Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán
2024. július 22. 11:54 Adat, Vállalat

Magyar olajellátás: „ha Al Caponéval üzletelsz, legyen B-terved”

Szakértők szerint nagyobb a füstje, mint a lángja a Lukoil-ügynek, nem valószínű ugyanis, hogy az orosz olajipari cég ukrajnai szankcionálása komoly gondokat okozna a hazai energiaellátásban. Bár a hétvégén már lehetséges áramhiányról szóltak a hírek, ennek semmi alapja nincs, rövidtávon pedig az üzemanyagpiacon sem kell zavaroktól tartani. A helyzetet azonban kezelni kell, amire állítólag már tervek is vannak.

Úgy állt le, hogy nem állt le

Múlt héten egy júniusban hatályba lépett ukrán szankció miatt leállt az orosz Lukoil olajszállítása Ukrajnán keresztül Magyarország és Szlovákia felé. Az ügyről Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter számolt be először azt követően, hogy kedden orosz kollégájával, Szergej Lavrovval egyeztetett New Yorkban.

A Lukoil-szállítások leállítása azért fontos, mert az évi nagyjából 6 millió tonnás magyar kőolajimport kétharmada érkezik Oroszországból, és ennek a feléért eddig a Lukoil felelt, azaz a hazai behozatal harmadát biztosító cég ukrajnai tranzitját lehetetlenítették el. Ezt erősítette meg Szijjártó Péter is pénteken, amikor a georgiai külügyminiszterrel tartott közös sajtótájékoztatóján kérdésre válaszolva úgy fogalmazott:

A keleti irányú csővezetékes import felét a Lukoil bonyolítja Magyarország számára, körülbelül 2 millió tonna kőolajat Magyarország és Szlovákia a Lukoiltól szerez be Oroszországból.

Annak ellenére, hogy a hazai behozatal ilyen jelentős része érintett, a piac nem reagált hevesen, sőt az ügy szempontjából legfontosabb ágazati szereplő, a Mol egyáltalán semmit nem kommunikált egyelőre a témában. A Molnak hazánkban és Szlovákiában is van egy-egy olajfinomítója, amelyek jelentős részben Ukrajnán, a Barátság vezetéken keresztül szállított orosz olajat dolgoznak fel, így a szállítások csökkenése vagy leállása nagyon komolyan érintené a céget. Nem csoda, hogy amikor 2022-ben többször is ideiglenesen leállt a tranzit a Barátságon, jóval nagyobb volt a zavar, mint most, és akkor a Mol is jobban igyekezett hűteni a kedélyeket.

A visszafogott reakciókra valószínűleg az a magyarázat, hogy ezúttal nem álltak le a szállítások.

Szijjártó Péter is többször kiemelte pénteken, hogy most különböző átmeneti megoldásokkal sikerült stabilizálni a szállítást. A lapunknak nyilatkozó szakértők és sajtóhírek szerint a gyakorlatban ez azt jelenti, hogy mivel a tiltás célzottan a Lukoilra vonatkozik, egy másik orosz vállalat vette át a tranzitot. Molekuláris szinten ugyanis nem lehet megállapítani, hogy pontosan honnan jön az olaj.

A gázpiacon már hónapok óta ezen agyalnak

Ez persze nem tűnik hosszútávú megoldásnak, amire a külügyminiszter is utalt. Mint fogalmazott: „az átmeneti megoldások már középtávon sem működnek”. Ennek oka szakértők szerint az, hogy a Lukoil után más vállalatok is felkerülhetnek az ukrán szankciós listára. Erről beszélt a hétvégén Olena Lapenko, a DiXi Group tanácsadócég ukrán energiabiztonsági szakértője is, aki szerint már dolgoznak is Ukrajnában azon, hogy más olajat termelő és exportáló orosz vállalatok ellen is szankciókat vezessenek be.

Ezt a macska-egér játékot azonban így is hónapig lehet játszani, arról nem is beszélve, hogy

egyáltalán nem kell mindenképpen orosz cégnek intéznie az Ukrajnán keresztüli szállításokat.

Bár a gáz- és az árampiacon is évtizedek óta az a bevett piaci gyakorlat, hogy az oroszok európai (uniós) átadási ponton válnak meg az energiahordozótól, ezen lehet változtatni.

A gáz esetében is felmerült hasonló igény. Az év végén ugyanis lejár az oroszok és az ukránok közötti tranzitmegállapodás, így 2025 elejétől akár teljesen leállhat a földgázszállítás Ukrajnán keresztül. Magyarországot ez kevésbé érinti, hiszen mi már évek óta a déli útvonalon kapjuk az orosz gáz nagy részét, Ausztriát és Szlovákiát azonban lényegében teljesen Ukrajnán keresztül, a Testvériség vezetéken látja el a Gazprom.

Mivel az ukránok nem sok hajlandóságot mutatnak a megállapodás meghosszabbítására, a háttérben állítólag megindultak már a tárgyalások, hogy osztrák vagy szlovák piaci szereplők vegyék át a tranzitot. Azaz a Gazprom a jövőben már az orosz-ukrán határon átadná a gázt, a szállítást pedig egy európai uniós piaci szereplő intézné. Így Kijevnek nem kellene az oroszokkal egyezkednie, ami ugyan csak látszatmegoldás, de a politikában sokszor ez is elég.

Hasonló forgatókönyv pedig az olaj esetében is elképzelhető. Holoda Attila energiapiaci szakértő, az Aurora Energy Kft. ügyvezető igazgatója a G7-nek úgy fogalmazott:

Az ukránoknak valószínűleg azzal volt leginkább gondjuk, hogy attól a Lukoiltól fogadnak el pénzt, amely a háború egyik finanszírozója, és ennek tényleg nem túl jó az optikája. Emellett valószínűleg kicsit a magyar kormány orra alá is szerettek volna borsot törni: ha Al Caponéval üzletelsz, akkor legyen B-terved, mert lehet, hogy lecsukják”.

A szakember hozzátette: valószínűleg az lesz a megoldás, hogy létrehoznak egy új céget, amely átveszi ezeket a feladatokat. Hasonlóan vélekedett Balogh József energiapiaci szakértő is, aki szerint ez az év végi gázpiaci átállás főpróbája is lehet: ha az olajszektorban tudják kezelni a tranzitot harmadik fél bevonásával, akkor ugyanezt a forgatókönyvet a gáz esetében is lehet majd alkalmazni.

Annyira nem sürget az idő

Érdekes kérdés, hogy mennyire sürgeti a szereplőket az idő. Erről Szijjártó Péter azt mondta, hogy gyorsan kell kezelni a helyzetet, mert a mostani átmeneti megoldások már középtávon sem működnek. A lapunknak nyilatkozó ágazati szereplők szerint azonban ennyire nem égető a helyzet.

Magyarországnak ugyanis 90 napnyi stratégiai tartaléka van nemcsak kőolajból, de feldolgozott kőolajtermékekből, így gázolajból, benzinből és kerozinból is. Ráadásul mivel nem a teljes importunk jön Oroszországból, még ha teljesen le is állna a szállítás a Barátság vezetéken, akkor is nagyjából öt hónapig fedezni tudnánk a tartalékokból a kieső mennyiséget. „Ennyi idő alatt pedig lehet megoldást találni egy ilyen helyzetre” – mondta Holoda Attila.

Mindez azt jelenti, hogy még középtávon sincs igazán veszélyben a hazai üzemanyag-ellátás. Márpedig (a vegyipar mellett) messze ez a leginkább érintett terület, az energiaszektor más területein az olaj szerepe marginális. A hétvégén a Politicónak Ilona Gizińska, a Centre for Eastern Studies elemzőcég kutatója azt mondta, hogy a magyarok „heteken belül” égbe szökő energiaárakkal és áramhiánnyal szembesülhetnek, ha addig nem oldódik meg a helyzet.

Az áramhiányról szóló kijelentés azonban elég nehezen értelmezhető, annak fényében, hogy

hazánkban szinte egyáltalán nem használnak olajat villamosenergia előállítására.

Ahogy a grafikonon látszik, a kőolajtermékek részesedése a hazai termelésben az elmúlt években 0,1 és 0,3 százalék között mozgott. Persze ez nyilván az olyan magasabb fogyasztású időszakokra koncentrálódik, mint amilyenek a hőhullámmal érintett előző hetek is voltak, de az esetlegesen kieső mennyiséget minden probléma nélkül lehet helyettesíteni más energiahordozókkal vagy importtal. Az olaj áramtermelésből való kiesése nemhogy ellátási problémákat nem okoz, de még valószínűleg az árakra sem lenne érdemi hatása.

Összességében tehát energiapiaci káoszra egész biztosan nem kell számítani. Az üzemanyagpiacon okozhatna gondokat a kialakult helyzet, ehhez azonban nagyon el kellene húzódni a konfliktusnak, ami valószínűleg egyik félnek sem érdeke, ráadásul már megoldási tervek is vannak az asztalon.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAkkor is drágulhat a benzin a magyar kutakon, ha az olajár nem változik és a forint se gyengülNincs jó alkupozícióban a Mol, amikor a tranzitdíjakról kell megállapodnia azzal a két országgal, ahonnan az olajvezetékek jönnek.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMeddig kapunk olajat a Barátság vezetéken?A háborúban álló felek igyekeznek ügyelni a vezetékrendszer épségére, de meddig tartható fenn a szárazföldi olajszállítás szankciók alóli mentessége?

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkLeállították a Barátság kőolajvezeték Magyarországot kiszolgáló ágátLeállították múlt héten a kőolajszállítást Ukrajnán keresztül a Barátság kőolajvezeték déli ágán, amely Magyarországot, Csehországot és Szlovákiát szolgálja ki.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Vállalat barátság kőolajvezeték kőolaj Lukoil Mol olaj olajimport üzemanyag Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Torontáli Zoltán
2024. november 18. 11:30 Adat

Szlovákia előttünk van az egészségügyi költésekben, Románia és Lengyelország mögöttünk

Ha az országok saját lehetőségeihez viszonyítunk, az egészségügyre legkevesebbet áldozó öt uniós ország között van hazánk.

Váczi István
2024. november 15. 12:49 Adat, Közélet

Nem látszik a béke a jövő évi magyar költségvetésen

Elvileg visszavette a kormány a honvédelmi kiadásokat a büdzsé első verziójához képest, de így is kifejezetten sokat szán honvédségi beszerzésekre.

Torontáli Zoltán
2024. november 15. 06:02 Adat, Élet

Életet leheltek a Nagykörútba a turisták és a bevándorlók, az üzletek ötöde kicserélődött

Csökkent egy év alatt az üresen álló üzlethelyiségek száma, az új boltok láthatóan a turistákra lőnek, vagy az ázsiai diaszpóra üzemelteti őket.

Fontos

Torontáli Zoltán
2024. november 20. 11:01 Közélet, Vállalat

Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé

A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.

Bucsky Péter
2024. november 20. 06:03 Közélet

Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség

A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.

Torontáli Zoltán
2024. november 19. 14:03 Élet, Közélet

Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne

Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.