Hiába volt gyilkos licit, nem tudta eladni az állam a Dunaferr-részesedését, most újra nekifut
Kissé meglepő árverés jelent meg néhány napja a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő elektronikus aukciós rendszerében. Az állam ugyanis a Dunaferr acélipari cégben meglévő részesedését ajánlotta fel eladásra. Önmagában ez nem lenne nagy meglepetés, hiszen a dunaújvárosi acélmű komoly gondokkal küzd, az államnak pedig csak minimális, 0,0004 százalékos részesedése van a vállalatban. Ami miatt az aukció mégis furcsa, hogy szinte napra pontosan egy éve egyszer már sor került rá, és akkor komoly licitháború alakult ki a pakettért.
Tavaly még augusztus elején hirdették meg a részvénycsomagot, de úgy, hogy arra csak augusztus 19. és 24. között, tehát szűk hat napig lehetett ajánlatot tenni, amelyből ráadásul akkor három munkaszüneti nap volt. Ennek ellenére az utolsó órákban két piaci szereplő is komoly érdeklődést mutatott a 103 darab részvény iránt.
Amikor tavaly, néhány órával a zárás előtt beszámoltunk az árverésről, még csak 12 ezer forinton állt a licit, az utolsó bő fél órában azonban 2,2 millió forintig srófolták fel az árat. A két licitáló ráadásul ezer forintos lépésekben haladt, így ebben a 32 perces időszakban több mint kétezerszer változott az ár. A licitnapló szerint volt olyan, hogy
egy percen belül több mint 180 ajánlat érkezett, azaz másodpercenként háromszor licitáltak egymásra a vevőjelöltek.
Első ránézésre tehát a tavalyi értékesítési kísérlet sikeres volt. Igen ám, de az új tulajdonost azóta sem jegyezték be az ISD Dunaferr Zrt. könyveibe. Most úgy tűnik, hogy azért, mert valami miatt végül mégis meghiúsult a tranzakció.
A napokban meghirdetett árverésen ugyanis információink szerint ugyanazt a részvénycsomagot dobja piacra az állam. Mást nem is tudna, hiszen ez az összes részesedése a cégben.
Most egyébként magasabb a kikiáltási ár, mint tavaly. A licit ezúttal 117 ezer forintról indulhat, ami nagyjából megfelel a 103 részvény névértékének. A licitlépcső pedig ötezer forint, így ha hasonló helyzet alakul ki mint tavaly, akkor jóval magasabb árig juthatnak a licitálók.
Vállalat
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
Magyar olajellátás: „ha Al Caponéval üzletelsz, legyen B-terved”
Nagyobb a füstje, mint a lángja a Lukoil-ügynek: nem valószínű, hogy az orosz olajipari cég ukrajnai szankcionálása komoly gondokat okozna a hazai energiaellátásban.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
