Hírlevél feliratkozás
Pintér Róbert
2023. szeptember 10. 17:23 Tech, Vállalat

Az MI fogja megmenteni a magyar vállalkozásokat?

(A szerző a kis-és középvállalkozások digitális versenyképességét rendszeresen mérő Digiméter projekt szakmai vezetője, a Corvinus Egyetem adjunktusa. Az Ekonomi a G7 véleményrovata.)

Magyarország lemaradt a digitalizáció terén. Az EU digitális gazdaság és társadalom indexe (DESI) szerint az digitális technológia vállalati integrációja az egyik legrosszabb idehaza az Európai Unió tagállamai között (hátulról a harmadik helyen állunk). A vállalati digitalizációval foglalkozó, 2020 óta futó kutatássorozatunk, a Digiméter adatai alapján a kis- és középvállalkozások digitális fejlettsége nem javult érdemben az elmúlt években. Napjaink buzzwordje a mesterséges intelligencia. Adódik a kérdés, hogy vajon lehetséges-e átugrani a digitalizáció egyes lépéseit és egy cég modernizációját egyből az MI-vel kezdeni? Ahogy csekkfüzet sem létezett a magyar bankrendszerben vagy a csipogó sem terjedt el a mobiltelefon használata előtt idehaza, úgy lehetne-e egyből az MI-vel kezdeni az elmaradt vállalati digitalizációt? A kérdés pár hete merült fel egy üzleti beszélgetésen, és annyira csábító gondolat, hogy azóta sem hagy nyugodni, mert számomra

egyszerre tűnik teljes hülyeségnek és az egyetlen logikus megoldásnak.

Elmondom miért.

Hülyeség azt gondolni, hogy a magyar cégek digitalizációját az MI egy csapásra megoldhatja

Kezdjük ott, hogy egyáltalán mi is a mesterséges intelligencia (most tekintsünk el attól, hogy nincs rá egyetlen bevett, mindenki által elfogadott definíció és merő lustaságból induljunk ki a Wikipédiából): „A mesterséges intelligencia (AI) a gépek azon képessége, hogy olyan feladatokat hajtsanak végre, amelyek jellemzően az emberi intelligenciához kapcsolódnak, mint például a tanulás és a problémamegoldás.” Fordítsuk le ezt aprópénzre: három szintre lehet az MI-t besorolni:

  • a szűk mesterséges intelligencia alkalmas egy jól körülhatárolt feladat elvégzésére, pl. szövegfordítás egyik nyelvről egy másikra, útvonal tervezés valós idejű forgalmi adatok alapján, ajánlatok elkészítése (pl. mit nézzünk / hallgassunk egy streaming szolgáltató kínálatából), internetes keresés elvégzése stb. A szűk MI az, ami már ma is létezik és több milliárd ember használja rendszeresen, sokszor észrevétlenül.
  • az általános MI felér egy ember szintjére, bármilyen feladatra bevethető, amire egy ember, meg tud új dolgokat tanulni, nem csak egy előre meghatározott területen boldogul. Az általános MI az MI kutatás Szent Grálja, de egyelőre nem létezik, viszont a Chat GPT-vel és más generatív nyelvi megoldásokkal felcsillant annak a lehetősége, hogy a közeljövőben valósággá válhat.
  • a szuperintelligens MI sokkal okosabb lesz, mint mi és kb. úgy fog viszonyulni hozzánk, mint mi a legendásan buta aranyhalainkhoz. Ez sincs egyelőre, viszont, ha létrehozható az általános MI, ami továbbfejleszti magát, akkor idővel szuperintelligenssé is válhat.

A hosszúra nyúlt definíció után kézenfekvő, hogy aki az MI-ben látja a magyar vállalati digitalizáció Messiását, az rövid távon csak a szűk MI-ben bízhat, lévén a másik kettő még nem is létezik. 

De nézzünk a mélyére, mi kell a szűk MI-hez? Ehhez tudnunk kell, hogy valójában a hangzatos MI kifejezés mögött mi van. Avagy, ahogy a szakértők „vicce” szól, ami egy üzleti konferencia PPT-jében MI az a valóságban a metál fényű motorháztető alatt valamilyen eljárás lesz, pl. machine learning, NLP, deep learning stb. Az MI mögött data science van, az MI valójában magas szinten művelt statisztika. És ehhez elengedhetetlen az adat. Ahhoz, hogy a Te problémáidat oldja meg, a Te saját adatod kell neki. Lehet-e olyan adat egy cégnél, ami egyáltalán nem integrálta a digitális technológiát, amit az MI fel tud használni? Működik-e az MI mondjuk a papír vagy hang alapú kommunikációval üzemeltetett cégben? Nyilvánvaló, hogy nem, mert nem lesz digitális adat, amivel meg lehetne etetni, amiből tanulni tudna, mintázatokat kialakítani és az eltérő inputok alapján, eltérő outputokat generálni. Hülyeség tehát azt gondolni, hogy majd az MI a digitális analfabéta, vagy kezdő szinten megrekedt magyar vállalatokat kihúzza a csávából. Ahogy idegen nyelvet sem lehet egyből felsőfokon elkezdeni tanulni, úgy az MI is a digitalizáció magas iskolája, alapok nélkül nem megy. Szóval tessék először digitalizálódni, papírról és telefonról e-mailre, számítógépre, internetre és felhőre átrakni a működést, aztán ha ez meg van, akkor jöhet majd az MI is. 

Teljesen logikus azt gondolni, hogy a magyar cégek digitalizációját az MI fogja megoldani

Folytassuk az iménti gondolatot. Három szintű MI használat képzelhető el egy cégnél. (Tegyünk egy kis kitérőt, hiszen a nulladik szint a nem használat: telefonon vagy faxon lehet a szolgáltatását egy cégnek megrendelni, a kapcsolattartás is ezen folyik, fizetni készpénzben kell, reklamálni személyesen, postai levélben vagy telefonon lehet. Az alkalmazottak egy helyen dolgoznak, /pl. gyárban és / vagy irodában, vagy a mezőgazdaságban a földeken, telepeken/, egymással is személyesen, levélben vagy telefonon kommunikálnak. Mintha még nem találták volna fel a számítógépet és az internetet, tiszta 1940-es, ’50-es évek. Ilyen egyre kevésbé elképzelhető) Ha viszont ezt meghaladtuk, akkor három szintű MI használat képzelhető el napjainkban egy cégnél:

  1. Látszólagos nem használat: úgy használni az MI-t, hogy észre sem vesszük: fordítás, levelezés, navigáció, videó hívás közben zajló zajszűrés stb. De ez inkább a magánemberekre igaz és nem a cégekre, tehát alkalmazottakra és egy-egy feladatra. És ez is feltételez már valamilyen szintű digitalizációt. 
  2. Humán interfészen keresztüli használat, vagyis a munkavállaló tudatosan használja az MI-t, aztán felhasználja a munkája során az eredményt pl. beírja a ChatGPT-be a kérdést és a kapott választ beépíti abba, amin éppen dolgozik.
  3. Folyamatokba integrált használat: pl. Chat GPT Enterprise, ahol az egyedi adatokon betanított rendszer végzi a dolgát, befejezi a megkezdett leveleket, válaszol az ügyfeleknek, riportot generál az adatvezérelt működéshez stb.

A második és harmadik használat tudatos és két féle lehet a vállalatnál: épített vagy vásárolt. Vagyis a cég maga építi, fejleszti vagy megvásárol egy piacon elérhető megoldást. És itt van a kutya elásva: a legtöbb magyar vállalkozás nem fog magának fejleszteni vagy bérben fejlesztetni MI megoldást, hanem használja a piacon elérhető megoldásokat, akár MI alapúak azok, akár nem. És mivel a technológia folyamatosan fejlődik, nem is tud bizonyos technológiákat bevezetni, mert már nincs meg hozzá az infrastruktúra, az eszközök, a szoftveres környezet. Nem lehet sem csipogót, sem csekket használni idehaza, mert már elavult. Tehát, aki elkezd digitalizálódni, az egyre nagyobb eséllyel csak MI-vel támogatott megoldások közül választhat, logikus, hogy átugorhatja mindazt, ami előtte volt. 

Konklúzió: mindegy is, csak digitalizálódjunk, mert ez javítja a versenyképességet

Végeredményben tehát lehetséges valamilyen mértékben gyorsítani egy még kevéssé digitalizált cég fejlődését az MI adaptációjával, de ez része a digitalizációnak, a saját adatok gyűjtése és a digitalizált folyamatok idővel nem elkerülhetőek. A digitalizáció és az MI nem egymással szemben határozható meg, a digitalizáció a 2020-as években egyre inkább az MI használatát jelenti. De valójában nem is ez a fontos kérdés, ideális esetben a digitalizáció és az MI eszköz arra, hogy jobban csináljuk a dolgokat és javítsuk a versenyképességünket és ez a lényeg. 

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Tech Vállalat cég céges ügyek ekonomi gazdaság mestrerséges intelligencia technológia vállalat Olvasson tovább a kategóriában

Tech

Torontáli Zoltán
2024. június 18. 16:30 Tech, Vállalat

Közép-kelet-európai versenytársak szorítják ki a magyar tőkét a magyar e-kereskedelemből

A Foxpost eladása újabb jele annak, hogy a régióban hosszabb távon a magyar cégek nem rúgnak labdába.

Hidi János Kovács Márton
2024. június 16. 05:42 Tech, Világ

Felgyorsítható a zöld átmenet, vagy bukni fogjuk a klímacélokat?

A jó trend már kialakult, de nincs elég beruházás ahhoz, hogy elérjük a párizsi klímakonferencián kitűzött klímacélt. Miben lehet mégis bízni?

Torontáli Zoltán
2024. május 23. 05:07 Tech, Vállalat

Három magyar élelmiszerboltlánc kezd kísérletezni a személyzet nélküli nyitva tartással

Nagy az óvatoskodás a témában, mert az indulás erősen kísérleti jellegű lesz.

Fontos

Jandó Zoltán
2024. június 24. 05:03 Közélet

Annyi pénz ömlött a magyar fociba, hogy Ausztrián kívül mindenkit lehagytunk a régióban

Pénzügyileg olyan ütemben fejlődik 2010 óta a magyar labdarúgó élvonal, amit a régióban még csak megközelíteni sem tud egyetlen más liga sem.

Ercse Kriszta
2024. június 23. 06:35 Élet, Közélet

Az oktatási rendszer alapvető hibáit mutatja, hogy ilyen sokan megbuknak elsőben

Logisztikai és nem szakmai alapon kényszerül sok gyerek túl korán az általános iskolába, ahol nem kapja meg a számára szükséges támogatást.

Elek Péter
2024. június 22. 06:45 Közélet, Pénz

Csodára vár a kormány, hogy szavazatvesztés nélkül rendbe tudja tenni a költségvetést

Június 9-e után olyan belpolitikai képlet állt elő, amelyben lehetetlennek tűnik népszerűségvesztés nélkül korrigálni, márpedig azt muszáj lesz.