Vészjósló adatok érkeznek a magyar cégbezárások számáról

„Akinek van munkája, állása, az becsülje meg, és tegyen meg mindent azért, hogy maradjon is meg. A kata biztosította kiskapuk bezárultak, és nem is nyílnak újra. Európa recesszióba fog süllyedni” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök 2022. július 15-én a Kossuth Rádióban.

A miniszterelnök vészjósló szavai aztán részben beigazolódtak. Mind a hazai, mind az európai statisztikák szerint évek óta nem látott mértékben buktak be a vállalkozások, ami még akkor is komoly veszteségnek számít, ha az előzetes várakozásoknál sokkal válságállóbbnak bizonyultak az uniós gazdaságok.

Az alábbi grafikonon látszik, hogy Magyarországon tavaly az év második felében jelentősen megugrott a felszámolási eljárások száma, és mindez már az összes regisztrált cég számának csökkenésében is látványosan megmutatkozik a statisztikák alapján.

Azonban nehéz tisztán látni, hogy ezt pontosan mi okozta, ugyanis a gazdasági helyzet romlása több negatív trenddel járt együtt. A G7 által megkérdezett szakemberek egyetértettek abban, hogy több hatás is hozzájárult a cégek tömeges megszűnéséhez. Azonban abban már eltértek a vélemények, hogy a különböző okok milyen arányban magyarázzák a jelenséget.

Gazdasági vagy szabályozási hatás?

A G7-en szeptemberben részletesebben is írtunk arról, hogy a vállalatok jelentős részének októbertől (földgáz) és januártól (áram) nőhetnek a rezsiköltségei, mivel ez az a két hónap, amikor az energiaigényesebb cégek megállapodnak a szolgáltatóval a következő év árazásáról. A cégek többsége nem fix áras, hanem a tőzsdei árhoz kötött szerződést kapott, aminek az lehetett a következménye, hogy októbertől decemberig akár a korábbi gázszámla 5-10-szeresét kellett megfizetniük. Az indexált szerződések előnye viszont, hogy a december óta jelentősen csökkenő árak a számlákban is meg fognak mutatkozni, de ez a hatás csak január óta jelentkezett.

A rezsi mellett sok cégnek az is problémát okozhatott, hogy a jegybanki kamatemelés miatt drágultak a hiteltörlesztők, illetve az is kihívást jelenthetett, hogy a magasabb infláció miatt az emberek spórolni kezdtek, így egyes cégek szolgáltatásaira vagy termékeire is csökkenni kezdett a kereslet.

A reálgazdasági tényezők mellett viszont ott van a kisadózók tételes adójának szigorítása is, ami szintén magyarázhatja a megszűnések megugrásának egy részét.

A reálgazdasági tényezők az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézetének (GVI) kutatásai szerint a 10 fő alatti vállalkozásokat érintik jobban, a felméréseik szerint az ő várakozásaik a leginkább pesszimisták. A GVI féléves konjunktúramutatója például 2022. októberben 4 ponton állt az összes cégre nézve, a 10 fő alattiaknál -25 ponton. A csődkockázatot érzékelők aránya az esetükben 31 százalék volt (szemben a teljes körre vonatkozó 24 százalékkal), a kereslethiányt 45 százalékuk érzékelte (míg az összes cégnek 34 százaléka), és különböző pénzügyi nehézségeket szintén nagyobb arányban tapasztaltak, mint a nagyobb cégek.

Emellett ugyanakkor a KSH regisztrált egyéni vállalkozások számára vonatkozó adatai szerint a megszűnt vállalkozások számánál az ismeretlen és 0 fős, illetve az 1-4 fős kategóriában 2021-hez képest 2022-ben nőtt a megszűnő szervezetek száma, míg a többi létszámkategóriában csökkent vagy stagnált.

Üres üzlet a József körúton. Fotó: G7

Révész Erika, az MKIK GVI Nonprofit Kft. irodavezetője szerint ugyanakkor mivel a kata szigorítása és a gazdasági nehézségek is ugyanazt a kört érintik, nehéz megbecsülni, hogy mennyire van szó a szabályozási, és mennyire a gazdasági hatásokról.

A felszámolások mögött nagyobb részt inkább a kata szigorítását látja ifj. Becsey Zsolt, az Egyensúly Intézet vezető közgazdásza. Szerinte egyes ágazatokban, például a vendéglátásban sok esetben magyarázhatja a cégek megszűnését, hogy nem tudták kigazdálkodni a növekvő költségeket, viszont az ágazatok többségében inkább kata-hatásról lehet szó.

Ezt megerősíti az is, hogy augusztus-szeptemberben növekedett meg a KSH szerint az eljárás alá került szervezetek száma, és pont szeptembertől módosult a kata, illetve az is, hogy a szolgáltatások ebben a kategóriában felülreprezentáltak, és itt elterjedt volt a katás adózás

– írta, hozzátéve, hogy szerinte a GDP és egyéb makrogazdasági adatok alakulása is ellentmond annak a feltevésnek, hogy a felszámolások megugrását inkább reálgazdasági hatások okozták.

Ezzel ellentétben kevésbé a szektorális, inkább időbeli trendeket hangsúlyozta megkeresésünkre Perlusz László, a Vállalkozók Országos Szövetségének főtitkára.

A felszámolások összességében 2022 első három hónapjában csökkentek, majd április és július között lényegében stagnáltak. Ezt követően augusztusban 3-3,5-szeresére ugrott a felszámolási eljárások száma, és csak október-novemberben tért vissza a nyár eleji szintre. „Ez a megugrás jórészt a kata megszűntetésének a számlájára írható” – írta Perlusz László.

Az alábbi grafikon már iparágak szerint mutatja meg a hazai helyzetet. Itt azokat a cégeket ábrázoltuk, amelyek valamilyen formában (például csőd vagy felszámolás) eljárás alá kerültek. A kata megszűnésének hatása ezen látványos igazán, az azt követő hónapokban drasztikus visszaesés mutatkozik, egészen januárig, és úgy tűnik, hogy ekkortól jelentkeznek igazán a problémák, különösen a vendéglátóipar tekintetében.

„A decemberi mélypontot követően 2023. januárban ismét megemelkedett a felszámolások száma, de ezek már »valódi csődök« lehettek, és a kiugrást többnyire a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás szektor cégei okozták, vagyis úgy tűnik, hogy ezres nagyságrendben indult el idén januárban a cégek bedőlése. Félő, hogy ezek a vállalkozások eddig bírták az energiaár-nyomást” – magyarázta Perlusz László.

Ő a turizmus és vendéglátás mellett még a kiskereskedelmet emelte ki a gazdasági helyzetet megszenvedő iparágak között. A pluszterheket okozó legfontosabb tényezők között az árfolyamgyengülés miatt emelkedő beszerzési költségeket, a növekvő rezsi- és benzinköltségeket, valamint a kiskereskedelmi különadót említette. Ennek folyományaként 2022-ben több mint 4000 kiskereskedelmi egység ellen indult felszámolási eljárás,

ami kétharmados növekedés a megelőző évhez képest.

Egész Európát megrázta az energiahelyzet

A hasonlóan szomorú képet mutató európai adatok alapján következtethetünk arra, hogy biztosan nem csupán a kataszigorítás hatását látjuk a magyar adatokon. Az Eurostat 2015 óta gyűjti az uniós országok cégalapítási és megszűnési statisztikáit. Az adatokat megfigyelve két szembetűnő trend látszik: a koronavírus-járvány a mélybe lökte a vállalkozási kedvet, de ezzel együtt a fizetésképtelen vállalkozások száma is bezuhant, valószínűleg a különböző kormányzati gazdaságvédelmi intézkedéseknek köszönhetően.

Aztán a járványügyi korlátozások feloldása, a kormányzati vállalkozásvédő lépések kivezetése, a fogyasztás felpörgése, az emiatt megugró infláció és energiaárak, majd pedig a háború közösen elképesztő pusztítást végzett a cégek számában, az adatgyűjtés óta nem látott csődhullám^*Bár a köznyelvben a csőd kifejezést használjuk arra, ha egy cég tönkremegy, meg kell különböztetni csődeljárást és felszámolást. A csődeljárás ugyanis nem feltétlenül jelenti azt, hogy a cég végleg tönkremegy, a fizetésképtelensége lehet átmeneti is, ha szerencséje van a tulajdonosnak, akkor még menthető a vállalkozás. Felszámolás esetén viszont nem cél a cég megmentése. Az Eurostat ugyan a csőd kifejezést használja, de a hazai számokkal összevetve valószínűbb, hogy a felszámolásokat nézték. érte el az EU-t.

A tönkrement cégek között leginkább a szállítmányozási és raktározási piac szereplői találhatók, átlagosan 72,2 százalékkal többen zártak be, a vendéglátóiparban az elesett cégek száma 39,4 százalékos növekedett, míg az oktatás, egészségügy és egyéb közösségi szerveződések között 29,5 százalékkal volt magasabb a csődök száma. A járvány előtti helyzethez viszonyítva csupán három szektor tudott kevesebb fizetőképtelen vállalkozást felmutatni: az ipar, az építőipar, illetve az infokommunikációs szektor.

Az Eurostatnak nem voltak adatai a 2021-es évet megelőzően Magyarországról, viszont a 2021 és 2022 közötti időintervallum annál beszédesebb. Az itt látható trendek egyértelműen követik az uniós mintát, viszont arányaiban a magyar helyzet sokkal durvább volt. Míg az újonnan tönkrement vállalkozások száma az EU teljes egészében 2022 második és harmadik negyedéve között 75,9 százalékról 89,2-re nőtt, addig Magyarországon ez az arány a 40,8-ról ugrott fel 99,2-re, több mint a duplájára, majd ez tovább száguldott 140,5-ig.

2008 sem volt ilyen durva

A KSH 2007 és 2010 közötti adatbázisával összevetve elmondható, hogy 2022 sosem látott mértékben vert oda a magyar vállalkozásoknak. Bár 2020-ban a Covid ellenére a felszámolások száma alacsonyabb volt, mint 2008-ban, a trend 2022-ben fordult. Miután a kormány bejelentette, hogy a rezsicsökkentéshez is hozzányúl, és szűkíti a kedvezményezettek körét, a nyár végén a közösségi médiában már tetten lehetett érni, hogy ez a kisvállalkozásokat egészen durván érinti.

Itt szintén figyelembe kell venni, hogy a meredek emelkedést a kata kivezetése is indokolhatja, ugyanakkor az év elejére a kata-hatás már elmúlt, a számok azonban továbbra is sokszorosai a korábbi időszakénak.