„Akinek van munkája, állása, az becsülje meg, és tegyen meg mindent azért, hogy maradjon is meg. A kata biztosította kiskapuk bezárultak, és nem is nyílnak újra. Európa recesszióba fog süllyedni” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök 2022. július 15-én a Kossuth Rádióban.
A miniszterelnök vészjósló szavai aztán részben beigazolódtak. Mind a hazai, mind az európai statisztikák szerint évek óta nem látott mértékben buktak be a vállalkozások, ami még akkor is komoly veszteségnek számít, ha az előzetes várakozásoknál sokkal válságállóbbnak bizonyultak az uniós gazdaságok.
Az alábbi grafikonon látszik, hogy Magyarországon tavaly az év második felében jelentősen megugrott a felszámolási eljárások száma, és mindez már az összes regisztrált cég számának csökkenésében is látványosan megmutatkozik a statisztikák alapján.
Azonban nehéz tisztán látni, hogy ezt pontosan mi okozta, ugyanis a gazdasági helyzet romlása több negatív trenddel járt együtt. A G7 által megkérdezett szakemberek egyetértettek abban, hogy több hatás is hozzájárult a cégek tömeges megszűnéséhez. Azonban abban már eltértek a vélemények, hogy a különböző okok milyen arányban magyarázzák a jelenséget.
Gazdasági vagy szabályozási hatás?
A G7-en szeptemberben részletesebben is írtunk arról, hogy a vállalatok jelentős részének októbertől (földgáz) és januártól (áram) nőhetnek a rezsiköltségei, mivel ez az a két hónap, amikor az energiaigényesebb cégek megállapodnak a szolgáltatóval a következő év árazásáról. A cégek többsége nem fix áras, hanem a tőzsdei árhoz kötött szerződést kapott, aminek az lehetett a következménye, hogy októbertől decemberig akár a korábbi gázszámla 5-10-szeresét kellett megfizetniük. Az indexált szerződések előnye viszont, hogy a december óta jelentősen csökkenő árak a számlákban is meg fognak mutatkozni, de ez a hatás csak január óta jelentkezett.
A rezsi mellett sok cégnek az is problémát okozhatott, hogy a jegybanki kamatemelés miatt drágultak a hiteltörlesztők, illetve az is kihívást jelenthetett, hogy a magasabb infláció miatt az emberek spórolni kezdtek, így egyes cégek szolgáltatásaira vagy termékeire is csökkenni kezdett a kereslet.
A reálgazdasági tényezők mellett viszont ott van a kisadózók tételes adójának szigorítása is, ami szintén magyarázhatja a megszűnések megugrásának egy részét.
A reálgazdasági tényezők az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézetének (GVI) kutatásai szerint a 10 fő alatti vállalkozásokat érintik jobban, a felméréseik szerint az ő várakozásaik a leginkább pesszimisták. A GVI féléves konjunktúramutatója például 2022. októberben 4 ponton állt az összes cégre nézve, a 10 fő alattiaknál -25 ponton. A csődkockázatot érzékelők aránya az esetükben 31 százalék volt (szemben a teljes körre vonatkozó 24 százalékkal), a kereslethiányt 45 százalékuk érzékelte (míg az összes cégnek 34 százaléka), és különböző pénzügyi nehézségeket szintén nagyobb arányban tapasztaltak, mint a nagyobb cégek.
Emellett ugyanakkor a KSH regisztrált egyéni vállalkozások számára vonatkozó adatai szerint a megszűnt vállalkozások számánál az ismeretlen és 0 fős, illetve az 1-4 fős kategóriában 2021-hez képest 2022-ben nőtt a megszűnő szervezetek száma, míg a többi létszámkategóriában csökkent vagy stagnált.
Üres üzlet a József körúton. Fotó: G7
Révész Erika, az MKIK GVI Nonprofit Kft. irodavezetője szerint ugyanakkor mivel a kata szigorítása és a gazdasági nehézségek is ugyanazt a kört érintik, nehéz megbecsülni, hogy mennyire van szó a szabályozási, és mennyire a gazdasági hatásokról.
A felszámolások mögött nagyobb részt inkább a kata szigorítását látja ifj. Becsey Zsolt, az Egyensúly Intézet vezető közgazdásza. Szerinte egyes ágazatokban, például a vendéglátásban sok esetben magyarázhatja a cégek megszűnését, hogy nem tudták kigazdálkodni a növekvő költségeket, viszont az ágazatok többségében inkább kata-hatásról lehet szó.
Ezt megerősíti az is, hogy augusztus-szeptemberben növekedett meg a KSH szerint az eljárás alá került szervezetek száma, és pont szeptembertől módosult a kata, illetve az is, hogy a szolgáltatások ebben a kategóriában felülreprezentáltak, és itt elterjedt volt a katás adózás
– írta, hozzátéve, hogy szerinte a GDP és egyéb makrogazdasági adatok alakulása is ellentmond annak a feltevésnek, hogy a felszámolások megugrását inkább reálgazdasági hatások okozták.
Ezzel ellentétben kevésbé a szektorális, inkább időbeli trendeket hangsúlyozta megkeresésünkre Perlusz László, a Vállalkozók Országos Szövetségének főtitkára.
A felszámolások összességében 2022 első három hónapjában csökkentek, majd április és július között lényegében stagnáltak. Ezt követően augusztusban 3-3,5-szeresére ugrott a felszámolási eljárások száma, és csak október-novemberben tért vissza a nyár eleji szintre. „Ez a megugrás jórészt a kata megszűntetésének a számlájára írható” – írta Perlusz László.
Az alábbi grafikon már iparágak szerint mutatja meg a hazai helyzetet. Itt azokat a cégeket ábrázoltuk, amelyek valamilyen formában (például csőd vagy felszámolás) eljárás alá kerültek. A kata megszűnésének hatása ezen látványos igazán, az azt követő hónapokban drasztikus visszaesés mutatkozik, egészen januárig, és úgy tűnik, hogy ekkortól jelentkeznek igazán a problémák, különösen a vendéglátóipar tekintetében.
„A decemberi mélypontot követően 2023. januárban ismét megemelkedett a felszámolások száma, de ezek már »valódi csődök« lehettek, és a kiugrást többnyire a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás szektor cégei okozták, vagyis úgy tűnik, hogy ezres nagyságrendben indult el idén januárban a cégek bedőlése. Félő, hogy ezek a vállalkozások eddig bírták az energiaár-nyomást” – magyarázta Perlusz László.
Ő a turizmus és vendéglátás mellett még a kiskereskedelmet emelte ki a gazdasági helyzetet megszenvedő iparágak között. A pluszterheket okozó legfontosabb tényezők között az árfolyamgyengülés miatt emelkedő beszerzési költségeket, a növekvő rezsi- és benzinköltségeket, valamint a kiskereskedelmi különadót említette. Ennek folyományaként 2022-ben több mint 4000 kiskereskedelmi egység ellen indult felszámolási eljárás,
ami kétharmados növekedés a megelőző évhez képest.
Egész Európát megrázta az energiahelyzet
A hasonlóan szomorú képet mutató európai adatok alapján következtethetünk arra, hogy biztosan nem csupán a kataszigorítás hatását látjuk a magyar adatokon. Az Eurostat 2015 óta gyűjti az uniós országok cégalapítási és megszűnési statisztikáit. Az adatokat megfigyelve két szembetűnő trend látszik: a koronavírus-járvány a mélybe lökte a vállalkozási kedvet, de ezzel együtt a fizetésképtelen vállalkozások száma is bezuhant, valószínűleg a különböző kormányzati gazdaságvédelmi intézkedéseknek köszönhetően.
Aztán a járványügyi korlátozások feloldása, a kormányzati vállalkozásvédő lépések kivezetése, a fogyasztás felpörgése, az emiatt megugró infláció és energiaárak, majd pedig a háború közösen elképesztő pusztítást végzett a cégek számában, az adatgyűjtés óta nem látott csődhullám*Bár a köznyelvben a csőd kifejezést használjuk arra, ha egy cég tönkremegy, meg kell különböztetni csődeljárást és felszámolást. A csődeljárás ugyanis nem feltétlenül jelenti azt, hogy a cég végleg tönkremegy, a fizetésképtelensége lehet átmeneti is, ha szerencséje van a tulajdonosnak, akkor még menthető a vállalkozás. Felszámolás esetén viszont nem cél a cég megmentése. Az Eurostat ugyan a csőd kifejezést használja, de a hazai számokkal összevetve valószínűbb, hogy a felszámolásokat nézték. érte el az EU-t.
A tönkrement cégek között leginkább a szállítmányozási és raktározási piac szereplői találhatók, átlagosan 72,2 százalékkal többen zártak be, a vendéglátóiparban az elesett cégek száma 39,4 százalékos növekedett, míg az oktatás, egészségügy és egyéb közösségi szerveződések között 29,5 százalékkal volt magasabb a csődök száma. A járvány előtti helyzethez viszonyítva csupán három szektor tudott kevesebb fizetőképtelen vállalkozást felmutatni: az ipar, az építőipar, illetve az infokommunikációs szektor.
Az Eurostatnak nem voltak adatai a 2021-es évet megelőzően Magyarországról, viszont a 2021 és 2022 közötti időintervallum annál beszédesebb. Az itt látható trendek egyértelműen követik az uniós mintát, viszont arányaiban a magyar helyzet sokkal durvább volt. Míg az újonnan tönkrement vállalkozások száma az EU teljes egészében 2022 második és harmadik negyedéve között 75,9 százalékról 89,2-re nőtt, addig Magyarországon ez az arány a 40,8-ról ugrott fel 99,2-re, több mint a duplájára, majd ez tovább száguldott 140,5-ig.
2008 sem volt ilyen durva
A KSH 2007 és 2010 közötti adatbázisával összevetve elmondható, hogy 2022 sosem látott mértékben vert oda a magyar vállalkozásoknak. Bár 2020-ban a Covid ellenére a felszámolások száma alacsonyabb volt, mint 2008-ban, a trend 2022-ben fordult. Miután a kormány bejelentette, hogy a rezsicsökkentéshez is hozzányúl, és szűkíti a kedvezményezettek körét, a nyár végén a közösségi médiában már tetten lehetett érni, hogy ez a kisvállalkozásokat egészen durván érinti.
Itt szintén figyelembe kell venni, hogy a meredek emelkedést a kata kivezetése is indokolhatja, ugyanakkor az év elejére a kata-hatás már elmúlt, a számok azonban továbbra is sokszorosai a korábbi időszakénak.
Vállalat
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
Magyar olajellátás: „ha Al Caponéval üzletelsz, legyen B-terved”
Nagyobb a füstje, mint a lángja a Lukoil-ügynek: nem valószínű, hogy az orosz olajipari cég ukrajnai szankcionálása komoly gondokat okozna a hazai energiaellátásban.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
