Ha az elmúlt években bárki a Balaton keleti oldala felé közeledett az M7-esen, egy jelentős építkezés körvonalait vehette észre az északi partra tartó elágazásnál. Bár csak elvétve jelentek meg róla hírek, Magyarország történetének egyik legnagyobb léptékű sportberuházását húzták fel az autópálya mellett.
A mintegy 200 millió euróból (75 milliárd forintból) felépített Balaton Park Circuit nevű autó- és motorversenypályát a múlt héten adták át. A beruházók szerint a magánpénzből épült versenypálya a legmagasabb színvonalú a világon, Forma-1-es versenyeket is rendezhetnének rajta, és Közép-Európában 15 éve nem épült ilyen szintű létesítmény.
Azért is kirívó, hogy egy ilyen léptékű versenypálya híre lényegében csak az átadásán fut végig a médián, mert korábban két sikertelen kísérlet jóval nagyobb feltűnést keltett. A szintén a Balaton közelében fekvő Sávolyon 2009-re betervezték a legrangosabb nemzetközi motorverseny-sorozat, a MotoGP egyik futamát, a 2008-as gazdasági válság és egy korrupciós botrány azonban ellehetetlenítette a projektet.
2020-ban pedig szintén kormányzati projektként jelentették be, hogy Hajdúnánáson MotoGP-pályát építenek. Az első futamot idén rendezték volna, de a 65 milliárd forintosra tervezett projektet felfüggesztették a tavaly őszi kormányzati megszorítások részeként.
A balatonfőkajári versenypályával mindenesetre nemcsak az a szokatlan, hogy magánpénzből épült és a múlt heti megnyitóig alig jelentek meg róla hírek, hanem az alábbiak is:
- eredetileg 2015-re készült volna el, és akkor még tizedekkora befektetéssel terveztek;
- úgy építettek akár Forma-1-es és MotoGP-futamoknak megfelelő pályát, hogy alapvetően nem terveznek ilyen versenyeket rendezni, miközben ezek generálnak jelentősebb bevételeket;
- a projekt arca a Forma-1 történetének legrosszabb pilótájaként jellemzett, Budapestre települt izraeli üzletember, akinek több érdekeltsége is százmilliós adótartozást halmozott fel korábban;
- a versenypálya és az üzemeltető végső tulajdonosát is belize-i cégek mögé rejtették el, arról pedig lényegében semmit nem lehet tudni, hogy milyen pénzből finanszírozták a beruházást;
- egy másik központi szereplő pedig egy magyar ügyvéd, aki részt vett egy tízmilliárdos állami lélegeztetőgép-üzletben, egy korrupciós ügyben pedig vádlott volt.
Kutyába harapó ember
Először 2013-ban jelentek meg arról hírek, hogy Balatonfőkajáron versenypálya épül. Egy hónappal az építkezés elindulása után a projekt egyik vezetője azt nyilatkozta, hogy 2005 óta óta tervezték a pályát, és 2015 elejére tervezik a megnyitót. Akkor azzal számoltak, hogy 500 munkahelyet fog teremteni a beruházás, és nyolc milliárdból épül fel (ez végül közel a tízszerese lett).
Ezt követően azonban semmilyen hír nem jelent meg a pályáról, egészen 2020-ig. Ekkor a Formula.hu motorsport magazin írta meg, hogy „ismét nagy erőkkel dolgoznak a balatoni versenypályán”. Az elmúlt hónapokban több beszámoló is megjelent az épülő Balaton Parkról, igazán azonban a múlt heti megnyitóból lett országos hír, amelyen többek között Giancarlo Fisichella egykori Forma-1-es pilóta is részt vett.
Amikor megkérdeztük a Balaton Parkot, hogy mi okozta a nyolcéves késést és közel tízszeres áremelkedést, annyit írtak, hogy korábban „regionális alap standardokkal” terveztek, végül azonban a legmagasabb színvonalon készült el, a „legújabb technológiával és a legmagasabb szintű biztonsággal”.
A Balaton Park úgy épült, hogy a Nemzetközi Automobil Szövetség (FIA) legmagasabb minősítésének is megfeleljen, tehát akár Forma-1-es vagy MotoGP-futamot is lehetne tartani rajta. Jelenleg mintegy 45 ilyen pálya van a világon, ugyanakkor a Balaton Park egyelőre nem tartozik hivatalosan közéjük, és nincs licence a Forma-1-hez – de fognak rá pályázni -, mivel ahhoz további „előírásoknak kell még megfelelniük”.
A pálya 10 ezer állandó ülőhellyel rendelkezik, és ideiglenes lelátók felállításával 120 ezer ülőhelyre bővíthető. Fotó: Vasvári Tamás/MTI
A sajtótájékoztatón ugyanakkor azt mondták, hogy nem akarják elhozni az F1-futamot a Hungaroringről, mert az a versenysorozat „oda tartozik”, és a MotoGP sem „rövid távú cél”. Áprilisban a balatonfőkajári pálya szakmai vezetője, Oláh Gyárfás azt nyilatkozta, hogy az esetlegesen megépülő hajdúnánási MotoGP-pályának sem akarnak a konkurensei lenni. „Ettől függetlenül, ha egy versenypálya nem épül meg, és megkeresnek bennünket azok, akiknek e tekintetben ez fontos, nem állunk ellen semmilyen kérdésnek” – mondta.
Arra a kérdésre, hogy miért építettek olyan minőségű pályát, amely a Forma-1-re is alkalmas, ha nem terveznek F1-es futamot rendezni, a Balaton Park annyit válaszolt nekünk, hogy azért, hogy „ne legyenek korlátjaik”.
Az egyik legnagyobb európai sportoldal, a SkySports „kutyába harapó emberhez” hasonlította, hogy egy „nagy, teljesen kész, nagyszerű versenypálya” úgy épül meg, hogy nincs kilátása Forma-1-es versenyt rendezni.
Veszély a többi versenyzőre
A projekt arca az izraeli születésű, majd Budapestre költöző és magyar állampolgárságot szerző Hanóch Nísszání, akit számos újságcikk kissé intrikusan a világ legrosszabb Forma-1-es pilótájaként jellemez.
Nísszání már Budapesten dolgozott ingatlanbefektetőként, amikor nézőként kilátogatott a 2001-es Magyar Nagydíjra. „Láttam a versenyt, és azt mondtam a barátaimnak, hogy én is F1-es versenyző akarok lenni. Ekkor még egyáltalán nem is ültem gokartban vagy versenyautóban, semmi ilyesmiben. De azt mondtam nekik, hogy versenyző akarok lenni” – mondta korábban a Motorsport.com-nak.
Nísszání a 2005-ös Magyar Nagydíjon. Fotó: AFP
Ekkor már 38 éves volt, és a róla szóló cikk szerint „üzleti sikereinek köszönhetően rendelkezett a megfelelő anyagi eszközökkel” ahhoz, hogy elkezdjen versenyezni. Négy évvel később pedig lényegében sikerült is elérnie a célját. Első izraeli pilótaként – a 42. születésnapján – részt vehetett a 2005-ös Magyar Nagydíj egyik szabadedzésen egy kisebb csapat, a Minardi pilótájaként. Korábbi sajtóhírek szerint alapvetően annak köszönhetően kaphatott szerepet, hogy az egyik érdekeltsége révén jelentős mennyiségű pénzzel támogatta a Minardit.
A tesztelés nem sült el jól: nyolc kör után egy kanyarban kicsúszott és a kavicságyban végezte. A kocsiból pedig az eset után nem szállt ki, mert ehhez előbb ki kellett volna vennie az autó kormányát, viszont erre nem emlékezett.
Összefoglaló Nísszání F1-es pályafutásáról
A leggyorsabb köre is látványosan lassabb volt a többi versenyzőnél (a második leglassabbtól 7 másodperccel maradt el). „Ha valaki ennyire lassú, mint Nísszání, nem szabadna F1-es autóba engedni. Egyszerűen nagy veszélyt jelent még a többi versenyzőre is” – mondta az esetről Nick Heidfeld német pilóta. Nísszání ezt követően nem szerepelt többet a Forma-1-ben.
Százmilliós adótartozások
Nísszání F1-es kísérlete ugyanabban az évben volt, amikor elkezdték tervezni a balatonfőkajári pályát. Egy korábbi cikk alapján Nísszání volt az ügyvezetője annak a cégnek*Hungarian Motorsport Kft., amely elkezdte megépíteni a versenypályát, az akkoriban ciprusi tulajdonban lévő cég ellen azonban végrehajtás indult 2017-ben.
A 2010-es években több, Nísszáníhoz köthető cégnek is nehézsége volt az adózással. Az évtized első felében Nísszání három olyan cégnek is volt az ügyvezetője vagy akár tulajdonosa is, amelyeknek 100 millió forintot meghaladó adótartozásuk volt, volt köztük olyan, amelynek öt éven keresztül*Material Építő és Design Center Kft., Metropolitan Kft., Run Management Ingatlankezelő Kft..
Magyar cégadatbázisok alapján Nísszánínak jelenleg nincsenek igazán jelentős forgalmú érdekeltségei. Néhány kisebb (jellemzően évi pár milliós vagy tízmilliós) forgalmú ingatlanos cégnek az ügyvezetője, valamint a balatonfüredi Anna Grand Hotel üzemeltetőjének. Ezeken kívül pedig több olyan céget is vezet, amelyek a balatonfőkajári autópályához kapcsolódnak, és a Balaton Park igazgatósági tanácsának is ő az elnöke.
Nísszáni egyaránt az ügyvezetője a versenypályát tulajdonló cégnek*European R.M.S. Federazion Kft. és az üzemeltetőnek*BPC Management Zrt. is. A 75 milliárd forintos projektben résztvevő két cégben közös, hogy egy XIII. kerületi, ötödik emeleti lakásba vannak bejegyezve és két belize-i cég tulajdonában állnak/álltak*A BPC Management Zrt. cégpapírjaiban nem lehet látni, hogy kik a jelenlegi tulajdonosok, de azt igen, hogy kik voltak az alapításkor, 2022 nyarán., amelyeknek nem lehet nyilvánosan megismerni a tulajdonosi szerkezetét. A Balaton Parktól megkérdeztük, hogy kik a végső tulajdonosai a pályának, de nem válaszoltak erre (viszont telefonon azt mondták, hogy lesz egy sajtótájékoztatójuk, amikor választ adnak a hasonló, gazdasági jellegű kérdésekre).
A Balaton Park versenypálya. Fotó: Vasvári Tamás/MTI
A versenypálya finanszírozása a tényleges tulajdonosi háttérhez hasonlóan homályos. Az átadáson mindössze annyit közöltek, hogy mintegy 200 millió euróból épült fel, és kérdésünkre is csak annyit árultak el, hogy nemzetközi családi vagyonkezelők befektetésiből épült a versenypálya. Oláh Gyárfás szakmai vezető ugyanakkor 2020-ban azt mondta, hogy „a létesítményt magyar kötődésű nemzetközi konzorcium finanszírozza, állami támogatás nélkül”.
A Balaton Park azt írta nekünk, hogy évi 7-9 százalékos éves hozamot várnak, alapvetően bérleti díjakból, jegyeladásból, közvetítési jogokból, reklámokból, cateringből és más rendezvényekből, például koncertekből. Ez a hozamelvárás tehát éves szinten 5-7 milliárd forint profitot jelentene, amely nehezen elképzelhető, legalábbis a Hungaroring alapján, ahol az éves bevétel (tehát nem a nyereség) alig éri el ezt az összeget, a legmagasabb éves profit pedig 160 millió forint az elmúlt öt évben.
Az autó-motorsportban viszont éppen azok a jól ismert versenyek generálnak sok pénzt – mint az F1 vagy a MotoGP -, amelyekkel nem tervez a Balaton Park. Ráadásul ezek is inkább közvetetten, az ide érkező sok turista miatt jelentenek érdemleges bevételeket, ezért is szoktak jellemzően állami beruházások lenni a hasonló versenypálya-építések. Így nehezen elképzelhető, hogy a Hungaroring befogadóképességének tizedével, jóval kisebb volumenű versenyekkel hogyan tudna elérni annyi profitot a Balaton Park, mint a Hungaroring éves bevétele.
A beruházás hátteréről és helyi fogadtatásról szerettünk volna többet megtudni, de a balatonfőkajári polgármester, Forró Zsolt nem kívánt nyilatkozni. Munkatársa azt mondta telefonon, hogy „nem is nagyon rendelkezik megfelelő információkkal”, mivel a versenypálya egy magánberuházás. Két környékbeli vállalkozóval is beszéltünk, de ők is azt mondták, hogy a sajtóhíreken kívül nem sokat tudnak a fejlesztés hátteréről.
18 milliárdos profit
A beruházás másik fontos szereplője Veréb Balázs ügyvéd, aki a Balaton Park mögött álló két belize-i cég kézbesítési megbízottja, valamint az üzemeltető cég jogi igazgatója. Veréb nemcsak a versenypályánál tölt be jelentős pozíciót, hanem az elmúlt évek egyik legtalányosabb ügyében is központi szerepe volt.
Ahogy a Válasz Online korábban megírta, Veréb egy ügyvédtársával együtt 2020. április 20-án alapított egy céget, amelyről még aznap határoztak, hogy 10 százalékos üzletrészhez juthat a Fourcardinal Tanácsadó Kft.-ben. Ráadásul úgy, hogy a 10 százalékos részesedés fejében „bizonyos tranzakciók után”a profit 87,5 százaléka Verébék cégéhez kerül.
Ennek amiatt van jelentősége, mert még mindig ugyanazon a napon a Fourcardinal adásvételi szerződést írt alá a Külgazdasági és Külügyminisztériummal ezer darab kínai lélegeztetőgép megvásárlásáról 48 millió euró (akkoriban 17 milliárd forint) értékben. Ráadásul nagyrészt olyan készülékeket vett ennyiért a külügy, amelyeket a kínai gyártó – pár hónappal később – a fenti összeg tizedéért kínálta (igaz, szállítási és beüzemelési költség nélkül).
A Fourcardinal árbevétele 2020-ban 50 milliárd forint volt, ami 218-szoros növekedés az előző év 230 milliós bevételéhez képest. A cég a következő évben is 43 milliárd forintos bevételre tett szert, majd még abban az évben elkezdték végelszámolni. Két év alatt 18 milliárd forint profitot ért el a cég, amelyet ki is vettek osztalékként a tulajdonosok.
A 2020-as Válasz Online-cikk szerint Veréb egy akkor közel másfél évtizedre visszanyúló, Budapest Airporttal kapcsolatos vesztegetési bűnügyben volt vádlott. Kerestük Veréb Balázst, hogy kíván-e ezekre az állításokra reagálni, de nem kaptunk választ.
Vállalat
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Atlantiszi pénzt forgató csalók terepe az ezermilliárdos magyar cégeket duzzasztó biznisz
Világszerte pénzügyi csalók repültek rá a 70-es években kibocsátott brazil nemzeti kincstárjegyekre, és igyekeznek pénzt csinálni belőlük.
Betonba és NER-be öntöttük az uniós pénzek jelentős részét
Ami papíron a hazai vállalatoknak szánt gazdaságfejlesztési támogatás, abból a gyakorlatban sokszor Mészáros Lőrinc vagy Szíjj László épített utat.
Fontos
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
Szentkirályi Balázs-díjat alapít a G7
A G7 szerkesztősége, volt munkatársai díjat alapítanak a tavaly elhunyt Szentkirályi Balázs emlékére, aki a G7 2017-es alapítástól súlyos betegségéig a gazdasági portál vezérigazgatója, szerkesztője volt.
