Újabb részletek derültek ki szerdán a még egyeztetés alatt álló kötelező bolti akciózással kapcsolatban: a 2021-ben 500 millió forintot meghaladó árbevételű élelmiszerboltokat érinti a szabályozás június elsejétől kezdve négy hónapon keresztül, amikor majd heti váltásban húsz akcióköteles termékkategória egy-egy árucikkét kell tíz százalékos kedvezménnyel árusítaniuk a megelőző harminc napban szabott legalacsonyabb árhoz képest.
A lépés jelentősége több szempontból is megkérdőjelezhető. Egyrészt az érintett szakágazatban*4711: Élelmiszer jellegű bolti vegyes kiskereskedelem működő nagyságrendileg tízezer érintett vállalat átlagos nettó árbevétele 386 millió forint volt 2020-ban – frissebb adat még nem érhető el a Központi Statisztikai Hivatal honlapján, de érdemi változás nem történhetett, mivel 2021-ben mindössze 2,2 százalékkal nőtt az élelmiszer-kiskereskedelem forgalma 2020-hoz képest. Az előírások tehát leginkább a nagy üzletláncokra vonatkoznak majd, míg a nagy számú kisebb kereskedő jórészt mentesül alóluk.
Másrészt a tíz százalékos engedmény viszonylag alacsony, például az Aldi mostani akciós újságában mindössze egyetlen termékre vonatkozik ekkora mértékű árleszállítás, a többi kedvezmény mértéke mind magasabb. A kormány továbbá az ársapkák bevezetésével már jóval nagyobb árcsökkentésekre is rákényszerítette a kereskedőket, a most tervezett szabályozás e tekintetben is viszonylag visszafogottnak tűnik.
A szabályozás a nagyobb üzletek számára többletadminisztrációt, a kisebb boltokban pedig forgalomcsökkenést eredményezhet, mondta el Neubauer Katalin, a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség főtitkára a 24.hu podcastjában. Az utóbbi körbe tartozó szereplők ráadásul duplán is rosszul járnak az ágazatot az elmúlt másfél évben ért állami beavatkozásokkal, hiába szeretné őket jobb helyzetbe hozni a kormány: a szóban forgó akciókkal a vásárlókat a kisebb, zömmel magyar tulajdonú boltból még inkább elcsábíthatják a nagyobb láncok áruházai, miközben az ársapka miatti veszteségeket is nehezebben tudják más termékeken behozni a multikhoz képest.
A nagyobb boltok ugyanakkor további adminisztratív terhekkel és újabb potenciális hatósági ellenőrzésekkel szembesülhetnek, így még inkább megkeserítheti a cégek életét a kormány. Erről kedden francia, német, magyar és osztrák vállalatok képviselői panaszkodtak az Európai Parlament költségvetési ellenőrző bizottsága előtt – egy kiskereskedelmi lánc vezetője például épp az élelmiszer-árstop hatósági ellenőrzését ítélte mértékét vesztettnek a Népszava beszámolója szerint. A gazdaságpolitika kiszámíthatóságával és a jogbiztonsággal kapcsolatos fokozódó elégedetlenséget a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara legfrissebb konjunktúrafelmérése is jelzi.
Az akciók kötelezővé tétele mindenesetre egy újabb rendhagyó piaci beavatkozás a kormány részéről,
leárazásokba ugyanis jellemzően akkor kezd egy áruház, ha a felesleges készleteitől minél hamarabb kíván megszabadulni.
A tavaly megemelkedett infláció sok kereskedőt késztetett árleszállításra, de piaci folyamatok révén: az Egyesült Államokban például több áruház 2022. eleji keresleti előrejelzését írta felül az áremelkedés miatti fogyasztáscsökkenés év közben. A megrendeléseiket azonban nem tudták ehhez mérten visszafogni, így a második negyedévben már 57,4 helyett 63,7 napig tartott átlagosan, amire a készletezett termékeket értékesíteni tudták. Sok kiskereskedő emiatt akciókba kezdett, és egy idő után még azokat a versenytársaikat is leértékelésekre késztették – a kedvezményekre vágyó vásárlókon keresztül -, akik készletei a csökkenő kereslet ellenére is megfelelő szinten maradtak.
Az engedmények ugyanis amellett, hogy mérséklik a vállalatok profitját, megváltoztathatják a fogyasztói igényeket is, az akciókhoz szokott vásárlók egyre inkább elvárják a különleges ajánlatokat az üzletekben. Ám a leértékelésekkel egyúttal meg is nehezíthetik a termékek valódi árának követését a rafináltabb kereskedők, vagyis azokkal a vásárlók sem járnak jól minden esetben.
A kötelező akció is elsülhet így, mivel a megelőző harminc nap legalacsonyabb árához képest kell a kedvezményes árat szabni, a kisebb haszonnal értékesített termékeknél ez áremelésre ösztönözheti a kereskedőket, amiből aztán az akció keretében visszaengedhetnek. Mindemellett akiknek a diszkontáruházakba, szuper- és hipermarketbe való eljutás gondot jelent, nem részesülnek az előírt engedményekből, sok rászoruló kimaradhat tehát a kedvezményezettek közül.
Vállalat
Ezért nem tud ma beszállni az árversenybe a sarki élelmiszerbolt
Az árrésstop minden korábbinál jobban megmutatta, milyen hatalmas előnyben vannak a nagy boltláncok a beszerzések terén a kisboltokhoz képest.
A NER legpazarlóbb lopása lehet a jegybanki alapítványok botránya
Voltak már hasonló nagyságú korrupciógyanús ügyek, de olyan valószínűleg még nem, ahol ennyire hatékonytalanul forgatták át magánkezekbe a közvagyont.
Rejtélyes közvetítőnek is csurran-cseppen az ezermilliárdos orosz-magyar olajbizniszből
A magyarországi orosz olajimport számottevő része egy olyan közvetítő cégen keresztül érkezett, amely rendre Mol-közeli ügyletekben tűnt fel.
Fontos
Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat
Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.
Feles reggelire, cigi helyett Xanax, ebben a közegben indul kirakatháború a drogok ellen
Nem várható kedvező változás a kábítószer-ellenes felbuzdulástól, az egymilliárdos kocsmaprogramnak pedig nagyon rossz az üzenete szakemberek szerint.
Európában a klímavédelem nyírta ki az olcsó kisautókat, Amerikában Trump vámjai fogják
Az áremelkedés miatt jellemzően az olcsóbb és kisebb típusok tűnhetnek el az amerikai autópiacról. Ilyeneket már Európában is egyre nehezebb találni.
