Hírlevél feliratkozás
Bucsky Péter
2020. július 2. 06:49 Közélet

Elképesztően drága veszteséggyár lesz, a kormány mégis megépítteti

Ha sportról és autóiparról van szó, semmi sem drága a kormánynak, a Hajdúnánásra tervezett új gyorsaságimotoros-világbajnoki (MotoGP) pálya esetében pedig a két terület találkozik.

A 65 milliárd forintosra tervezett költség nem csak első pillanatra tűnik óriásinak, nézzünk ezzel kapcsolatban először két nemzetközi példát. Az Egyesült Államokban, Texasban a Circuit of the Americas 2012-2013 között épült magánbefektetők mintegy 400 millió dollárjából, mai árfolyamon 125 milliárd forintból. Érdemes azonban az Egyesült Államok és hazánk közti árszínvonal-különbséget is figyelembe venni (idehaza jóval olcsóbb például a munkaerő), a magyar adatokkal számolva körülbelül 56 milliárd forintból kijött volna az ottani építkezés.

Ráadásul ez a pálya jóval összetettebb, mint a Hajdúnánásra tervezett, hiszen ott nemcsak MotoGP-, hanem Forma-1-es versenyeket is rendeznek. Ráadásul az említett összegből felhúztak egy sor kiegészítő létesítményt is, amelyek egyebek mellett a látogatók szórakoztatását, valamint mentősök, rendőrök, tűzoltók képzését szolgálják. (Igaz, a hajdúnánási összegbe is belefér Palkovics László innovációs és technológiai miniszter bejelentése szerint egy tréning- és egy konferenciaközpont, valamint egy szálloda építése.)

Finnországban tavaly adták a KymiRing nevű pályát, amelyhez a kormány 6,5 millió euró támogatást adott. Az autó-motorsportok világának egyik legsikeresebb országa 2,3 milliárd forintnyi közpénzzel járult tehát hozzá a projekthez, de ennek feltétele volt magánbefektetők bevonása – a projekt több mint kétharmadát ők finanszírozták.

A KymiRing látványterve – tud mindent, ami kell, mégis csak a töredékébe került a Hajdúnánásra tervezett pálya árának. Forrás: KymiRing

A tervezett 16 millió eurós beruházási költség végül 25 millió euróig kúszott fel, így a finnek 8,8 milliárd forintból hozták ki a MotoGP-versenyekre alkalmas pályájukat. De itt is érdemes tekintettel lenni az eltérő árszínvonalra, hiszen Finnország a világ egyik legdrágább országa. A vásárlóerő-paritást figyelembe véve a végső költség alig 4,5 milliárd forintnak felel meg. Ezt is figyelembe véve tehát

a finnek a tervezett magyar költségek kevesebb mint tizedéből kihozták a saját MotoGP-pályájukat.

Egyszer már idehaza is akartak egy MotoGP-futam megrendezésére alkalmas pályát fejleszteni. A sávolyi Balatonring költsége a 2008-as tervek szerint 80 millió euró lett volna, akkori árfolyamon 22, a mostanin 28 milliárd forint*Ha pedig az építőipari inflációval is számolunk, akkor 40 milliárd forint lenne az összeg.. A kigondolt konstrukcióban az állam az üzemeltetésre létrehozott Balatonring Zrt.-be szállt volna be.

Bár 2008-ban letették a létesítmény alapkövét, az építkezés két évvel később elakadt, mert a spanyol Sedesa vállalatnak az állami Magyar Fejlesztési Bank nem adott hitelt. Nem csoda, mert mint a Társaság a Szabadságjogokért által kiperelt kormányelőterjesztésből (pdf) kiderül, a projekt megtérülése erősen kockázatos volt.

Könnyen lehet, hogy ezúttal nem lesz mit kiperelni. Hiába kérdeztük az Innovációs és Technológiai Minisztériumot (ITM), hogy készült-e költség-haszon vizsgálat vagy megvalósíthatósági tanulmány a hajdúnánási pályával kapcsolatban, válaszaikban erre nem tértek ki. Mindenesetre közbeszerzést nem írt ki, szerződést a fellelhető adatok alapján nem kötött ilyen vagy hasonló tárgyban a kormány.

Kósa Lajos egykori debreceni polgármester, Fidesz-alelnök az M1-nek megtérülésről nem beszélt. Egyelőre úgy tűnik, hogy – például a Forma-1-es futamokkal szemben – kormányzati részről meg sem próbálják bebizonyítani még a közvetett, mindenféle gazdasági és társadalmi hatást figyelembe vevő megtérülést sem.

Ez lényegében lehetetlen is lenne, ha abból a néhány európai MotoGP-futamot rendező versenypályából indulunk ki, amelynek megismerhető az üzleti beszámolója. Az 1930-as évek óta versenyzésre használt Brno Circuit Csehország legnagyobb autós-motoros versenypályája. 1987-ben készült el a mai pálya, amely a MotoGP-versenyek régiós központja, de rendeznek ott sok más motoros és autós versenyt is.

Az üzemeltető Automotodrom Brno a.s. legutolsó üzleti beszámolója a 2018-as évre vonatkozik: e szerint 2,6 milliárd forintnak megfelelő árbevétel mellett 210 millió forintnyi adózás előtti nyereséget ért el, míg a megelőző évben 2,2 milliárd forint árbevétel mellett 353 milliós nyereséget.

Ha a jobbik év nyereségét vesszük alapul, kétszáz év alatt akár meg is térülhet az új magyar MotoGP-pálya. Ez azonban csak egy elméleti számítás, mert ha a karbantartási és a finanszírozási költségeket is figyelembe vesszük, akkor borítékolható, hogy sosem éri el a projekt a megtérülést. Ráadásul Csehországban a brnói az első számú versenypálya, több olyan versenyt is rendeztek és rendeznek ott, amilyeneket nálunk a Hungaroringen. Egy ekkora méretű országban, mint Magyarország, teljesen értelmetlen még egy jelentős versenypálya – főként, hogy a Hungaroring is évi sok milliárdos állami támogatás mellett tud csak anyagilag a felszínen maradni.

Cseh csoda – a brnói versenypálya nem viszi, hanem hozza a pénzt. Forrás: Automotordrom.cz

 
Két spanyolországi pályán is rendeznek MotoGP-versenyeket. A jerezi pályát üzemeltető Circuito de Jerez SA az elmúlt években átszámolva 1-1,4 milliárd forint árbevételt ért el, és félszáz embernek ad munkát. Az aragóniai nagydíjnak helyt adó versenypályát üzemeltető Ciudad del Motor de Aragon SA az elmúlt három évben 1,7-1,8 milliárd forintnyi árbevételt ér el, és 74 főnek adott munkát.
 
Több országban is  a Forma-1-es versenypályán rendezik a MotoGP-versenyeket: az amerikai példa mellett ilyen az osztrák Red Bull Ring és a brit Silverstone. Az osztrák üzemeltető cég masszívan veszteséges, évi közel 12 milliárd forintos*33,5 millió euró a hiány. Ezt azonban nem az állam, hanem a befektető Red Bull állja. Ahogy a cégvezető Dietrich Mateschitz még 2003-ban, a pálya tervezett átvételekor sommásan fogalmazott: a Forma-1 egy veszteséges üzlet.
 
A MotoGP-versenyek rendezése sem lehet azonban túl jó üzlet: a méregdrága versenypálya és a szervezési költségek mellett még a szervezési jogokért is fizetni kell. Az indonéz sajtó szellőztette meg, hogy tavalyi adatok alapján 7-9 millió dollár ennek költsége, ami egybevág az aragóniai verseny 7 millió eurós, 2012-es adatával.
 
A méregdrága versenypálya mellett még évi 2,5-3 milliárd forintos jogdíjat is fizetni kell tehát a MotoGP-versenyek szervezéséért. Így aztán tényleg reménytelen bármiféle megtérülésről beszélni. De ha nem kéne pályát építeni, legalább a veszteség nem lenne óriási. Megkérdeztük a Hungaroring Sport Zrt.-t és az ITM-et is, hogy vizsgálták-e, hogy a MotoGP-versenyeket a Hungaroringen rendezzék meg. A válasz szerint

(…) helyszínválasztás előtt [az ITM] megvizsgálta az egyéb lehetőségeket, köztük a Hungaroringet is. A kiválasztott helyszínen a fejlesztés zöldmezős beruházásban, a versenysorozat jelenlegi igényeihez igazodva valósulhat meg. Hajdúnánáson nemcsak a megfelelő méretű terület rendelkezésre állása, hanem a három megyei jogú város (Debrecen-Miskolc-Nyíregyháza) közelsége, a Debreceni Egyetem és a létesülő autóipari központ számára kínálkozó lehetőségek biztosítása is előnyt jelent.

Az utóbbi elég különös indoklás, hiszen az autóiparban alapvetően nem versenypályára van szükség a fejlesztésekhez, hanem mérnökökre és informatikai szakemberekre. Semmi köze egy versenypályának a kutatás-fejlesztéshez, az egy szórakoztatóipari létesítmény.

A Hungaroringen sem tudni különösebb autóipari fejlesztési tevékenységről, MotoGP-futamot viszont már rendeztek ott 1990-ben és 1992-ben. Ráadásul a mogyoródi pálya 25 milliárdos fejlesztési programját részben azért találták ki, hogy alkalmassá tegyék ilyen versenyek rendezésére. Gyulay Zsolt 2018-ban még azt ígérte, hogy 2021-ben a Hungaroringen rendeznek MotoGP-futamot.

De ha már mindenáron külön MotoGP-pályát szeretne a magyar állam, adódik a kérdés, hogy miért nem fejezi be a sávolyi létesítményt. Az építés közel félkész állapotban maradt abba, így biztosan nem kerülne 65 milliárdba a befejezése. A pálya tulajdonosa még mindig a Sávolyi Motorcentrum Fejlesztő Kft., amely felszámolás alatt áll.

A versenypályát megpróbálták a felszámolás során értékesíteni, de még csak érdeklődő sem volt. Ehhez képest a kormány úgy döntött most a 65 milliárdos fejlesztésről, hogy folyamatban van az igen közeli Nyíregyházán is egy autós-motoros versenypálya tervezése. Ezt egy Szijjártó Péter külügyminiszter testvéréhez köthető cég nyerte el 215 millió forintért. A kész tanulmányt kikértük a Nemzeti Sportközpontoktól, de azt arra hivatkozva nem küldték meg, hogy mivel még nem született döntés a beruházásról, döntéselőkészítő anyagnak minősül és így nem kiadható.

Egyébként már az is furcsa, hogy a magyar kormány ennyire a szívén viseli az autó-motor sportok boldogulását – más országokban az ilyen versenyeket jellemzően magánvállalkozások szervezik és finanszírozzák.

Anyagi értelemben pedig a magyar állam csapnivalóan rossz rendezőnek számít: idén már 14 milliárddal kell kitömni a Hungaroring Sport Zrt.-t, hogy meg tudja rendezni a versenyeket, főként a Forma-1-es nagydíjat. Mindezt úgy, hogy a világ nagy részén magántulajdonú cégek ugyanezt a feladatot állami támogatás nélkül végzik el, és még profitot is termelnek.

Mindezek alapján sajnos lényegében borítékolható, hogy a hajdúnánási MotoGP-pálya nemcsak a 65 milliárd forintos építési költségeivel lesz kiugró, hanem az évről évre megtermelt veszteség nagyságával is, amelyet az államnak, vagyis az adófizetőknek kell majd állniuk.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÉvek óta Ausztriába gurulnak a Hungaroring állami milliárdjaiMagyarországon nagyon régóta úgy gondolják, hogy adófizetői milliárdokkal kell teletömni az autósportot. Pedig a pénz jelentős része egyszerűen eltűnik anélkül, hogy bármi haszon lenne belőle.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet autó-motor sport hajdunánás motogp motorsport Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Bucsky Péter
2024. október 4. 05:22 Közélet

Kétséges a megtérülése, mégis egyre csak nő a külföldi egyetemisták ösztöndíjkerete

Évi tízmilliárdokat költ arra a kormány, hogy fejlődő országokból Magyarországra hozzon egyetemistákat, de végzés után nem ösztönzi, hogy itt is helyezkedjenek el.

Stubnya Bence
2024. október 3. 14:55 Közélet

Szélsőségesen egyenlőtlennek látják az egészségügyi rendszert a magyarok

Globálisan átlagosan körülbelül ugyanannyian látják egyenlőtlennek a saját országuk egészségügyi rendszerét, ahányan egyenlőnek, utóbbi véleményt viszont csak a magyarok hatoda osztja.

Torontáli Zoltán
2024. október 3. 10:59 Közélet, Pénz

A bankok azonnal elkezdték áthárítani az új adót, amit a nyakukba kaptak

A devizaváltásra vonatkozó illeték a jegybank szerint nem fogja úgy emelni az inflációt, ahogy a tranzakciós illeték emelése. Kérdés, hogy mit lép a Revolut, a Wise és a hasonló, határokon átnyúló fintech szereplők.

Fontos

Jandó Zoltán
2024. október 3. 04:42 Adat, Élet

Adóparadicsom a focisták számára Magyarország

Még Monacónál is kedvezőbb adózási feltételeket teremtett a kormány a hazai futballban. Ennek is köszönhetően versenyezhet a Fradi már nyugat-európai klubokkal is játékosokért.

Torontáli Zoltán
2024. október 2. 14:32 Közélet, Vállalat

Már a sokkok nélküli, lassított kimúlás lehet a fő cél a Dunaferr történetében

A vasmű egyre fogyó maradékába továbbra sem sikerül életet lehelni, a kormány a társadalmi-politikai veszteség minimalizálására törekedhet.

Stubnya Bence
2024. október 2. 11:06 Közélet

Nem befelé, hanem kifelé tereli a pénzt a nyugdíjrendszerből a kormány

A választások előtti évre vonatkozóan módosítana egy szabályt a kormány, a nagyobb ívű nyugdíjreform most nem foglalkoztatja.