Hírlevél feliratkozás
Pintér Róbert
2022. november 4. 16:38 Vállalat

Nehéz lesz a versenyképességet növelni, amíg csak buta csőként használják a vállalatok az informatikát

(A szerző a kis-és középvállalkozások digitális versenyképességét rendszeresen mérő Digiméter projekt szakmai vezetője, a Corvinus Egyetem adjunktusa. Az Ekonomi a G7 véleményrovata.)

Három éve egyhelyben toporog a hazai kis- és középvállalatok digitális versenyképességét mérő Digiméter indexe a legfrissebb, idén október közepén publikált eredmények alapján. 2022-ben egy száz fokú skálán 41-es értéket mutat az index, míg a megelőző két évben 40-et. Az adatokat látva úgy tűnik, hogy az informatika olyan közművé vált a kkv-k számára, aminek csak nagyon lassan változik a használati módja. Támaszkodnak rá, de megszokták mit hogyan csinálnak és ettől nehezen térnek el.

A kockás füzet is eltűnt a bankfiókokból

Ismerik a kis piros kockás füzetet? Egy nagy hazai bank vezetője panaszkodott az ezredfordulón arról, hogy hiába költött milliárdokat a cég a bankfiók hálózat modernizációjára, az alkalmazottak miután segítettek megoldani egy-egy ügyfél problémáit, ugyanúgy egy kockás füzetbe vezetik be, hogy mi történt, mint mielőtt informatizálták volna a teljes rendszert. Hosszú időnek kellett eltelnie mire ez megváltozott, de mára szerencsére az átlag ügyfélnek jó esetben be sem kell tennie a lábát a bankfiókba. A kockás füzethez való ragaszkodás arról üzen, hogy nehezen térünk el attól, amit megszoktunk és bevált („mi így szoktuk csinálni”), viszont eltűnése és a bankfiókok szerepének átalakulása arról, hogy idehaza is végbe tudnak menni érdemi változások.

Az előrelépés hiánya a folyamatos fejlődés ellenére

A helyzet az, hogy az informatika folyamatosan fejlődik, ami versenyképes volt tegnap, az alap elvárásként fogalmazódik meg ma és elavulttá, a hatékonyságot rontó megoldássá válhat a jövőben. Közben a hazai vállalkozások a digitalizációt tekintve úgy tűnik, hogy a kétezres években ragadtak. Mondok pár példát a Digiméter adataival alátámasztva, hogy érthető legyen mire gondolok az előrelépés hiánya alatt:

  • Honlap, webáruház vagy Google térképes jelenlét helyett: a kkv-k 79%-ának van honlapja, 55% van jelen a közösségi médiában (jellemzően a Facebook-on), 23% azon cégek aránya, amelyeknek van Google Cégem fiókja, de csak 16%-nak van webáruháza a Digiméter 2022 szeptemberi adatfelvétele alapján. Ha valaki online megtalálható akar lenni, ha a termékeit-szolgáltatásait (akár más vállalkozásoknak B2B modellben) online szeretné értékesíteni, akkor nem elég, ha a telefonos és személyes megkeresés mellett csupán egy honlapra támaszkodik. A honlap szexi volt 20 évvel ezelőtt, a közösségi média az volt az elmúlt évtizedben, de bizonyos termékköröknél a Google térképes és saját webáruházas jelenlét megkerülhetetlen, mert csak úgy fognak rátalálni és vásárolni a vevők.
  • Saját szerver, felhő megoldás helyett: a saját (fizikai) szerver használata 2020 és 2022 között 60%-ról 51%-ra csökkent, míg a VPN használata 24%-ról 12%-ra, mindeközben azonban nem változott érdemben a felhőalapú szerver / tárhely használata (32-33%-os szinten maradt). Úgy tűnik, mintha többen a felesleges saját szerver kapacitás és a VPN kivezetése mellett döntöttek volna az elmúlt években, de ettől nem nőtt meg a felhő megoldások elterjedtsége.
  • Telepített irodai szoftvercsomag használata kollaboratív munkát támogató felhős megoldás helyett: bár szignifikánsan csökkent 2020-22 között (76%-63%-54%) az egyszerű irodai szoftvercsomagok használata, érdemben itt sem változott a felhőben elérhető irodai szoftverek használata (15%-10%-12%), nem tudni, hogy mit használhatnak azok a cégek, amelyek felhagytak az irodai szoftverek alkalmazásával.
  • Személyes megbeszélés, telefon és e-mail használata az internetalapú videotelefonálás, a telekonferencia vagy a csevegő alkalmazások helyett: a személyes megbeszélések népszerűsége töretlen (2022-ben 87%), bár a hagyományos telefon veszített népszerűségéből (2022-ben 66%). Közben az e-mail használata a 2020-as 39%-ról 2022-re 61%-ra ugrott és változatlanul ez a legnépszerűbb file megosztási eszköz is (2022-ben 78%). Az internetalapú videotelefonálás népszerűsége ennél jóval alacsonyabb 2022-ben (39%), 40% azon cégek aránya, ahol a munkavállalók telekonferencia szofvert tudnak használni és mindössze 12%, ahol kollaboratív csevegő eszközt. Az e-mail előretörése egy több évtizeddel ezelőtti gyakorlatot erősít tovább.
  • Excelezés felhő alapú dashboard helyett: továbbra is a saját működésükről adatokat gyűjtő cégek kétharmada (68%) „excelezik” az adataival, miközben a cégek harmada (31%) egyszerű papíralapon (is) gyűjti az adatait 2022-ben, ami kizár minden automatizálási vagy gyors döntési lehetőséget. Mindössze a cégek ötöde (19%) gyűjti a legfontosabb adatokat egy közös felületre.

Buta cső lenne csak az informatika?

Olybá tűnik tehát, hogy az informatikára egyszerűen olyan közműként tekintenek a kkv-k, mint a víz, a villany vagy a fűtés. Egyszer kiépítik az infrastruktúrát, aztán használják: eltekernek egy csapot, megnyomnak egy kapcsolót, ahogy szokták, erre történik valami (jön a víz, felgyullad a lámpa, meleg lesz), de az egész egy „fekete doboz”,

nem értik miért történik, de ami még fontosabb, nem is érdekli őket mindaddig, amíg a megszokott módon mennek a dolgok.

Elküldik az e-mailt, csatolják a file-t, megírják a dokumentumot, kiszámolják az eredményt Excelben – így csinálják mióta az eszüket tudják. Ez az a mentalitás, ami a változatlanságban hisz: ha a nagyanyáinknak jó volt a patakban mosni, nekünk is jó lesz…

Nem digitalizációt látunk (ami elsősorban a folyamatok átalakítása révén lehetne tartósan sikeres), hanem informatikai eszköz használatot. A „dumb pipe” tehát a „buta cső” kifejezést azokra a távközlési hálózatokra és részben az azokat üzemeltető cégekre kezdték el használni az elmúlt évtizedekben, amelyek csak az infrastruktúrát adták, de képtelenek voltak rajtuk piacképes szolgáltatásokat is nyújtani, miközben az általuk nyújtott hálózatokon, tehát az ő hátukon felkapaszkodva cégek ezrei csinálták meg a szerencséjüket (mint amilyenek a zenei és videós streaming, a VoIP telefonos vagy csetelő alkalmazások – utóbbiakat nevezzük összefoglalóan Over The Top – OTT szolgáltatásoknak, mivel a hálózatok „tetején” jöhettek létre). Ezt a fajta kettősséget érezni idehaza is, vesznek és használnak eszközt a kkv-k, de buta cső módjára, informatikai közműként használják és nem lépnek tovább a digitalizációban a komplexebb használati módok felé. Ez az informatikai közmű és a digitalizáció viszonya, a hazai cégek „beérik” az informatikai eszközök megszokott használatával és nem igazán digitalizálnak.

Digitalizációt hozhat a recesszió?

Hogyan lehet ebből az állapotból kilépni és az informatikát kreatívan eszközként használni a digitalizációban, a folyamatok megújításában, a digitális versenyképesség javításában? Először is a legfejlettebnek tekinthető pénzügyi területhez kellene felzárkózni (a digitális pénzügy trójai faló szerepéről a digitalizációban itt írtam bővebben). Másrészt több olyan tényező van, ami segíthet kizökkenni, ilyen a szabályozás, az alkalmazottak és cégvezetők meglévő képességeinek kamatoztatása, vagy a vásárlói kényszer és a transzparens verseny, mint amiben a Digiméter is segít (ezekről is értekeztem már a G7 virtuális hasábjain).

Viszont, ami jó eséllyel most vár ránk, a mély és jeges recesszió kifejezetten kedvezhet a digitalizációnak, amiben a túléléshez hatékonyságot kell növelni – ugyanúgy, mint a villany vagy a fűtés esetében a digitalizációnál is felmerül az évtizedekig halogatott modernizáció szükségszerűsége. Jöhetnek a felhős megoldások, jöhet a felforgató digitalizáció a buta közműként használt informatika helyett. Legalábbis, ha valaki gyorsabban szeretne fejlődni és megerősödve kikerülni a válságból – a többieknek meg marad a jól megszokott kockás füzet, az e-mail és a csatolt file-ok világa.

Vállalat digitalizáció recesszió versenyképesség Olvasson tovább a kategóriában

Vállalat

Váczi István
2023. január 26. 11:05 Támogatói tartalom, Vállalat

Vége a 30 békeévnek, alaposan átalakul a világkereskedelem

Az előttünk álló években lassabban nő majd a világgazdaságnál a nemzetközi kereskedelem, miközben jelentősen megváltoznak az áruforgalom uralkodó irányai – derül ki a Boston Consulting Group nemzetközi tanácsadó cég friss tanulmányából.

Forint Ferenc
2023. január 23. 08:29 Fizetett hirdetés, Vállalat

Ön tudja, melyik autómárka volt tavaly a magyarok kedvence?

2020 óta őrzi elsőségét a piacon a márka, 2022-ben azonban a teljes magyaroroszági személyautó- és kishaszongépjármű újautópiacon is az első helyen végzett.

Avatar
2023. január 21. 13:14 Közélet, Vállalat

„Parasztfelkelésre van szükség a gyár ellen” – tettlegességig fajult a közmeghallgatás a debreceni akkuüzemről

Feszült hangulat, nőt leütő férfi és telt ház volt a valaha volt legnagyobb magyarországi beruházás környezetvédelmi közmeghallgatásán.

Fontos

Jandó Zoltán
2023. január 26. 17:40 Közélet

Finomhangolja a kormány a napelemes tiltást, párhuzamosan működhet a két paksi erőmű

Elképzelhető, hogy újra épülhetnek szélerőművek is Magyarországon, legalábbis a kormány napirenden tartja a témát - rövid interjú Steiner Attila energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkárral.

Stubnya Bence
2023. január 26. 12:40 Világ

A hideg miatt hétfőn és kedden is rezsikedvezmény járt Angliában a csúcsidős áramspórolásért

Egy hidegbetörés miatt három szénerőművet is készenlétbe állítottak, de végül nem volt rájuk szükség. 3 millió fontot osztanak ki a spórolásért a résztvevőknek.

Bucsky Péter
2023. január 26. 04:34 Közélet, Pénz

Az elmaradt tanári béremelés árához mérhető veszteséget okoz a NER-cégeket is segítő jegybanki program

Bárhogy is számolunk, a növekedési kötvényprogram költsége százmilliárdos nagyságrendű. A nyertesek közt sok a kormányközeli vállalat, a veszteséget jó eséllyel az adófizetőknek kell állniuk.