Megismétlődött a tavalyi forgatókönyv az ISD Dunaferr Zrt. állami részesedésének értékesítésén. A kedden kezdődő, szűk háromnapos licitáláson csütörtök este 20 óra 25 percig összesen három ajánlat érkezett, és az árverés mindössze 15 ezer forinttal állt a 117 ezer forintos kikiáltási ár fölött. Az utolsó bő háromnegyed órában azonban egymásnak esett két licitáló, és átlagosan három másodpercenként srófolták feljebb és feljebb az árat.
Ahogy korábban írtuk, a mostani árverésnek már a kihirdetése is kissé meglepő volt, ugyanis az állam tavaly egyszer már nekifutott az eladásnak, és az elérhető adatok alapján úgy tűnt, sikerrel is zárult az aukció. A nemzeti vagyonkezelő 2021 augusztusában hirdette meg először minimális, 0,0004 százalékos részesedését a vállalatban. Akkor 12 ezer forint volt a kikiáltási ár, és a hatnapos licitidőszak alatt sokáig nem is mozdult el erről a szintről. Az utolsó bő fél órában azonban felpörögtek az események: 32 perc alatt több mint kétezerszer változott az ár, és a licitnapló szerint volt olyan, hogy egy percen belül több mint 180 ajánlat érkezett, azaz másodpercenként háromszor licitáltak egymásra a vevőjelöltek.
Ezzel véget is érhetett volna a történet, ám a gyilkos licit ellenére az új tulajdonost azóta sem jegyezték be az ISD Dunaferr Zrt. könyveibe. Mint néhány hete kiderült azért, mert valami miatt végül mégis meghiúsult a tranzakció.
Ezért kínálhatta fel eladásra újra 103 darab részvényét az állam. A mostani aukció menete pedig nagyon hasonló lett az előzőhöz, azzal a különbséggel, hogy a verseny alapból magasabb árról indult, és a licitlépcső is az ötszöröse volt a tavalyinak, így a nyertes ár is jóval magasabb lett.
Ezúttal kicsit lassabban pörögtek az ajánlatok: a licitnapló szerint 48 perc alatt 1084 ajánlatot adott le a két licitáló, ez átlagosan három másodpercenként egyet jelent. A győztes ár végül 5,55 millió forint lett, azaz nagyjából két és félszer magasabb, mint tavaly.
Vállalat
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Atlantiszi pénzt forgató csalók terepe az ezermilliárdos magyar cégeket duzzasztó biznisz
Világszerte pénzügyi csalók repültek rá a 70-es években kibocsátott brazil nemzeti kincstárjegyekre, és igyekeznek pénzt csinálni belőlük.
Betonba és NER-be öntöttük az uniós pénzek jelentős részét
Ami papíron a hazai vállalatoknak szánt gazdaságfejlesztési támogatás, abból a gyakorlatban sokszor Mészáros Lőrinc vagy Szíjj László épített utat.
Fontos
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
