Újabb részletek derültek ki szerdán a még egyeztetés alatt álló kötelező bolti akciózással kapcsolatban: a 2021-ben 500 millió forintot meghaladó árbevételű élelmiszerboltokat érinti a szabályozás június elsejétől kezdve négy hónapon keresztül, amikor majd heti váltásban húsz akcióköteles termékkategória egy-egy árucikkét kell tíz százalékos kedvezménnyel árusítaniuk a megelőző harminc napban szabott legalacsonyabb árhoz képest.
A lépés jelentősége több szempontból is megkérdőjelezhető. Egyrészt az érintett szakágazatban*4711: Élelmiszer jellegű bolti vegyes kiskereskedelem működő nagyságrendileg tízezer érintett vállalat átlagos nettó árbevétele 386 millió forint volt 2020-ban – frissebb adat még nem érhető el a Központi Statisztikai Hivatal honlapján, de érdemi változás nem történhetett, mivel 2021-ben mindössze 2,2 százalékkal nőtt az élelmiszer-kiskereskedelem forgalma 2020-hoz képest. Az előírások tehát leginkább a nagy üzletláncokra vonatkoznak majd, míg a nagy számú kisebb kereskedő jórészt mentesül alóluk.
Másrészt a tíz százalékos engedmény viszonylag alacsony, például az Aldi mostani akciós újságában mindössze egyetlen termékre vonatkozik ekkora mértékű árleszállítás, a többi kedvezmény mértéke mind magasabb. A kormány továbbá az ársapkák bevezetésével már jóval nagyobb árcsökkentésekre is rákényszerítette a kereskedőket, a most tervezett szabályozás e tekintetben is viszonylag visszafogottnak tűnik.
A szabályozás a nagyobb üzletek számára többletadminisztrációt, a kisebb boltokban pedig forgalomcsökkenést eredményezhet, mondta el Neubauer Katalin, a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség főtitkára a 24.hu podcastjában. Az utóbbi körbe tartozó szereplők ráadásul duplán is rosszul járnak az ágazatot az elmúlt másfél évben ért állami beavatkozásokkal, hiába szeretné őket jobb helyzetbe hozni a kormány: a szóban forgó akciókkal a vásárlókat a kisebb, zömmel magyar tulajdonú boltból még inkább elcsábíthatják a nagyobb láncok áruházai, miközben az ársapka miatti veszteségeket is nehezebben tudják más termékeken behozni a multikhoz képest.
A nagyobb boltok ugyanakkor további adminisztratív terhekkel és újabb potenciális hatósági ellenőrzésekkel szembesülhetnek, így még inkább megkeserítheti a cégek életét a kormány. Erről kedden francia, német, magyar és osztrák vállalatok képviselői panaszkodtak az Európai Parlament költségvetési ellenőrző bizottsága előtt – egy kiskereskedelmi lánc vezetője például épp az élelmiszer-árstop hatósági ellenőrzését ítélte mértékét vesztettnek a Népszava beszámolója szerint. A gazdaságpolitika kiszámíthatóságával és a jogbiztonsággal kapcsolatos fokozódó elégedetlenséget a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara legfrissebb konjunktúrafelmérése is jelzi.
Az akciók kötelezővé tétele mindenesetre egy újabb rendhagyó piaci beavatkozás a kormány részéről,
leárazásokba ugyanis jellemzően akkor kezd egy áruház, ha a felesleges készleteitől minél hamarabb kíván megszabadulni.
A tavaly megemelkedett infláció sok kereskedőt késztetett árleszállításra, de piaci folyamatok révén: az Egyesült Államokban például több áruház 2022. eleji keresleti előrejelzését írta felül az áremelkedés miatti fogyasztáscsökkenés év közben. A megrendeléseiket azonban nem tudták ehhez mérten visszafogni, így a második negyedévben már 57,4 helyett 63,7 napig tartott átlagosan, amire a készletezett termékeket értékesíteni tudták. Sok kiskereskedő emiatt akciókba kezdett, és egy idő után még azokat a versenytársaikat is leértékelésekre késztették – a kedvezményekre vágyó vásárlókon keresztül -, akik készletei a csökkenő kereslet ellenére is megfelelő szinten maradtak.
Az engedmények ugyanis amellett, hogy mérséklik a vállalatok profitját, megváltoztathatják a fogyasztói igényeket is, az akciókhoz szokott vásárlók egyre inkább elvárják a különleges ajánlatokat az üzletekben. Ám a leértékelésekkel egyúttal meg is nehezíthetik a termékek valódi árának követését a rafináltabb kereskedők, vagyis azokkal a vásárlók sem járnak jól minden esetben.
A kötelező akció is elsülhet így, mivel a megelőző harminc nap legalacsonyabb árához képest kell a kedvezményes árat szabni, a kisebb haszonnal értékesített termékeknél ez áremelésre ösztönözheti a kereskedőket, amiből aztán az akció keretében visszaengedhetnek. Mindemellett akiknek a diszkontáruházakba, szuper- és hipermarketbe való eljutás gondot jelent, nem részesülnek az előírt engedményekből, sok rászoruló kimaradhat tehát a kedvezményezettek közül.
Vállalat
Négy gyártól várja a gazdasági csodát a kormány, és mindannyian megérezzük, ha nem jön el
A kormány mintha túl gyors felfutással számolna az új autó- és akkumulátorgyáraknál, ami fokozza a jövő évi pénzügyi terveket övező kockázatokat.
Rá fognak kényszerülni a kisebb boltok is, hogy visszavegyék a palackokat
Az eddigi számok arra utalnak, hogy ha továbbra sem szerződnek le a MOHU-val, akkor maguk alatt vágják a fát.
Éledezik az európai autópiac, de több ezer ember állását ez már nem menti meg
Az e-autók iránti kereslet továbbra is hanyatlik, de összességében kicsit erősödött az uniós autópiac októberben. A Volkswagennél és a Fordnál így is leépítések jönnek.
Fontos
Fogy a levegő a jövő évi magyar gazdasági növekedés körül
1,8 és 2,2 százalékos növekedési előrejelzés is megjelent az elmúlt egy hétben, aligha lesz így ebből uniós szinten is kiemelkedő gazdasági teljesítmény.
Újabb nagy ingatlant vett a Balatonnál a csopakiakkal hadakozó kormányközeli üzletember
Egyetlen cég tett ajánlatot azon az árverésen, amelyet a nemzeti vagyonkezelő a csopaki honvédségi üdülő értékesítésére írt ki. A vevőt már ismerik a helyiek.
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
