Magyarországon létesítené első európai üzemét a világ kilencedik legnagyobb akkumulátorgyáraként számon tartott Sunwoda, derült ki mellékesen a kínai vállalat és a koreai SK IE Technology közötti megállapodás bejelentéséből. További részletek – például a pontos helyszín – egyelőre nem ismertek, és hiába kereste az információt kiszúró Világgazdaság a Külgazdasági és Külügyminisztériumot, nem kommentálta a kormány az értesülést.
A Sunwoda mindenesetre a jelenlegi 40 gigawattórás kapacitását 138-ra tervezi bővíteni 2025-ig, hamarosan tehát fény derülhet a még nem ismert körülményekre.
A szándék komolyságáról árulkodik, hogy egymást érik a kínai vállalat tőkebevonási törekvéseivel kapcsolatos hírek. A cég jelenleg 580 millió dollárnyi friss tőke bevonását tervezi a Bloomberg értesülései szerint, a lehetséges befektetőkkel már zajlanak az egyeztetések, és az első részvényeladásra júniusban sor is kerülhet. Ezt megelőzően tavaly novemberben 440 millió dollár értékű globális letéti jegyeladással gyűjtött tőkét Svájcban az egyébként a sencseni értéktőzsdén jegyzett cég, 2022 februárjában továbbá 400 millió dollárral szállt be 19 befektető a vállalat finanszírozásába – ekkoriban számolt be arról is az amerikai lap, hogy
a Sunwoda 3,1 milliárd dollár értékben vonna be új forrásokat az elektromos járművekbe szánt akkumulátorgyártó-kapacitásai növeléséhez.
Az 1997-ben alapított vállalat eleinte jobbára mobiltelefonokban használatos akkumulátorokat gyártott, az elektromos autókba szánt energiatárolókkal 2008-ban kezdett el foglalkozni, és azóta többek között a Renault-Nissannak, a Volkswagennek és a Volvonak is szállítja a termékeit. A cég gyártókapacitásai egyelőre Kínában és Indiában vannak, ez változhat a közeljövőben.
A Sunwoda nagyjából a Magyarországon már biztosan beruházó kínai Eve Energy-hez hasonló nagyságrendű vállalat, az idei első negyedéves árbevételét és a legyártott akkumulátorok összesített kapacitását tekintve, a CATL-hoz képest pedig értelemszerűen jóval kisebb szereplő a piacon – érdekesség, hogy a Sunwoda a termelőkapacitását épp akkora mértékben tervezi bővíteni, amekkora a CATL debreceni üzemének teljesítőképessége lesz.
Az újabb potenciális kínai beruházás aligha lehet meglepő annak fényében, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Ningbóban hangsúlyozta, hogy Magyarországon találkozhatnak a nyugat-európai járműgyártók a távol-keleti akkumulátorgyártókkal, amit kormány erősen támogat.
Mindeközben Németország és Kína kapcsolata meglehetősen feszült, a múlt héten Annalena Baerbock német külügyminiszter lényegében azzal vádolta kínai kollégáját, hogy országa az oroszok oldalára állt az orosz-ukrán háború kérdését illetően. Az Európai Unió továbbá – a magyar kormány ellenkezése mellett – hét kínai vállalat szankcionálását fontolgatja, amelyeket fegyverzetben felhasználható berendezések vagy alkatrészek oroszországi értékesítésével gyanúsítanak.
Noha a magyar kül- és gazdaságpolitika akár jelentős állami támogatások árán is igyekszik az országba csábítani az elektromos autók gyártásában érdekelt német, kínai és koreai szereplőket, a potenciális befektetők is látnak kockázatokat a magyarországi üzemlétesítésben. Ezek egyike a magyar áramellátáshoz kapcsolódik: az akkumulátorok és járművek gyártása meglehetősen energiaigényes, amit az uniós előírások következében egyre inkább karbonsemleges forrásokból kell kielégíteni, ám a magyarországi erőművek az elektromos áram nyolcvan százalékát fosszilis tüzelőanyagok égetésével állították elő 2021-ben.
Vállalat
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Atlantiszi pénzt forgató csalók terepe az ezermilliárdos magyar cégeket duzzasztó biznisz
Világszerte pénzügyi csalók repültek rá a 70-es években kibocsátott brazil nemzeti kincstárjegyekre, és igyekeznek pénzt csinálni belőlük.
Betonba és NER-be öntöttük az uniós pénzek jelentős részét
Ami papíron a hazai vállalatoknak szánt gazdaságfejlesztési támogatás, abból a gyakorlatban sokszor Mészáros Lőrinc vagy Szíjj László épített utat.
Fontos
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
