazdasági körülmények fenntartása mellett nem nagyon lehet, egyelőre csak annyi történt, hogy a kiskereskedelmi adót kiterjesztik azokra az online szereplőkre, amelyek jellemzően csak platformot adnak a kereskedőknek-gyártóknak, azaz összehozzák a kínálatot a kereslettel. A legismertebb ilyen szereplő nálunk ma a Temu.
A magyar online kereskedők érdekeit képviselő Ecommerce Hungary lapunknak azt mondta, amellett van, hogy a piaci szereplők egyenlő feltételekkel versenyezhessenek a magyar piacon, de álláspontjuk szerint az adó kiterjesztése a Temuhoz hasonló platformokat nem fogja távozásra bírni, a megnövekedett terhet pedig valamilyen, akár nem közvetlen megoldással át fogják hárítani a partnereikre. Azaz a nap végén a magyar vásárló fizet többet.
Tech
Új szemlélet adhat nagyobb gyógyulási esélyt a rákbetegeknek Magyarországon
A cukorbetegség és a daganatok közötti összefüggés felismerésével, figyelembe vételével a megelőzés és a gyógyítás is nagyobb sikerrel kecsegtet.
Atom- és gázenergia fogja táplálni a jövőt meghatározó technológiát
Versenyt futnak az energiaellátásért a mesterséges intelligencia fejlesztésére hatalmas összegeket költő amerikai informatikai vállalatok.
A Temu ellen derül ki igazán, mennyit érnek az új uniós szabályok
Már egy éve formálják az ágazatot az új digitális piaci szabályok, amelyeket most a kínai e-kereskedelmi behemót ellen vet be az Európai Bizottság.
Fontos
Tízből nyolc magyar lecsúszott az európai jövedelmi létrán
Kevés embernek nőtt annyit a jövedelme a járvány óta, hogy európai összehasonlításban is előre lépjen, a társadalom nagy része visszacsúszott.
Mindent megtesz a kormány, hogy feléljék a jövő egy darabkáját az emberek
A kormány szócsőnek használja a nyugdíjpénztárakat, hogy azok az érdekeikkel ellentétes lépésre buzdítsák a tagjaikat.
Egyre gyakrabban zsarolja a fizetéssel alkalmazottjait a magyar állam
A tanárok, egyetemi oktatók és bírósági alkalmazottak után most a kutatók kerültek a kormány célkeresztjébe, ráadásul ők már öt éven belül másodszor.
