Fél nappal a zárás előtt még 12 ezer forinton állt a licit az ISD Dunaferr Zrt. 0,0004 százalékos állami részesedésére kiírt aukción. Az árverést még augusztus elején hirdették meg, licitálni azonban csak augusztus 19 és 24 között, tehát szűk hat napig lehet, illetve lehetett, amelyből ráadásul három munkaszüneti nap volt.
Jelen állás szerint egyébként az eladási ár a névérték tizedét is alig éri el, hiszen az értékesítésre kínált 103 részvény darabonként 1130, azaz összesen 116 390 forintot ér. Persze ez nem meglepő annak fényében, hogy a cég milyen problémákkal küzd, arról nem is beszélve, hogy a vállalat jóváhagyása nélkül az eladás sem valósulhat meg. Magyarul hiába nyeri meg valaki az árverést, ha az igazgatóság végül megvétózza az állami pakett átadását.
A gond csak az, hogy a Dunaferr körüli botrány egyik alapja, hogy jelenleg nincs igazgatóság.
Legalábbis jogi értelemben, mert egyébként több önjelölt vezető is lenne. A vállalat többségi tulajdonosa a ciprusi bejegyzésű, de orosz-ukrán tulajdonban lévő Steelhold Ltd, amelynek részvényesei között elég erős konfliktus alakult ki az elmúlt években. Tavaszra ez odáig fajult, hogy a magát a Steelhold képviselőjének valló ügyvéd egy biztonsági őrökből álló csapattal próbálta átvenni a céget.
A teljesen átláthatatlan céges szappanoperát akkor a Telex foglalta össze nagyon alapos cikkben. Erősen leegyszerűsítve azonban a lényeg annyi, hogy az amúgy sem éppen jó helyzetben lévő cég fölött marakodni kezdtek a tulajdonosok, és egy jogilag teljesen abszurd helyzet miatt igazgatóság, tehát lényegében vezetés nélkül maradt a vállalat.
A cégnél a korábbi menedzsment van házon belül, ám a működésüknek elvileg nincs jogi alapja. Az elmúlt hónapokban többször is próbáltak új igazgatóságot kinevezni, de ezt a cégbíróság minden esetben elutasította törvényi aggályok miatt. Sokat elárul, hogy a vállalattal kapcsolatban csak az idén több mint hetven különböző cégbírósági bejegyzés történt: változási kérelmek, azok visszavonása, vagy elutasítása, fellebbezések, bírósági döntések, tévesen iktatott iratok. Ennyi bejegyzés a legtöbb cég esetében a teljes működés során sem keletkezik.
Az acélipar felé egyébként kacsintgató állam tehát tényleg kaotikus helyzetben döntött úgy, hogy eladja a részesedését. Ez elsőre nagyon furcsának tűnik, de könnyen lehet, hogy épp a Dunaferr helyzetének rendezése irányába tett lépés. A dunaújvárosi acélmű körüli problémák éleződésével nagyon hamar felmerült, hogy az államnak kellene segítenie, ami egy magáncég esetében egyáltalán nem elvárható. Ebben az esetben azonban nem is védhetetlen, hiszen a térség egyik legfontosabb foglalkoztatójáról, és úgy általában legnagyobb vállalkozásáról van szó.
Sokáig érdemi lépés nem történt, ám június végén a 24.hu arról írt, hogy a vállalatnál megjelentek annak a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft-nek (NRN) az emberei, amely alapesetben a kormány által stratégiailag kiemelt jelentőségűvé nyilvánított gazdálkodó szervezetek felszámolását felügyeli. Úgy tudjuk, hogy az NRN azóta is kapcsolatban van a ISD Dunaferr-rel.
Közben pedig a Dunaferr körül feltűnt egy vevőjelölt is.
Külföldi lapértesülések szerint – amit a magyar sajtó is idézett már az elmúlt napokban – az orosz Matalloinvest bánya- és acélipari cég folytat tárgyalásokat a dunaújvárosi acélmű megvásárlásáról az orosz állami fejlesztési bankkal, a Vnyesekonombankkal. Mivel utóbbi a Steelhold Ltd. több mint 50 százalékát birtokolja, ha az ügyletet nyélbe ütik, akkor a Dunaferrnek is új nagytulajdonosa lesz.
A tárgyalásokról ráadásul épp egy nappal azelőtt jelentek meg az első hírek, hogy az állam részesedésére megindult volna a licit. Logikus forgatókönyvnek tűnik tehát, hogy a pakettet a Dunaferr maga vásárolja meg, hiszen így már kisebbségi állami tulajdonos nélkül lehetne továbbadni a társaságot.
Az ISD Dunaferr Zrt. nem kívánta kommentálni az állami pakett eladását.
