Kevés téma húzza fel annyira sok ember vérnyomását, mint a rovarfehérje. A végletek hamar előkerülnek, ami az egyiknek az ördögi Nyugat által ránk kényszerített kukaczabálás, ami már középtávon is a nemzethalált vetíti előre, az a másiknak az egyetlen megoldás, hogy megmentsük a bolygót a szarvasmarhák mindent elpusztító bélgázaitól.
Budapest határában, Ferihegytől nem messze, az M4-es autópálya és az M0-ás körgyűrű találkozásánál épül az Aerozone (hivatalos nevén VGP Park Budapest Aerozone) ipari park. A már megépült óriási csarnokok és a frissen aszfaltozott utak között még az építkezés földhányásai láthatók, az egyik csarnoknál azonban már készülnek egy üzem összeszerelésére: itt bővül az Agroloop, a takarmánycélú rovarfehérjét ipari méretben előállító cég.
Nem emberi fogyasztásra
Kezdjük a legfontosabbal: az Agroloop nem emberi fogyasztásra szánt rovarfehérjét állít elő. „Azért is csináljuk, hogy ne is kelljen rovarokat ennünk” – mondja Percze Rajmond ügyvezető, utalva arra, hogy a világ húsfogyasztási igényeinek kielégítéséhez szükség van takarmányra is. A takarmányt elő kell állítani, a bevett megoldások viszont nagy környezeti terheléssel járnak.
A korábban az egyik Big4 tanácsadó cég vállalatértékelési részlegén dolgozó szakember akkor került kapcsolatba a mezőgazdasággal, amikor egy zöldmezős beruházást kellett előkészítenie egy illóolajokat gyártó cégnek, ahol fontos szempontként jelent meg a fenntarthatóság. Ennek kapcsán kiutazott egy konferenciára Hollandiába, ahol végigült egy panelt, ami a rovarfehérjében rejlő lehetőségeket taglalta. „Behoztak az előadásra néhány gyümölcsöt, amit odaadtak fekete katonalégy lárváknak.
A harmincperces prezentáció végére a gyümölcsökből nem maradt semmi"
– idézi fel Percze. Élelmiszeripari melléktermékeken is elélő, minimális vízigényű és közvetett károsanyag-kibocsátású, kis helyen is ezrével tartható, önjáró biokonverzióra képes organizmusokról van szó, amelyekből minőségi takarmány-alapanyag készülhet.
Az előadás akkora hatással volt rá, hogy egyből arra gondolt, céget is lehetne belőle építeni. Akkor a piac a mostaninál is ritkásabb volt. „Magyarország környékén nem igazán foglalkozott még ezzel senki, volt egy nagy holland és egy nagy dél-afrikai cég – de ebben ki is merült a versenytárselemzés”.
A projekt megvalósításához viszont szüksége volt nemcsak pénzre, hanem szakértelemre is. Internetes kereséssel talált rá egy Agroloop nevű holland cégre, ahonnan az e-mailjére a cég alapítója válaszolt. Az aláírásban meglepő módon egy magyar név szerepelt: Nagy István Sándor. Percze vázolta neki a terveit, Nagy pedig látott benne potenciált. 2020-ban ők ketten, Lipták Marcell automatizálási szakértővel kiegészülve alapították meg az Agroloop Hungary Kft.-t.
Perczének kapóra jött az illóolajos cégnél szerzett tudása. „Az egyik legnagyobb nehézség a mezőgazdasági vállalkozásokban, hogy ez nem egy Excel-alapú világ, ahonnan csak kihúzunk meg beillesztünk sorokat. Annyi egyéb tényező játszik közre, legyen szó hőmérsékletről, csapadékról, bármilyen betegségről, hogy nehéz benne előre tervezni.”
A feldolgozott rovarokból készült fehérjepor. Kép: Agroloop
A fekete katonalégy jó mindhalálig
A fekete katonalégy lárvája fehérjében gazdag, miközben remek zsírsav-összetételű, olajtartalma sem elhanyagolható. A legyek lárvái jó takarítók: lényegében bármit megesznek, ami organikusan lebomló, ugyanakkor fontos jogszabályi feltétel, hogy a tápjukban felhasznált melléktermékek mindegyike rendelkezzen takarmányengedéllyel.
A petékből kikelő lárvák testtömegük sokszorosát képesek befalni, miközben életciklusuk közel 50 százalékkal rövidebb, mint egy átlagos rovaré. A lárvaállapotuk során képesek csak enni, léggyé alakulásukat követően már csak nedveket szívogatnak, nincs szájuk.
A háziléggyel szemben betegséget nem terjesztenek, légyként pedig csak a peterakásig maradnak életben, utána elpusztulnak.
Az elmélet tehát jól működik, ám azok, akik emlékeznek a kilencvenes évek eleji biogiliszta-őrületre, joggal ráncolhatják a homlokukat. A biogilisztázásra rengetegen ráfáztak, mert jó ötletnek tűnt a giliszták által feljavított talaj értékesítése, csakhogy hirtelen százával jelentek meg gilisztafarmerek az országban, a nagy pénz ígérete pedig sok esetben komoly bankhitel hátán utazott. A gyorsan telítődő piac aztán összeomlott, és a vágyott milliók helyett csak a combos kamatokkal ketyegő hitelek maradtak.
Percze szerint az Agroloop egyik nagy előnye, hogy ők ipari méretben gondolkoznak. „Nagyon sokat számít, hogy kontrollált környezetben, a legideálisabb hőmérsékletet és páratartalmat, valamint a legjobb tápanyagforrást tudjuk biztosítani nekik.” A végtermék, a feldolgozott lárva alkalmas a mezőgazdasági takarmányok és a kisállateledelek feljavítására. „Az így előállított tápok hipoallergének, ami a kisállatok számára ideális. A baromfiknak, halaknak és egyéb haszonállatoknak hagyományosan is az étrendjét képezik a lárvák, a magas fehérjetartalma miatt pedig például a növendékmalacok számára is kiváló.”
Az Aerozone-beli csarnokuk méretei impozánsak, ottjártunkkor az első gépek egyike, egy gigantikus kazán még fóliába csomagolva pihent a falnál. „Az idei negyedik negyedévében tervezzük az indulást, év végéig kifut a próbaüzem és a gépek összehangolása” – mondja Percze. A beruházáshoz komoly, több milliárdos tőkebevonás kellett. (A cégnek van egy pilot projektje is, ugyanakkor korai fázisban lévő vállalatként az eredményeit még nem érdemes elemezni.)
A befektetők között piaci szereplők, például a hazai kraftsör-ipar felfuttatásában fontos szerepet játszó Eprolius is megtalálható, de az Áder János volt köztársasági elnökhöz kötődő Kék Bolygó Alapkezelő, illetve a Mol-vezér Hernádi Zsolt érdekeltségi körébe tartozó Gran Private Equity is megjelent.
„Sehová nem volt bejárásunk, nem a hátsó ajtón surrantunk be” – mondja Percze a befektetői körről. Az összes befektetés összege már meghaladja a hétmilliárd forintot, de pontos összeget nem árult el. „Ez most már egy egyirányú jegy, innen nincs visszaút” – teszi hozzá az alapító. Ugyanakkor a jövő nem tűnik bizonytalannak: a magyar tulajdonú takarmánygyártó vállalat, az UBM már most lekötötte 2027-ig a termelési kapacitás jelentős részét.
Vállalat
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
Magyar olajellátás: „ha Al Caponéval üzletelsz, legyen B-terved”
Nagyobb a füstje, mint a lángja a Lukoil-ügynek: nem valószínű, hogy az orosz olajipari cég ukrajnai szankcionálása komoly gondokat okozna a hazai energiaellátásban.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
