Számításaink szerint mintegy 2700 milliárd forintot ért az a vagyon, amit magyarországi magántőkealapokban helyeztek el tulajdonosai 2022. december 31-én. Ez a 2022-es 68 ezer milliárd forintos hazai GDP 4 százaléka. A 41 tulajdonosnál koncentrálódó vagyon így a magyar gazdaság nem csekély szeletét fedi le.
A nagyságrendet az is jól mutatja, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) statisztikái szerint a részvények teljes hazai állománya 8,7 ezer milliárd forint volt, míg – a magántőkealapokat is magába foglaló – befektetési jegyeké 12,7 ezer milliárd forint.
Az MNB felügyeleti szervként gyűjti be az alapok kezelőitől, hogy mekkora összegű vagyon van ezekben – már csak a pénzügyi rendszerben betöltött nagyságrendjük miatt is szükséges ez. A jegybanki statisztikák szerint elképesztő gyorsan nőtt a vagyon: 2020 végén még csak 179 milliárd forinttal rendelkeztek a magántőkealapok, 2021 végén 1134 milliárd forint felett diszponáltak, míg 2022. december 31-ére már 1551 milliárd forintos vagyonuk lett. Ez az MNB adatai szerint a befektetési alapok vagyonának hetede.
Ahogy a cikk első mondatából kiderült, a mi számításunk ennél jóval többet mutat: az alapokban tartott vagyon összege a mérlegeik szerint 2022. december 31-én 2387 milliárd forintot tett ki abban a 92 alapban, ahol a beszámoló fellelhető volt. 48 alap esetében nem tartották be a beszámolási elvárásokat, ezekben becslésünk szerint legalább 277 milliárd lehetett. Ebből jött ki, hogy összesen 2664 milliárd forint lehet a magántőkealapok vagyona – 70 százalékkal magasabb, mint amit az MNB lát.
Az eltérésnek több oka is lehet, ezzel kapcsolatban megkerestük az MNB-t, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ. Lehetséges, hogy csak az alapkezelők egy része szolgáltat adatot, illetve csak az alapok egy részéről. A bizonytalanságot – és a többféle megközelítés szükségességét – mutatja a 2020-tól alkalmazott új módszertan*A 2014. évi XVI. törvény (Kbftv.) 1. § a) pontja alapján 2020. január 1-jétől 40 kockázati tőkealapkezelő, 5 egyéb alapkezelő és alapjaik kikerültek a felügyelt intézmények közül.
hatása, akkor ugyanis negyedére esett a kimutatott magántőkalap-vagyon értéke, mivel több vagyonkezelő kikerült a statisztikából.
Felmerülhet az is, hogy a kezelésre átadott állami vagyon nem része az elszámolásnak. Márpedig itt is százmilliárdokról van szó, hiszen ahogy arról korábban beszámoltunk, az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Banktól (MFB) tisztázatlan feltételek mellett 250 milliárd forint jutott Tiborcz István és Jellinek Dániel közelébe, illetve kezelésébe. (A két vállalkozó kapcsolatáról az utóbbi hónapokban többször is írtunk, ezek a cikkek itt és itt érhetők el.)
Adatgyűjtésünk során 138 magántőkealapot leltünk fel, amelyek közül 92-nél tudtuk az alapkezelők vagy más jelentések alapján kigyűjteni, hogy mekkora volt az alapban kezelt vagyon értéke 2022. december 31-én. Ezeknél biztosan tudható, hogy a vagyon értéke 2387 milliárd forint volt.
48 alap esetében nem volt erről elérhető forrás, ezek esetében becsülnünk kellett. Mivel az alapokat kezelő vállalatok árbevétele ismert, lehet tudni, hogy mennyi alapkezelői díjat kaptak. A piacon ez a kezelt vagyon 0,1-0,4 százalék szokott lenni, mi konzervatív módon 0,4 százalékot vettünk figyelembe, ami alapján 278 milliárd forintra becsülhető a kezelt alap értéke – ha olcsóbban végzik a kezelők a munkát, ennek a többszöröse is lehet. Ahol pedig 2023-ban indult az alap, ott minimális, 200 millió forintot vettünk figyelembe – ez alatt nincs értelme magántőkealapot létrehozni.
Az összes alap 84 százaléka szorosan a kormányközeli vállalkozói világhoz, a NER-hez köthető, míg
a kezelt magántőkalapok mérleg szerinti nettó eszközértékének 95 százaléka a NER-eseké.
Ez alátámasztja azt az elképzelést, hogy a jogi konstrukció megteremtésének fő motivációja a NER-vagyonok átláthatóságának csökkentése lehetett.
Nemcsak a NER felé koncentrált a vagyoneloszlás, hanem Budapest felé is: az alábbi térképünkön azt mutatjuk be, hogy az alapok bejegyzett címe szerint mely helyszíneken kezelik a magyar GDP 4 százalékának megfelelő vagyont. A térképen Budapestről kizoomolva látható, hogy Kisvárda az egyetlen vidéki helyszín.
Azt nem könnyű pontosan megmondani, hogy kik az alapokban lévő vagyon tulajdonosai, ez ugyanis nem nyilvános. Korábban a Válasz Online (1, 2, 3, 4) és a G7 is közölt cikkeket, hogy kik állhatnak az alapok mögött, ezt az alapot kezelő vállalatok tulajdonosai, vezetői és címe alapján lehetett kikövetkeztetni. Mészáros Lőrinc és Szíjj László – a várhatóan akár 10 ezer milliárdos hasznot hajtó autópálya-koncesszió kapcsán – pedig nyíltan elismerte, hogy mely alapok köthetők hozzájuk.
Hogy a korábbi feltételezések pontosak, azt a Direkt36 felfedezése igazolta: a NAV tényleges tulajdonosi adatbázisába – feltehetően a magántőkealapokkal dolgozó bankok – feltöltöttek néhány végső tulajdonost. Ezt azóta törölték, de a néhány példa megmutatta, hogy a sajtóban megjelent feltételezések helyesek.
A fentiek miatt a tulajdonosok kiléte mostani cikkünkben is következtetéseken alapul. Egyrészt feltártuk az alapkezelők tulajdonosi hátterét, másrészt azt is kigyűjtöttük, hogy mekkora vagyon tartozik olyan tulajdonosokhoz, akik NER-körök érdekében, hozzájuk kapcsolódva tevékenykednek.
A magántőkelapokban lévő vagyon kétharmada csupán négy tulajdonos közelében koncentrálódott tavaly év végén:
Az állami tulajdonú alapokban 186 milliárd volt, a piaci OTP-alapok 101 milliárddal az ötödik helyre fértek fel. A teljes listát alább lehet böngészni:
Ahogy azonban egyebek mellett a már említett Tiborcz-Jellinek cikkeinkből kiderül, egyáltalán nem könnyű meghatározni, hogy a lista élvonalában szereplők közül hol ér véget az egyikük vagyona, érdekeltsége, és hol kezdődik a másiké. Legutóbbi témába vágó cikkében a Válasz Online arra jutott, hogy Tiborcz Istvánnak nem a szerény 25. helyen lenne a helye A 100 Leggazdagabb Magyar mezőnyében, hanem jóval előrébb.
Az első helyezett Mészáros Lőrinc előrébb nem lehetne, de így is érdekes, hogy a magántőkealapjaiban több pénz van, mint a 660 milliárdosra becsült vagyona, mivel csak a közvetlenül hozzá köthető magántőkealapok 716 milliárd forintot kezeltek tavaly év végén.
Szintén érdekes, hogy Jellinek Dánielhez 590 milliárd forintnyi magántőkealapos vagyon köthető, de csak 276 milliárd forintra becsülik vagyonát. A fentieket összevetve pedig az is kiderül, hogy Tiborcz Istvánon kívül Száraz István is lehetne akár jóval előkelőbb helyen a gazdaglistán, listákon.
Ezek készítői persze szintén az említett bizonytalanságokkal küzdenek, hiszen még ha elő is áll valaki azzal, hogy hozzá tartozik egy magántőkealapban lévő vagyon, akár már másnap átadhatja másnak, emellett pedig a vállalatok nyereségének eltérítésére is megvan már a jól bejáratott módszer.
Adat
Fontos