Hírlevél feliratkozás
Avatar
2019. október 31. 12:56 Vállalat

Akkor jelentették be a leépítést Dunaújvárosban, amikor Putyin idelátogatott

A cikk eredetileg az Mfor.hu-n jelent meg.

Szerdán 350 munkavállalót érintő létszámcsökkentést jelentett be az ISD Dunaferr Zrt. A lépést az európai acélipar rendkívül nehéz gazdasági helyzetével, a világgazdaság lassulásával, a csökkenő kereslet és késztermék árakkal, valamint a hatóságok és az uniós szabályozók által a kötelező környezetvédelmi beruházások növekvő terheivel indokolták. A cég a törvényi előírásoknak megfelelően tájékoztatta a Központi Üzemi Tanácsot és a szakszervezeteket a munkáltató szándékáról és a hatósági bejelentésről.

A cég közleményében felhívta a figyelmet, hogy a terebélyesedő válság hatásainak kivédésére már eddig is számos működés- és termelésracionalizálási intézkedést vezetett be, de mindez kevés volt. A létszámcsökkentést jövő év végéig szeretnék lezárni.

A Dunaferr csoportos létszámleépítésről szóló bejelentése sokkal aggasztóbb, mint önmagában az a tény, hogy 350 dolgozót elbocsátanak

– mondta László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke. A Dunaferr ugyanis alapanyaggyártóként a sor elején áll, mögötte számos elektronikai, autóipari és sok egyéb beszállító sorakozik, amelyeket mind érinteni fog a Dunaferr termelésének csökkentése. “A hatás végiggyűrűzik az egész hazai gazdaságon. S ez még csak az első lépés, amelyről nem tudjuk, mennyi követi majd”, mondta  szakszervezeti vezető, aki szerint május óta több ezer munkahely szűnt meg az ágazatban.

Ezek csupán a bejelentett csoportos létszámleépítések, a valóságban ennél sokkal több embernek szűnt meg a munkaviszonya. A cégek ugyanis először a kölcsönzött munkaerőtől válnak meg, azután a nyugdíj előtt állóktól, azután a határozott idejű szerződéssel foglalkoztatottaktól és csak a legvégén következik a csoportos létszámleépítés. A leányvállalatokon keresztül lassan Magyarországra is begyűrűzik a külföldi cégeknél már korábban érezhetővé vált termelési válság, amelyet két egymásra épülő hatás is felerősít.

  • Az egész Európát sújtó munkaerőhiány nyomán felgyorsult a technológiai fejlődés. László Zoltán több hazai példát is tud arra, hogy a belső logisztikát immáron mesterséges intelligenciával bonyolítják. Akad cég, ahol korábban 250 munkás dolgozott ezen a területen, míg most 90 munkás van és 50 robot. Másutt a SAP rendszer bevezetése után elég hat ember a korábbi 130 helyett.
  • A másik, elsősorban autóipart sújtó jelenség a népesség városokba koncentrálódása, amely jelentősen visszavetette az autók iránti keresletet. A nagyvárosokban már nincs szüksége minden családtagnak autóra, hiszen ott a kölcsönjármű és a közösségi közlekedés kiváló alternatíva.

A helyzet komoly és súlyos, a tét pedig a vállalat jövője – összegezte a jelenlegi helyzetet a Dunaferr dolgozóinak írt levelében Evgeny Tankhilevich, az ISD Dunaferr vezetője, aki szerint a 2008-as válság óta egyetlen évben sem volt ilyen súlyos a helyzet, mint most. A cégvezető a felmerülő problémákkal szembeni közömbösséggel vádolta meg az érdekképviseleteket. De a hivatali idejük végén járó helyi hatóságokban is csalatkoztak, mivel azok „inkább politikai kérdésként kezelték az ügyet és eszközként használták fel a választási kampányban ahelyett, hogy a megoldásban segítették volna”. A kormány segítségében is bíztak.

Evgeny Tankhilevich levelében kitér arra is, hogy a leépítés főleg az adminisztráció és karbantartás területét érinti majd és az érdekképviseletekkel együttműködve mindent megtesznek azért, hogy enyhítsék a munkájukat elvesztő dolgozók nehézségeit.

Legkorábban jövő héten kezdődhetnek meg az egyeztetések a cégvezetés, a szakszervezetek és az üzemi tanács között, a törvény ugyanis 15 napot biztosít az érdekvédelmi szervezeteknek álláspontjuk kialakítására – tájékoztatta az Mfor-t Győri Gábor, az ISD_Dunaferr Zrt. üzemi tanácsának elnöke, aki egyúttal a Dunaferr DV Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke is.

Az érdekvédelmi vezető szerint mindkét félnek az az érdeke, hogy a kialakult krízisen minél előbb túljusson a vállalat. A Dunaferr dolgozóinak egyébként kevesebb, mint 10 százalékát érinti a létszámleépítés, hiszen a 4330 dolgozóból 350-et küldenek el. Győri szerint a szakszervezetek tisztában vannak azzal, hogy az egész ágazatot sújtó válság következményeként a környező országokban is jelentős megszorításokat vezettek be. De megpróbálják elérni, hogy senki ne kerüljön az utcára.

A kollektív szerződésben rögzített szabályok alapján a cégvezetés máris bejelentette, hogy minden érintett munkavállaló számára felajánlanak más munkakört – jelenleg betöltetlen vagy kölcsönzött munkaerő által betöltött pozíciót –, ahol folytathatják a munkát a vállalat kötelékében. Ha ezt nem fogadja el, akkor végkielégítést kap. A Dunaferr Foglalkoztatásért Acélalapítvány ezt követően egy éven át anyagi támogatást és segítséget nyújt a továbblépéshez. Az alapítványhoz átkerülő munkavállalók az első 6 hónapban teljes bérüket kapják kézhez, a második 6 hónapban pedig az összeg a bér 80 százaléka.

A Dunaferr bejelentése tehát bizonyos szempontból várható volt. Ugyanakkor mégis meglepő, hogy éppen Vlagyimir Putyin orosz elnök látogatásának napján tették ezt meg, a cég végső tulajdonosa ugyanis az orosz fejlesztési bank, a Vnyesekonombank (VEB). A cég részvényeinek 98,2 százalékát birtokló ciprusi cégben – Steelhold Ltd – 2010-ben történt az utolsó ismertté vált tulajdonosváltás, akkor orosz kézbe került a többségi tulajdon. Az üzletről személyesen Vlagyimir Putyin miniszterelnök tárgyalt a konszern három korábbi ukrán többségi tulajdonosával.

Az időzítés azért is beszédes, mivel Dunaújvárosban az önkormányzati választások központi kampánytémája volt a vasmű helyzete. De a cégvezetés akkor csupán egy tisztázó közleményt adott ki, amelyben szó sem volt a tervezett leépítésről. Nagy kérdés, hogy az előző elbocsátási tervekre rögtön ugró Orbán-kormány ezúttal mit lép.

2013-ban Varga Mihály azt mondta, hogy az állam megvenné a céget, de a tulajdonosok nem adták. A visszavásárlás 2014-ben, a Paksi Atomerőmű bővítéséről szóló orosz megállapodás aláírásakor is felmerült, hasonló eredménnyel. Seszták Miklós akkori fejlesztési miniszter 2017-ben a parlament fenntarthatósági bizottsága előtt elismerte: a kormány akár teljes egészében megvásárolná a Dunaferrt, a tulajdonosok azonban egyetlen állami megkeresésre sem reagáltak.

A Magyar Narancs akkori információi szerint a kormány ezután taktikát váltott: az állam nevében föllépő miniszterek helyett Mészáros Lőrinc milliárdos gázszerelő adott vételi ajánlatot a tulajdonrészre, de ő sem járt nagyobb sikerrel. Holott a társaság halmozott vesztesége 2016 végére meghaladta a 185 milliárd forintot. A saját tőke mínusz 43,6 milliárd forintot tett ki, míg a kötelezettségállomány 264 milliárd forintra hízott. Sokan a bedőlés veszélyét olvasták ki a Dunaferr könyvvizsgálójának, az Ernst & Youngnak beszámolóból is, miszerint „jelentős bizonytalanság áll fenn a vállalkozás jövőbeni folytatásával kapcsolatosan”. Dunaújvárosban 20–50 éves technológiát használnak, és ha ez nem változik, aligha javítható a termelékenység.

A privatizációs szerződés értelmében az ukrán tulajdonosok 2010-ig nem csökkenthették az alkalmazottak létszámát. Azóta viszont közel 3 ezer fővel lettek kevesebben, ám a helyzet ennél bonyolultabb, mivel a vállalat gyakorta nyúl a kiszervezés eszközéhez. A Dunaferr mindezzel együtt továbbra is a legnagyobb munkáltató a városban és környékén, a családtagokkal, a kapcsolódó létesítményekkel és a széles beszállítói körrel együtt több tízezer ember sorsa függ a vállalattól. A Rail Cargo forgalmának például 12 százalékát adja a vasmű. És akkor még nem beszéltünk a miniszterelnök apjának, Orbán Győzőnek a cégéről: a Dolomit Kőbányászati Kft. az első Orbán-kormány idején lett az akkor még állami cég beszállítója.

Az acélgyártó helyzetét ismerőkben egyre erősebb a gyanú, hogy az oroszok nem gazdasági, hanem politikai okok miatt őrzik a Dunaferrt. Ezt erősítette Szergej Gorkovnak, a VEB vezérigazgatójának 2016-os látogatása, aki nem titkolta: fontos szerepet szánnak a Dunaferrnek a paksi beruházásban. Ez aligha meglepő, hiszen a VEB áll a 12,5 milliárd eurós paksi bővítés 10 milliárd eurós (3240 milliárd forint) államközi hitele mögött, így jelentős fejlesztés árán beszállítóként kétszeresen profitálhatnának a magyarországi atomerőmű-építésből. A Dunaferr ügye tehát Paks mellett minden bizonnyal újra és újra téma lesz Orbán és Putyin találkozóin. A nagyívű terveknek viszont biztos nem tesz jót, hogy a beruházás jelentős csúszásban van.

Vállalat acélipar Dunaferr Olvasson tovább a kategóriában

Vállalat

Mészáros R. Tamás
2020. október 20. 06:47 Vállalat, Világ

A tudomány szerint lehetetlen, az Alibaba alapítója mégis kilapítaná a világot

Jack Ma a világ egyik leggazdagabb üzletembere megtörné a multik uralmát a kkv-k kereskedelmének felfuttatásával, de forradalmának kifutása erősen kétséges.

Avatar Avatar
2020. október 19. 16:52 Adat, Vállalat

Együtt váltottunk rendszert a csehekkel, de hol tartanak most a magánvállalataink?

A csehek egy lépéssel előrébb járnak, a magyar cégeknek aktívan kell gondolkodniuk arról, hogyan fogják a működésüket a jövőben is fenntartani.

Fabók Bálint
2020. október 19. 09:30 Vállalat

A Wizz Air szembe ment a norvég jóléti állammal, de kénytelen meghátrálni

Rosszul indult a magyar gyökerű cég betörése a norvég piacra: a miniszterelnök bojkottálja őket, egy miniszter pedig személyeskedve bírálja Váradi Józsefet.

Fontos

Stubnya Bence
2020. október 20. 16:43 Adat, Élet

A természeti erőforrások felélése árán nőtt a magyar gazdaság

Európa-bajnokok voltunk az erőforrások felhasználásában, miközben lebetonoztuk az országot a régiós átlagnál alacsonyabb gazdasági növekedésért cserébe.

Torontáli Zoltán Váczi István
2020. október 19. 06:49 Közélet, Vállalat

Milliárdokat fizet a kormány, hogy az egyik magyar gyárból egy másikba vigyék a termelést

A kormány odaadja a pénzünket egy új összeszerelő üzemnek, de fogalmunk sem lehet, hogy ez jó-e nekünk. Az eddigi sárvári bérgyártóknak valószínűleg rossz.

Stubnya Bence
2020. október 17. 07:10 Podcast

Van, amiben már felzárkóztunk, de a 2020-as évek nagy kérdése, hogy a fenntarthatóságot is elérjük-e

A mai G7 podcastban a jövő héten megjelenő, idén 30 éves Társadalmi Riport új számáról beszélgetünk Tóth István Györggyel, a kötet egyik szerkesztőjével.