Hírlevél feliratkozás
Hajdu Miklós
2023. június 16. 04:34 Vállalat

Kis magyar informatikai cégek fúziójával tör világsikerre a Gloster

A napokban zárta eddigi legnagyobb akvizícióját a Gloster, a telefonközpontok szerelésével foglalkozó mikrovállalkozásból húsz év alatt a Budapesti Értéktőzsde egyik ígéretes szereplőjévé váló informatikai nagyvállalat. A cég rendhagyó utat járt be, alapítója, Szekeres Viktor ugyanis 2018-ban átadta egyik kollégájának az ügyvezetői pozíciót, és tulajdonosként az addig jórészt a saját erejéből fejlődő, magyar piacra dolgozó, kisvállalatnak számító üzlet fejlesztésével kezdett foglalkozni, aminek eredményeképp éveken belül egy többmilliárdos bevételű, több száz fős, exportáló részvénytársaság jött létre.

Az üvegplafon áttörése

Ez az út akkor kezdett körvonalazódni, amikor Szekeres a napi ügyektől hátrább lépve kénytelen volt átgondolni a tulajdonosi szerepét. Néhány hónap múltán világossá vált számára, hogy a stratégiaalkotásban érdemes részt vennie, ám az ekkoriban húsz fős cégnél ez még viszonylag szűk perspektívával kecsegtetett. A piaci környezet ugyanakkor kedvezett a beruházásoknak, és mivel egy informatikai cégnél nem a gépek vagy telephelyek vásárlásában rejlik a növekedés kulcsa, Szekeresnek alternatív ötlete támadt a befektetésre:

Bevillant, hogy más cégeket kellene megvennünk, amivel piacot és szakembereket szerezhetünk.

Az elképzelés ráadásul egybeesett azzal az időszakkal, amire sok, a kilencvenes években alakult számítástechnikai vállalkozás elérte az úgynevezett üvegplafont. Ekkor bár a cégnél felhalmozódott szaktudás lehetővé tenné a növekedést, annak az alapító-tulajdonos-vezető menedzsmenttudása és a cég kis mérete mégis gátat szab – valamelyest hasonló helyzetbe került az ügyvezető-váltás előtt a Gloster is. Ráadásul az elmúlt évtized végére ebben a vállalkozói körben jellemzően aktuálissá vált a cég továbbadásának kérdése, így Szekeres döntően nyitottságot tapasztalt a felvásárlás ötlete iránt, amikor elkezdte a tárgyalásokat.

 

Az első akvizíció még saját forrásból történt, ám a folytatáshoz már külső befektetőre is szükség volt és a szerencsés együttállások sora a Budapesti Értéktőzsde Xtend piacának ekkortájt történő megnyitásával folytatódik – a Gloster 2020 áprilisában tőzsdére lépett, ahol az első, a koronavírus által jócskán érintett körben 1,1 milliárd forint tőkét vont be.

2020 februárjában a befektetői tájékoztató után, mint kétmilliárd forintnyi tőkeígérvényt kaptunk, úgy éreztük, hogy alááraztunk. Viszont áprilisban már azt mondták a befektetők, hogy inkább vesznek OTP- és gyógyszerpapírokat, gyorsan újra kellett tervezni mindent, úgy, hogy találkozni nem lehetett senkivel, de bejött a Széchenyi Tőkealap 750 millióval és találtam magánbefektetőket.

A tőzsdéről bevont források összege azóta 2,5 milliárd forintra növekedett, a részvénykibocsátások sikerét mutató jelzés a piac felől, hogy mindez a kamatnövekedéssel párhuzamosan történt.

A sok kis színvonalas vállalkozás együtt világsikert érhet el

A tőzsdén összegyűjtött tőkét a Gloster a felvásárlásokra fordítja, mostanra a tizedik akvizíción esett át a cégcsoport. Szekeres szerint sok kis magyar cég hiába végez szakmai szempontból kiemelkedő munkát, már csak a mérete miatt sem kerül be a külföldi megrendelők látókörébe – a sok színvonalas vállalkozás egy egységbe konszolidálva viszont ütőképes lehet, főleg, ha Gloster a szakterületeik szerint is tudatosan válogatja őket össze, és közös infrastruktúrával segíti a csapatok működését.

A cégcsoport mostanra három üzletággal – szoftverfejlesztés, felhőszolgáltatás és rendszerintegráció – működik, az újonnan akvirált cégek ezek valamelyikébe bekerülve hozzák magukkal a szaktudásukat és az ügyfeleiket. Így lett például a Gloster 2021-ben az Audi és a BMW beszállítója, amikor egy felvásárlással nem csak érvényben lévő szerződéses kapcsolatokhoz, hanem a német autóiparba vezető értékesítési csatornákhoz is hozzájutott a vállalat.

A német piac kívülről nyitottnak tűnik, de valójában zárt, kapcsolatalapú környezet, ahova bejutni évek kérdése is lehet, de mi egy akvizícióval ezen hamar átestünk. A jelenlegi szerződéseink mellé tehetjük azoknak a csapatoknak a szolgáltatásait, amelyeknek korábban semmilyen kapcsolatuk nem volt a német autógyárakkal.

Szekeres szerint ezekben a szolgáltatás-kombinációkban hatalmas értékteremtési lehetőség van, ahogy a sok apró vállalkozásnál felhalmozott szakértelem összefogásában is. Éppen ezért a felvásárlások előtt az egyik legfontosabb szempont, hogy a kiszemelt vállalat és a Gloster hasonló alapelvek, értékek szerint működik-e vagy sem. Ha igen, akkor vélhetően az egyesülést követően is megmarad a csapat, ami a legnagyobb érték az informatikai vállalkozásoknál – a stratégia eddig sikeresnek bizonyult, mivel elenyésző számban mondtak fel a tranzakciók után az akvirált cégek dolgozói.

A másik kulcskérdés az exporttevékenység: mivel a tőzsde nemzetközi sikerekre éhezik, és a Gloster a felvásárolt cégek kapcsolatain keresztül jut el a külpiacokra, értelemszerűen a beszállítói szerződések sokat nyomnak a latban.

Nem olvadnak össze a csapatok, mégsem működik holdingként a Gloster

A felvásárlást követően izgalmas kihívás az új csapat integrációja a meglévő struktúrába, amivel kapcsolatban meglehetősen óvatosnak mutatkozik Szekeres Viktor.

Ha hozzájutsz a világ legjobb vörösborához és fehérborához, és összeöntöd őket, nem kapod meg a világ legjobb roséját, sőt, már szétválasztani se tudod őket – szóval figyelni kell az akvizíció után, hogy nem szabad erőből indítani az integrációt.

Figyelni kell, hogy a cégcsoporthoz újonnan bekerülő munkatársak ne veszítsék el az identitásukat és küldetéstudatukat, csak lassan érdemes elkezdeni a csapatok összevonását. E cél érdekében a felvásárolt cégek telephelyeit is megtartja a Gloster, így a nagytarcsai székhely mellett mára Budapesten, Kecskeméten, Pécsen és Szegeden is vannak irodák – igaz, ezek mára Szekeres szerint kevésbé fontosak, de kellenek olyan helyszínek, ahol „csapatnak érezheti magát a csapat”.

A hatékonyság ugyanakkor nagyon fontos, vannak olyan területek, amelyeken azonnal átállítják a Gloster infrastruktúrájára az újonnan érkező csapatokat: ide tartozik például a pénzügy, a könyvelés, a dokumentumkezelés és a HR. A felvásárolt cégek a méretüknél fogva jellemzően a jogi tanácsadást külső ügyvédekre bízták, hasonlóan a kommunikációhoz és a marketinghez, e háttérfolyamatok szervezése mindenesetre a Glosteren belül már központosítva történik.

Pedig nem is olyan régen még a Glosternél is hónapról hónapra osztották be a pénzt

A mostani milliárdos nagyságrendű forgalomhoz képest a vállalat árbevétele a 2010-es évek közepéig százmilliós nagyságrendű volt, amit alig pár tucat alkalmazott foglalkoztatásával ért el. Szekeres Viktor visszaemlékezése szerint ebben az időszakban a Széchenyi kártyán kívül kölcsönökre, befektetőkre aligha számíthattak, az előző hónapban megkeresett pénzből finanszírozták a működést, ami papíron sokszor sokkal jobban nézett ki, mint a gyakorlatban.

A forgó tőkénk gyakran a vevőknél állt, a cash flow-val sokat kínlódtunk, a klasszikus forráshiányos magyar kkv-k életét éltük. Kérdés, hogy ezt elfogadja-e az ember, vagy külső pénz után néz, mi végül az utóbbit választottuk. Amikor lezárult az 1,1 milliárd forintos tőkebevonás, készítettünk is egy screenshotot a bankszámlánkról, annyira örültünk.

A cég tevékenysége is jócskán eltért a mostani portfóliótól: a Gloster a távközlési piac liberalizációját követően az ingatlanüzemeltetés és az informatika közötti űrben lebegő telekommunikációs szolgáltatásokkal foglalkozott, majd az IP-telefónia felé indult, elsősorban a Cisco berendezéseinek telepítésével, miután a hálózati eszközök piacán ebben az időszakban meghatározó gyártó úgy döntött, hogy a nagyvállalatok után a kisebb cégkategóriák felé is nyit, ahonnan a Gloster ügyfelei is kikerültek.

Informatikai céget nem lehet élethosszig építeni

Szekeres Viktor egyelőre 2025-ig fogalmaz meg viszonylag konkrét előrejelzést a cég jövőjét illőten: ezen az időtávon reális 15-16 milliárd forintos árbevétel elérése 300-500 fős létszám mellett. Ezzel már nemcsak a hazai piacon, hanem a régióban is jegyzett céggé válhat a Gloster, egy-két informatikai réspiacon piacvezető, vagy ahhoz közeli pozícióba kerülve Magyarországon.

Szekeres ambíciói azonban ennél jóval tovább mutatnak:

Meg akarom mutatni, hogy Magyarországról is kikerülhet egy világszínvonalú IT-cég, nem csak szakmai, hanem üzleti, tőzsdei értelemben is, reggelente ezért kelek fel az ágyból.

Meglátása szerint a makrokörülmények jobbra fordulásával meg tudja majd mutatni a mostani csapata a valódi teljesítőképességét, amit eddig a járvány, majd a chiphiány, az infláció és a háború miatt a külső körülmények mind visszavetettek – igaz, mindezek ellenére meredek növekedésen, sikeres jegyzéseken és tőzsdei díjak elnyerésén van túl a Gloster.

Szekeres önképzéssel maga is igyekszik felkészülni a gyarapodással járó kihívásokra, több korábbi képzés után most épp egy bécsi MBA-programot fejez be, aminek révén a német nyelvterületről kikerülő partnerekkel is könnyebben szót érthet majd reményei szerint. Ugyanakkor a most 42 éves vállalkozó szerint egy bizonyos életkor felett már lehetetlen követni a rendkívül gyorsan változó informatikai iparágat és naprakészen tartani az üzleti tudást, így a nagyon távoli jövőben eljöhet majd az a pillanat – ahogy az történt több, éppen a Gloster által felvásárolt cég eseteiben is –, amikor érdemes lehet hátrébb lépnie.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Vállalat cégportré Gloster informatika Szekeres Viktor Olvasson tovább a kategóriában

Vállalat

Stubnya Bence
2024. június 21. 05:04 Közélet, Vállalat

Nagyon fáj a külföldi tulajdonú cementgyártóknak a nyakukba varrt adó

Megnéztük, hogy a számok alapján mennyire szenvednek a külföldi kézben lévő építőanyaggyártók, amelyeket a kormány ki akar szorítani a piacról.

Torontáli Zoltán
2024. június 20. 05:05 Pénz, Vállalat

Miért emelik a cégek az áraikat a várható idei infláció többszörösével?

A béremelésekhez és a verseny hiányához is köze van annak, hogy néhány szolgáltató szektorban a tavalyi inflációt közelítő mértékben emelték idén az árakat.

Torontáli Zoltán
2024. június 18. 16:30 Tech, Vállalat

Közép-kelet-európai versenytársak szorítják ki a magyar tőkét a magyar e-kereskedelemből

A Foxpost eladása újabb jele annak, hogy a régióban hosszabb távon a magyar cégek nem rúgnak labdába.

Fontos

Stubnya Bence
2024. június 24. 10:56 Adat, Élet

Nőtt az anyagi összeomlás szélén állók aránya Magyarországon

Az arány 1 százalékpontot romlott tavaly 2022-höz képest, de még így is jobb a helyzet, mint 2013-ban.

Jandó Zoltán
2024. június 24. 05:03 Közélet

Annyi pénz ömlött a magyar fociba, hogy Ausztrián kívül mindenkit lehagytunk a régióban

Pénzügyileg olyan ütemben fejlődik 2010 óta a magyar labdarúgó élvonal, amit a régióban még csak megközelíteni sem tud egyetlen más liga sem.

Ercse Kriszta
2024. június 23. 06:35 Élet, Közélet

Az oktatási rendszer alapvető hibáit mutatja, hogy ilyen sokan megbuknak elsőben

Logisztikai és nem szakmai alapon kényszerül sok gyerek túl korán az általános iskolába, ahol nem kapja meg a számára szükséges támogatást.