Ez agyrém, ez már a felfoghatatlan kategória. Ilyen jelzőkkel illeték a lapunknak nyilatkozó cégvezetők az energiaárak emelkedésének mértékét, amellyel sokan közülük most szembesültek igazán. Az elmúlt napokban közel egy tucat vállalatvezetővel és cégtulajdonossal beszéltünk, és többségük októbertől legalább tízszer többet fizet a gázért, mint eddig, januártól pedig hasonló drágulást várnak az áram esetében is. Ahol ezt a költségnövekedést nem lehet kigazdálkodni – és a cégek nagy része ilyen – ott két lehetőség marad: vagy áthárítják a költségeket, tovább hajtva az inflációt, vagy felfüggesztik a működésüket.
Hétfői cikkünkben már bemutattuk, hogy bár a kormányzati kommunikáció szerint eddig is az energiaárak emelkedése volt az infláció egyik fő okozója, valójában a magyar vállalatok többsége ezzel még nem igazán szembesült. A cégek nagy része ugyanis éves, vagy még hosszabb időre kötött szerződésben áll a szolgáltatójával, ezeknek a megállapodásoknak a fordulónapja pedig a gáznál október, míg az áramnál január elején érkezik csak el. Vagyis az energiaárak idei megugrása a vállalatok jelentős részének először most októberben jelent majd drasztikus költségnövekedést, amit januárban követ egy újabb kör (a lenti ábrán is ez látható: a kék, zöld és narancssárga vonalak a mostanáig jellemző fix árakat mutatják, míg a rózsaszín a jövőbeli áraknál mérvadó tőzsdei jegyzést jelzi).
A gáznál szeptember közepére azért a cégek nagy többségének – ha szükség volt ilyenre – már megszületett az új szerződése, így mostanra mindenki pontosan látja, hogy mennyivel fog többet fizetni, mint eddig. A helyzetről sokat elárul, hogy az, akinél „csak” 5-6-szorosára emelkedett az energiaköltség, már kedvezőnek ítélte a saját helyzetét.
Penk Márton, a fémnagykereskedelemmel és aluminiumgyártással is foglalkozó Martin Metals ügyvezetője legalábbis lapunknak azt mondta, náluk ilyen mértékű volt az ugrás, de a piaci trendek alapján ennél sokkal rosszabb is lehetett volna. A másokhoz képest visszafogottabb drágulásban komoly szerepe van, hogy a cégnek nem most kellett letárgyalnia a feltételeket, hiszen 2024-ig élő szerződésük van. Ennek keretében pedig a gáz egy részét előre rögzített áron kapják. Enélkül hat-tízszeresére ugrott volna a költségük.
És még ez utóbbi sem kiemelkedő. Azoknál a cégeknél, amelyeknek lejárt a korábbi szerződése, és így teljesen újat kellett kötniük, kivétel nélkül azt mondták, hogy
jelen állás szerint legalább tízszer annyit kell fizetniük a gázért, mint korábban, de akadt olyan is, akinél 16-szoros volt a szorzó.
Azért jelen állás szerint, mert fix árat senki nem tudott kiharcolni. A szerencsésebbeknél a mennyiség egy részére rögzítették ugyan a díjakat, de a többség számára nem ajánlott ilyet a kereskedő, ők a teljes fogyasztásukért egy tőzsdei jegyzéshez kötött árat kénytelenek fizetni. Ráadásul előre: ahogy a korábbi cikkünkben is jeleztük, az energiakereskedők már csak úgy adnak ajánlatokat, hogy a vevő előre fizet.
Ilyen szintű költségnövekedést a tartalékokból csak azok tudnak kigazdálkodni, akik tényleg kifejezetten kevés áramot és gázt használnak fel a működésükhöz. A vállalatok elég jelentős része azonban nem ilyen.
A nyereséghányadunk dupláját viszi el az energiaárak emelkedése
– fogalmazott lapunknak például egy termelőcég vezetője.
Mindez azt jelenti, hogy a vállalatoknak, ha túl akarnak élni, részben vagy egészben meg kell próbálniuk az energiaárak növekedésének hatását áthárítani a vevőikre. Arra, hogy ez mit jelent, jó példa lehet a háztartási gépeket, mások mellett vízmelegítőket gyártó, illetve az autóiparnak is szállító Hajdu csoport, amely eddig is a tőzsdei árakhoz kötötten kapta az áramot és a gázt, így sok más cégnél előbb szembesült az idei árrobbanással.
A csoport vezetője, Dedéné Novotni Anna lapunknak azt mondta: a hőtechnikai készülékeknél több ízben emeltek már árat idén, és összességében jóval 10 százalékot meghaladóan drágultak a termékeik. Ez nem csak az energiaárak hatása, hiszen az alapanyagköltségek is nagyot nőttek, de előbbiek szerepe is meghatározó volt. Az autóalkatrészeknél pedig csak az energiaköltségek megugrása miatt emeltek 5 százalék alatti mértékben. Ebben a szegmensben azonban ez utóbbi is soknak számít, mivel itt nagyon nem megszokott, hogy egy adott alkatrész életciklusa alatt bármennyit is emelkedjen az ár. Dedéné Novotni Anna szerint most azonban az autóipari vevőik is látták, hogy ilyen mértékű energiaköltség-növekedést nem lehet kigazdálkodni, ezért fogadták el a magasabb árat.
A jelenlegi energiaárak pedig újabb emelést tesznek szükségessé.
Hasonlóra lehet számítani azoknál a cégeknél is, amelyek most szembesülnek csak az energiaárak emelkedésével. Sokan közülük az elmúlt hónapokban már többször emeltek árat az alapanyagok drágulása miatt, az energiaköltségek megugrását azonban csak most építik majd be az áraikba.
Balog Zoltán a Márka Üdítőgyártó Kft. ügyvezetője a G7-nek azt mondta, nekik a gáz ára a korábbinak a tízszeresére nő októbertől, és az áramnál ugyan még nem látják pontosan a drágulás mértékét, de jelen állás szerint ott is 5-6-szoros lehet az ugrás. Ennek az lesz az eredménye, hogy míg
eddig egy palack üdítőben az energia költsége nagyjából 2-3 forint volt, jövőre 14-15 lesz.
A cégvezető szerint ez a polci árakban akár 10 százalékos emelkedést is okozhat.
Ez persze azt feltételezi, hogy a költségnövekedést sikerül áthárítani, ami azért nem mindenhol evidencia. Laczay Péter, az állatgyógyászati készítmények gyártó Lavet Kft. alapító-tulajdonosa például kérdésünkre azt mondta, náluk valószínűleg nem lesz erre lehetőség. Szerencséjükre a társaság energiafelhasználása nem túl nagy, így bár a gáz náluk is 10-12-szeresére drágul, ez még nem kigazdálkodhatatlan, igaz az eredményüket jelentősen csökkenteni fogja. Éppen ezért el is indítottak már egy gázfelhasználás-csökkentési programot, amitől azt remélik, hogy 20-25 százalékot sikerül lefaragni a fogyasztásukból.
Hasonló alkalmazkodás már a sütőiparban is beindult. Ludwig Klára, a Jókenyér tulajdonosa és Zsikla Gábor, a Jókenyér ügyvezetője lapunknak elmondta: az energiafelhasználás újragondolásának következményeként a kisebb sütési intenzitású termékek kerülnek előnybe, aminek
szélsőséges esetben az lehet a következménye, hogy bizonyos termékek lekerülnek a boltok polcairól.
Ludwig Klára a töltött kalácsot említette konkrét példaként olyan termékre, amit hosszú ideig kell sütni, bár hozzátette, hogy azt még korai lenne kijelenteni, hogy ez a termék kikerül a pékségek kínálatából.
Igazán nagy problémát azoknál a cégeknél okozhat, ha nem tudják áthárítani a költségeket, amelyek nem csak irodák és csarnokok fűtésére, esetleg 1-2 kisebb művelethez használnak gázt, hanem jelentős részben arra épül a termelésük is. Már most is ez a helyzet például a műtrágyagyártásban: ebben a szektorban sorra állnak le a termelőegységek, a magyar Nitrogénművek sem termel már hetek óta.
Az alábbi ábrán az látszik, hogy Magyarországon mely iparágak vállalatai állnak a legnehezebb hónapok előtt.
A drágulásnak leginkább kitett két iparág földgáz- és áramfelhasználása alapján az élelmiszeripar illetve a vegyipar és annak petrolkémiai ágazata. Emellett nagyon jelentős fogyasztók a nemfém ásványi-termékeket – például különféle szigetelőanyagokat – gyártó cégek, a gép- és járműgyártás, a vas-, illetve acélipar, valamint az építőipar és a nyomdák is.
Ennek fényében nem meglepő, hogy a lapunknak nyilatkozó ágazati szakértők szerint könnyen a műtrágyagyártáshoz hasonló helyzet alakulhat ki az építőipari alapanyagokat előállító cégeknél is. A cserép, a tégla vagy éppen a kőzetgyapot termelése kivétel nélkül nagyon energiaigényes, így ezeknél már az árak emelkedése előtt is a teljes anyagköltség 50-60 százalékára rúgott a gázért és az áramért fizetett összeg. Mindez azt jelenti, hogy ha csak a háromszorosára drágul az energia, az is megduplázza az anyagköltséget.
Ráadásul ebben a szektorban már eddig is felhajtotta az árakat a termeléshez szükséges anyagok drágulása, amit a cégek a komoly keresletet kihasználva többnyire át is hárítottak a vevőkre. Nyár vége óta azonban már mindenki érzi a lassulást, emiatt pedig egyre többen gondolják azt, hogy
nem fogják tudni tovább emelni az árakat.
Ez néhány hónap múlva könnyen ugyanolyan gyárleállásokhoz vezethet, mint amit most a műtrágyagyártásban látunk.
Nagyon leegyszerűsítve tehát három kimenetele lehet az egyes cégeknél a mostani hatalmas áremelkedésnek:
Ebből is jól látszik, hogy az energiakrízis egyáltalán nem ugyanúgy érinti az egyes iparágakat, de még a különböző ágazatokon belüli cégek között is komoly eltérések lehetnek. A korábban sikeres vállalatok nagyobb eséllyel élhetik túl a helyzetet, vagy jöhetnek ki akár megerősödve is a válságból.
Beszéltünk olyan vállalatvezetővel, aki szerint a saját ágazatában már most látszik, hogy nehéz helyzetben vannak egyes cégek, elbocsátásokról is egyre többet hallani, így szinte biztos, hogy a szektorban több kisebb szereplő is kénytelen lesz feladni a működését. Ők azonban – köszönhetően annak, hogy a méretgazdaságosság, és az előző évek jobb eredményei kedvezőbb kiindulási pontot teremtenek – egyelőre tudják kezelni a helyzetet. Így pedig akár piacot is nyerhetnek a jövőben.
Vállalat
Fontos