(A szerző közgazdász. Az Ekonomi a G7 véleményrovata.)
Az átalányelszámolást választó lakossági gázfogyasztók jelentős hányada tudtán és akaratán kívül egy évre jelentősebb összegű kamatmentes hitelt nyújtott szolgáltatójának, az MVM-nek.
Ahogy azt korábbi írásomban részletesen bemutattam, az MVM a 2022-23-as elszámoló számlák kibocsátásakor úgy döntött, hogy az egyenletes számlázást választó ügyfeleknél visszamenőleg átírja az éves részszámlákat. A fogyasztók jóváhagyásával megállapított havi egyenlő mennyiségek helyett az úgynevezett jelleggörbe szerinti becsléssel állapította meg a fogyasztás éven belüli eloszlását, azaz egyoldalúan felrúgta az ügyfeleivel kötött megállapodást. (A fogyasztási jelleggörbét az MVM készíti, és azt tükrözi, hogy a különböző évszakokban az időjárás függvényében jelentősen eltér a gázfelhasználás.)
Ennek következtében a fogyasztók jelentős része a 2022-23-as támogatási évben (2022. augusztus 1-től 2023. július 31-ig) nem juthatott hozzá a támogatott árú gáz teljes mennyiségéhez, azaz fogyasztása egy számottevő részét közel nyolcszoros, úgynevezett lakossági piaci áron kellett megfizetnie. Azt a kérdést azonban csak a következő évi számlák ismeretében lehetett megválaszolni, hogy ez a fogyasztókat megkárosító megoldás évről évre ismétlődik-e, gördülő hitelezés lesz-e belőle, vagy a 2022. augusztus 1-jével megváltozó szabályozáshoz kapcsolt egyszeri alkalomról beszélhetünk.
Egy év elteltével kiderült, hogy az MVM azt az ártámogatást, amit a 2022-23-as évben jogtalanul elvett a fogyasztóktól, a 2023-24-es támogatási évben gyakorlatilag azonos mennyiségben visszaadta az érintett ügyfeleknek.
Közgazdasági értelemben tehát az egyenletes számlázást választó fogyasztók 2022-23-ban kényszerhitelezőivé váltak az MVM-nek, azaz
a legnagyobb magyar közszolgáltató állami vállalat egyéves lejáratú kamatmentes kölcsön nyújtására kényszerítette az érintett ügyfeleit.
A kényszerítés eszköze a fogyasztásból való kizárás lehetősége volt.
Az „innovatív” új számlázás bevezetésekor az MVM a támogatási év 365 napjára a tényleges fogyasztást jóval meghaladó fiktív felhasználást számolt el, amelynek számottevő hányadára még az átlagfogyasztás esetén sem jutott elegendő támogatás. A szabályozás szerint az átlagfogyasztás teljes mennyisége támogatott áron vásárolható meg. A bevezetést követő évben ugyanakkor a tényleges fogyasztást meghaladó teljes fogyasztással azonos, a 365 napra adhatónál akár magasabb támogatást is elszámolt a szolgáltató.
Utóbbi megoldás a vonatkozó jogszabály átlépését jelenti, hiszen a teljes támogatott mennyiség nem haladhatja meg az átlagfogyasztásnak megfelelő mennyiséget. A jogszabály egyértelműen azt mondja, hogy a kedvezményes gázmennyiséget naparányosan kell elszámolni az adott évben, átalánydíjnál havi bontásban, az adott hónapban lévő napok számának megfelelően*„A lakossági fogyasztó az e rendelet szerinti kedvezményes mennyiségeket időarányosan jogosult igénybe venni. Ennek érdekében az egyetemes szolgáltató naparányos elszámolást alkalmaz, amelynek alapján a felhasználó számára kiállított számlában a kedvezményes mennyiség 1/365-öd részének és a számlázási időszak napjainak szorzatát érvényesíti…A kedvezményes mennyiség elszámolása átalánydíj esetén minden hónapban a napok arányában történik.”.
A helyzet abszurditását jelzi, hogy az „innovatív” megoldás bevezetése és annak kivezetése egyaránt csak a jogszabályok átlépésével vált lehetővé. Némiképp megnyugtató, hogy az új gázártámogatási rendszer bevezetését szabályozó rendelkezések nem adtak lehetőséget az MVM által alkalmazott megoldásra, ugyanakkor elkeserítő kordokumentum, hogy az elmúlt másfél évben eddig nem akadt egyetlen olyan, a fogyasztókat védő vagy a szabályozott piaci magatartás betartását felügyelő intézmény sem, melynek szűrőjén fennakadt volna ez az ügy.
Valószínűleg sohasem fogjuk megtudni, mi volt az ötlet kitalálójának eredeti szándéka, de könnyen elképzelhető, hogy csak a 2023-24-es számlázási év első részszámláinak kibocsátását követő elemi erejű felzúdulásnak köszönhetjük, hogy az MVM végül törölte eszköztárából a kamatmentes ügyfélhitel kikényszerítését. Az egyenletes számlázással semmilyen módon össze nem egyeztethető jelleggörbe alkalmazásához azonban továbbra is ragaszkodik, és ezzel továbbra is megsérti a fent hivatkozott kormányrendeletet.
Egy fiktív példával részletekbe menően is jól bemutatható, hogy mi történt a szóban forgó két évben. A modell konkrét számokkal való leírása a mondat végén lévő csillagra kattintva olvasható (nem külön oldalon, hanem a cikk szerves folytatásaként)*Nézzünk egy olyan háztartást, amely mindkét érintett év (2022/23 és 2023/24) minden hónapjában a támogatott átlagfogyasztásnak megfelelő mennyiségű, azaz éves szinten 63.645 MJ fűtőértékű gázt használ fel, egyenletes számlázást választ, és éves leolvasásának időpontja például június 15. Normális esetben – ha az MVM nem rúgja fel az egyenletes számlázást választó fogyasztókkal kötött megállapodását – az átlagfogyasztónk a szóban forgó több mint két év minden hónapjában azonos mennyiségről, teljes mértékben támogatott áron kapott volna számlát.
A módosított elszámolási módszer szerint azonban mindkét évben az augusztus 1-től a következő év július 31-ig tartó 365 napra (a jogszabályban rögzített támogatási évre) a szolgáltató az éves tényleges fogyasztásnál lényegesen többet számolt el. A június 15-től július 31-ig tartó időszak felhasználásából ugyanis jelentős mennyiséget (példánkban 40 napnak megfelelőt) augusztus 1. utánra csoportosított át. Így 2022. és 2023. augusztus 1-től 2023. és 2024. július 31-ig tartó 365 napra 405 napnyi fogyasztást számol el.
A 2023/24. évi első két részszámla (2023/06/15-08/15-ig, amelyek havi egyenletes mennyiségekről készültek, mert csak az éves számlákban használja az MVM a jelleggörbe szerinti fogyasztást) 40 napjára – a fenti trükk miatt – már nem jut támogatás, azt a fogyasztást piaci áron vetették meg az átlagfogyasztóval. Ugyanakkor a 2024-25. év első két részszámlájánál, 2024/06/15-08/15-ig, a teljes fogyasztás támogatott áron érhető el a fogyasztó számára! Ez esetben 405 napnak megfelelő támogatást számol el az MVM a támogatási évben.
A kényszerhitelezés vagy a fenti fiktív példában bemutatott mennyiségek elég abszurd felvetésnek tűnhetnek, ezért egy személyes adattal szeretném alátámasztani állításaim valóságtartalmát. A 2023-24-es éves elszámoló számla szerint az egyenletes számlázást választó háztartásunk első 11 havi részszámlában fizetett energiadíja 84,5 százalékkal haladta meg az éves mért fogyasztásunk szerint számított energiadíjat. Érthetőbben fogalmazva: a szóban forgó év egészében a befizetésünk csaknem felével kényszerhiteleztük a szolgáltatót annak tisztességtelen elszámolási gyakorlata miatt! A „hitelnyújtás” döntő hányada ráadásul az elszámolási év első két hónapjában történt, az alkalmazott módszernek köszönhetően..
Bár az érintett fogyasztók számát csak maga a szolgáltató tudhatja, az biztos, hogy mindazon ügyfelek, akiknek éves fogyasztása közelíti vagy meghaladja a szabályozás szerint kedvezményes áron biztosított 63 645 megajoule (MJ) fűtőértéket, a 2023-24-es számlázási évben a „hitelezők” közé tartoznak. E sokaság az MVM sajtótájékoztatói alapján körülbelül 100 ezer háztartást jelenthet, a nyújtott hitel összege pedig sok milliárd forint lehet.
Pénz
Fontos