Tavaly novemberben a vásárlók összesen 524,6 milliárd forintot költöttek el a magyarországi élelmiszerboltokban. Egy évvel korábban, azaz 2021 novemberében ez az adat még csak 414,8 milliárd forint volt, a növekedés így nominálisan nagyon jelentős, 26,5 százalékos. (Az adatok az „élelmiszer jellegű vegyes” kategóriára vonatkoznak, amely az élelmiszer-kiskereskedelem háromnegyedét adja.)
Persze 2022 novemberében az infláció miatt messze nem volt már akkora értéke a forintnak, mint egy évvel korábban, a KSH mérése szerint tavaly novemberben átlagosan majdnem 144 forintot kellett már kifizetni azért az élelmiszerért, amit egy évvel korábban még 100 forintért vehettünk meg. Ha tehát a KSH fogyasztói kosarának adataival számolunk, akkor reálértékben nemhogy többet, de jelentősen kevesebbet költött a lakosság az élelmiszerboltokban: a csökkenés 17,3 százalékos volt.
A fenti példa alapján az alábbi grafikonon azt mutatjuk be, hogy tavaly az egyes hónapokban éves összehasonlításban hogyan változott az élelmiszerboltokban az összesített nominális költés, és az adott hónapra vonatkozó inflációval korrigált reálérték. Jól látható, hogy hiába nő masszívan a boltokban hagyott pénzünk összege, valójában az elszabadult infláció miatt egyre kevesebbet vásárolunk érte.
Ha pedig a reálérték-változáshoz hozzátesszük az éves volumenváltozást is, akkor látványossá válik, hogy a jóval kevesebb érték jóval kevesebb árut is takar, a két mutató – nem véletlen módon – meglehetősen jól követi egymást.
A piac tehát erősen szűkül, a lakosság kénytelen visszafogni a költését, értékben és mennyiségben egyaránt. Érdekes kérdés azonban, hogy a visszaeső kereslet miatti problémát a piac egyes szereplői mennyire súlyosan élik meg. A számok ugyanis egyértelműen arra utalnak, hogy van egy fő szabály: ami nem magyar tulajdonosi hátterű, az kevésbé szenved.
A következő grafikon azt mutatja meg féléves bontásban, hogy mennyivel csökkent a magyarországi élelmiszer jellegű vegyes üzletek száma az előző fél évhez képest. A trend egyértelmű csökkenés, ezért is tettünk minden adatot mínuszba, hogy jobban érzékelhető legyen a lefelé tartó folyamat. Ebből látszik igazán jól, hogy 2022 első fele még annál is sokkal rosszabb mélypont volt, mint amit a koronavírus-járvány alatt tapasztaltunk. Tavaly az első hat hónapban már több mint 350 bolt zárt be (illetve ennyi az újonnan nyílt boltok és a bezárt boltok egyenlege).
Tipikusan melyek lehetnek ezek a bezáró boltok? Ha a Trade Magazin mértékadó éves összesítését megnézzük, akkor már a 2021-es adatokból is az derült ki, hogy a legnagyobb piaci szereplők körében a magyar tulajdonban lévők mindegyikénél csökken a boltszám, a külföldi hátterűeknél viszont mindenhol nő. Márpedig az új boltok nyitása vélhetően a piaci rész növelését eredményezi, vagyis egy összességében csökkenő tortán belül nőnek a nem magyar szereplők által kihasított szeletek.
Látott mostanában valaki bezáró diszkontot? És újonnan nyitottat? Az Aldi-Lidl-Penny hármas az utóbbi években vált – a nemzetközi trendeket követve – igazán népszerűvé Magyarországon. A GfK piackutató egy korábbi adatközlése szerint a magyar vásárlók a költéseik 30 százalékát hagyták ebben a három boltláncban, és már akkor azt jósolták, hogy ez az arány 2024-re elérheti a 36-38 százalékot. A független kisboltok szegmense 10 év alatt 14-ről 8 százalékra esett vissza, ez valószínűleg ma már ennél is kevesebb, mert a diszkontok gyakorlatilag minden más bolttípus elől szerzik meg a piac egyre nagyobb részét.
A diszkontok egyébként a gyakorlatban már évek óta beterítették az országot, már 2020-ban is elérték a magyar háztartások 96 százalékát, és bár a dinamikus terjeszkedés azóta nem nagyon jellemző, évi néhány bolttal még mindig bővülnek. Az Aldi például tavaly 10 új boltot nyitott, ezzel 163-ra növelte a számot, a Penny ugyan csak egyet, de neki már jóval több egysége van (228), a Lidl pedig 195-nél tart.
Egyre inkább látszik az is, hogy az árstop mélyíti a magyar és nem magyar hátterű vállalkozások közötti szakadékot, és ennek pusztán az az oka, hogy a magyar családi vállalkozások vagy a magyar hátterű boltláncok eleve rosszabb helyzetből kapták a nyakukba az intézkedést.
Ahogy egy kisboltos mesélte nekünk, ő nem tudja olyan könnyen más terméken behozni az árstop miatt nyakába varrt veszteséget, mint egy multi, mert eleve nincs olyan széles termékválasztéka a boltjában, de ami van, annál is csak nehezen tudja tartani az árversenyt, ha pedig emel, akkor végleg elveszti azt.
A kisebb boltoknak eleve nincs olyan technológiai hátterük, mint a multiknak, egy családi élelmiszerboltnak sokkal inkább érzésre kell az árstop miatt torzított piaci viszonyokhoz alkalmazkodni, a multiknál viszont az algoritmus dobja ki a megoldást.
Nem véletlen, hogy épp a magyar boltok érdekeit képviselő Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség kérte most már nagyon határozottan a minap azt, hogy az árstopot azonnal töröljék el, mert abba a magyar boltok fognak leginkább belerokkanni.
A kormány azonban az eddigi reakciói alapján nem az okok megszüntetésében, hanem a tüneti kezelésben látja a (szükségszerűen csak átmeneti) megoldást. A tavaly már 50 milliárd forintos Magyar Falu Program keretében juttatnak a 2000 fő alatti településeken lévő élelmiszerboltok nyitására vagy fennmaradására támogatást, egy 8 milliárd forintos keretösszegű programban most is lehet pályázni ezekre az 1-3 millió forintos mentőövekre.
Ez azonban csak mesterséges lélegeztetés, hiszen a program arra jó, hogy adófizetői pénzt önt a piacnak abba a részébe, amely hatékonyságban régóta nem veszi fel a versenyt a multi szereplőkkel. Abban a pillanatban, ahogy az állami támogatás megszűnik, vagy egyszerűen csak elfogy, újabb magyar családi hátterű élelmiszerboltok sora alól húzzák ki a szőnyeget.
Adat
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Szlovákia előttünk van az egészségügyi költésekben, Románia és Lengyelország mögöttünk
Ha az országok saját lehetőségeihez viszonyítunk, az egészségügyre legkevesebbet áldozó öt uniós ország között van hazánk.
Nem látszik a béke a jövő évi magyar költségvetésen
Elvileg visszavette a kormány a honvédelmi kiadásokat a büdzsé első verziójához képest, de így is kifejezetten sokat szán honvédségi beszerzésekre.
Fontos
Újabb nagy ingatlant vett a Balatonnál a csopakiakkal hadakozó kormányközeli üzletember
Egyetlen cég tett ajánlatot azon az árverésen, amelyet a nemzeti vagyonkezelő a csopaki honvédségi üdülő értékesítésére írt ki. A vevőt már ismerik a helyiek.
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
