A magyarországi átlagkeresetek növekedése évek óta hónapról-hónapra visszatérő téma, a Központi Statisztikai Hivatal legutóbbi jelentése szerint a bruttó érték 2023 novemberére már 621 ezer forint fölé emelkedett, a hétköznapi értelemben vett átlagot sokkal inkább jelentő középérték (medián) pedig 338,5 ezer forinton állt.
A bérek emelkedése közvetlenül is fontos tényező azoknál a cégeknél, amelyek jellemzően itthon értékesítik a termékeiket vagy szolgáltatásaikat, hiszen ezek a társaságok forintban szerzik a bevételeiket, és ebből kell kigazdálkodniuk a forintban kifizetett, egyre magasabb béreket. Az erősen duális magyar gazdaság másik fő ágában, a főként exportra termelő, jellemzően külföldi tulajdonban lévő nagyvállalatoknál azonban ezt a jelenséget általában másképp érdemes kezelni.
Bár ezek a cégek is döntően forintban fizetnek béreket, de a bevételük euróban vagy dollárban keletkezik. Mivel a forint a hosszabb időszakokat nézve alapvetően gyengülni szokott, ez azt jelenti, hogy az euróban szerzett bevétel mellett jóval könnyebb kigazdálkodni a forintos béreket. Egy ilyen cég szemszögéből nézve a magyar munkaerő tényleges költsége csak mérsékeltebben emelkedik, amennyiben a járulékok és adók nem változnak.
Ez a paradigma azonban csak 2022 őszéig volt érvényes. Akkor októberben a jegybank több fontos intézkedést is hozott – legfőképpen 18 százalékra emelte az irányadó kamatot -, amelyek erősítették, majd stabilizálták a forintot. A beavatkozásra egyébként épp azért volt szükség, mert akkoriban már több mint 420 forintot kellett adni egy euróért, és a helyzet (ebből a szempontból) egyre romlott. A beavatkozás óta azonban kényelmesen 400 forint alatt alakul az árfolyam, és egyelőre stabil is, 380 forint közelében. (Bár pont a napokban 385 fölé szaladt.)
Csakhogy időközben a magyar bérek (forintban számolt) emelkedése nem állt meg, ami így szükségszerűen azt eredményezte, hogy euróban számolva is emelkednie kellett az értékeknek.
A KSH a bruttó béreket régóta közli, de a nettó mediánt csak 2022 májusa óta, ezért most mi is innen indulunk ki a számolásoknál. Az akkori MNB-középárfolyamon átszámolva a nettó medián éppen 700 eurónak felelt meg, a bruttó átlagkereset pedig 1222 euró volt. Ám ha most ránézünk ugyanezekre a számokra, akkor azt látjuk, hogy a nettó medián tavaly novemberben, azaz másfél évvel később már 893 euró, a bruttó átlag pedig közel 1640 euró volt. Ez 27,5, illetve 34,2 százalékos növekedés, mindössze 18 hónap alatt.
A vállalatok bérköltségét persze nem ezek mutatnák, hanem a munkaadói járulékokat is tartalmazó szuperbruttó, de ezt egyrészt nem tartalmazza a KSH bérstatisztikája, másrészt a vizsgált időszakban nem változtak a járulékkulcsok, így valószínűleg ez is a fentiekhez hasonló tendenciát mutatna. További kérdés, hogy a grafikonon szereplő kétfajta mutató (medián és átlag) közül melyik lehet közelebb egy tipikusnak mondható külföldi tulajdonú iparvállalat bérszintjéhez – valószínűleg inkább a medián, legalábbis tavaly májusban erre jutottunk egy Suzuki-álláshirdetés összegei és az akkori bérek összevetése alapján.
A fenti tendencia egyáltalán nincs összhangban az eurózóna átlagos inflációjával, hiszen az 2023 novemberében éves szinten (vagyis a forint stabilizációja óta eltelt időszakra vonatkozóan) csak 2,4 százalék volt. Márpedig ha egy Magyarországon termelő, de az eurózónában értékesítő vállalatról van szó, akkor ennyi lehetett*Valójában még ennél is kevesebb, mert az eurózónában a szolgáltatások inflációjának csökkenése indult meg utoljára, a (potenciális részben Magyarországról származó) iparcikkek és egyéb termékek áremelkedése már korábban fékeződni kezdett. a potenciális átlagos áremelés mértéke, és ez jóval alacsonyabb, mint a munkaerővel kapcsolatos költségemelkedés.
Erre azért is érdemes figyelni, mert a Magyarországon jelen lévő multinacionális, exportáló nagyvállalatok jelentős részére az is jellemző, hogy az itteni tevékenységükben a hozzáadott érték alacsony, ennek a jelentős része pedig az itt kifizetett bér. Ez pedig egyre többe kerül, ha a forint nem kerül ismét gyengülő pályára.
Az ország versenyképessége persze sok tényezőből áll össze, de a munkaerő költségét nézve ilyen helyzetben csak akkor nem romlik, ha a jelenség regionális, azaz a körülöttünk lévő országokban is hasonló folyamatok játszódnak le, vagy más költségelemek csökkennek.
Adat
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Szlovákia előttünk van az egészségügyi költésekben, Románia és Lengyelország mögöttünk
Ha az országok saját lehetőségeihez viszonyítunk, az egészségügyre legkevesebbet áldozó öt uniós ország között van hazánk.
Nem látszik a béke a jövő évi magyar költségvetésen
Elvileg visszavette a kormány a honvédelmi kiadásokat a büdzsé első verziójához képest, de így is kifejezetten sokat szán honvédségi beszerzésekre.
Fontos
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
