Hírlevél feliratkozás
Avatar
2019. október 31. 12:56 Vállalat

Akkor jelentették be a leépítést Dunaújvárosban, amikor Putyin idelátogatott

A cikk eredetileg az Mfor.hu-n jelent meg.

Szerdán 350 munkavállalót érintő létszámcsökkentést jelentett be az ISD Dunaferr Zrt. A lépést az európai acélipar rendkívül nehéz gazdasági helyzetével, a világgazdaság lassulásával, a csökkenő kereslet és késztermék árakkal, valamint a hatóságok és az uniós szabályozók által a kötelező környezetvédelmi beruházások növekvő terheivel indokolták. A cég a törvényi előírásoknak megfelelően tájékoztatta a Központi Üzemi Tanácsot és a szakszervezeteket a munkáltató szándékáról és a hatósági bejelentésről.

A cég közleményében felhívta a figyelmet, hogy a terebélyesedő válság hatásainak kivédésére már eddig is számos működés- és termelésracionalizálási intézkedést vezetett be, de mindez kevés volt. A létszámcsökkentést jövő év végéig szeretnék lezárni.

A Dunaferr csoportos létszámleépítésről szóló bejelentése sokkal aggasztóbb, mint önmagában az a tény, hogy 350 dolgozót elbocsátanak

– mondta László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke. A Dunaferr ugyanis alapanyaggyártóként a sor elején áll, mögötte számos elektronikai, autóipari és sok egyéb beszállító sorakozik, amelyeket mind érinteni fog a Dunaferr termelésének csökkentése. “A hatás végiggyűrűzik az egész hazai gazdaságon. S ez még csak az első lépés, amelyről nem tudjuk, mennyi követi majd”, mondta  szakszervezeti vezető, aki szerint május óta több ezer munkahely szűnt meg az ágazatban.

Ezek csupán a bejelentett csoportos létszámleépítések, a valóságban ennél sokkal több embernek szűnt meg a munkaviszonya. A cégek ugyanis először a kölcsönzött munkaerőtől válnak meg, azután a nyugdíj előtt állóktól, azután a határozott idejű szerződéssel foglalkoztatottaktól és csak a legvégén következik a csoportos létszámleépítés. A leányvállalatokon keresztül lassan Magyarországra is begyűrűzik a külföldi cégeknél már korábban érezhetővé vált termelési válság, amelyet két egymásra épülő hatás is felerősít.

  • Az egész Európát sújtó munkaerőhiány nyomán felgyorsult a technológiai fejlődés. László Zoltán több hazai példát is tud arra, hogy a belső logisztikát immáron mesterséges intelligenciával bonyolítják. Akad cég, ahol korábban 250 munkás dolgozott ezen a területen, míg most 90 munkás van és 50 robot. Másutt a SAP rendszer bevezetése után elég hat ember a korábbi 130 helyett.
  • A másik, elsősorban autóipart sújtó jelenség a népesség városokba koncentrálódása, amely jelentősen visszavetette az autók iránti keresletet. A nagyvárosokban már nincs szüksége minden családtagnak autóra, hiszen ott a kölcsönjármű és a közösségi közlekedés kiváló alternatíva.

A helyzet komoly és súlyos, a tét pedig a vállalat jövője – összegezte a jelenlegi helyzetet a Dunaferr dolgozóinak írt levelében Evgeny Tankhilevich, az ISD Dunaferr vezetője, aki szerint a 2008-as válság óta egyetlen évben sem volt ilyen súlyos a helyzet, mint most. A cégvezető a felmerülő problémákkal szembeni közömbösséggel vádolta meg az érdekképviseleteket. De a hivatali idejük végén járó helyi hatóságokban is csalatkoztak, mivel azok „inkább politikai kérdésként kezelték az ügyet és eszközként használták fel a választási kampányban ahelyett, hogy a megoldásban segítették volna”. A kormány segítségében is bíztak.

Evgeny Tankhilevich levelében kitér arra is, hogy a leépítés főleg az adminisztráció és karbantartás területét érinti majd és az érdekképviseletekkel együttműködve mindent megtesznek azért, hogy enyhítsék a munkájukat elvesztő dolgozók nehézségeit.

Legkorábban jövő héten kezdődhetnek meg az egyeztetések a cégvezetés, a szakszervezetek és az üzemi tanács között, a törvény ugyanis 15 napot biztosít az érdekvédelmi szervezeteknek álláspontjuk kialakítására – tájékoztatta az Mfor-t Győri Gábor, az ISD_Dunaferr Zrt. üzemi tanácsának elnöke, aki egyúttal a Dunaferr DV Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke is.

Az érdekvédelmi vezető szerint mindkét félnek az az érdeke, hogy a kialakult krízisen minél előbb túljusson a vállalat. A Dunaferr dolgozóinak egyébként kevesebb, mint 10 százalékát érinti a létszámleépítés, hiszen a 4330 dolgozóból 350-et küldenek el. Győri szerint a szakszervezetek tisztában vannak azzal, hogy az egész ágazatot sújtó válság következményeként a környező országokban is jelentős megszorításokat vezettek be. De megpróbálják elérni, hogy senki ne kerüljön az utcára.

A kollektív szerződésben rögzített szabályok alapján a cégvezetés máris bejelentette, hogy minden érintett munkavállaló számára felajánlanak más munkakört – jelenleg betöltetlen vagy kölcsönzött munkaerő által betöltött pozíciót –, ahol folytathatják a munkát a vállalat kötelékében. Ha ezt nem fogadja el, akkor végkielégítést kap. A Dunaferr Foglalkoztatásért Acélalapítvány ezt követően egy éven át anyagi támogatást és segítséget nyújt a továbblépéshez. Az alapítványhoz átkerülő munkavállalók az első 6 hónapban teljes bérüket kapják kézhez, a második 6 hónapban pedig az összeg a bér 80 százaléka.

A Dunaferr bejelentése tehát bizonyos szempontból várható volt. Ugyanakkor mégis meglepő, hogy éppen Vlagyimir Putyin orosz elnök látogatásának napján tették ezt meg, a cég végső tulajdonosa ugyanis az orosz fejlesztési bank, a Vnyesekonombank (VEB). A cég részvényeinek 98,2 százalékát birtokló ciprusi cégben – Steelhold Ltd – 2010-ben történt az utolsó ismertté vált tulajdonosváltás, akkor orosz kézbe került a többségi tulajdon. Az üzletről személyesen Vlagyimir Putyin miniszterelnök tárgyalt a konszern három korábbi ukrán többségi tulajdonosával.

Az időzítés azért is beszédes, mivel Dunaújvárosban az önkormányzati választások központi kampánytémája volt a vasmű helyzete. De a cégvezetés akkor csupán egy tisztázó közleményt adott ki, amelyben szó sem volt a tervezett leépítésről. Nagy kérdés, hogy az előző elbocsátási tervekre rögtön ugró Orbán-kormány ezúttal mit lép.

2013-ban Varga Mihály azt mondta, hogy az állam megvenné a céget, de a tulajdonosok nem adták. A visszavásárlás 2014-ben, a Paksi Atomerőmű bővítéséről szóló orosz megállapodás aláírásakor is felmerült, hasonló eredménnyel. Seszták Miklós akkori fejlesztési miniszter 2017-ben a parlament fenntarthatósági bizottsága előtt elismerte: a kormány akár teljes egészében megvásárolná a Dunaferrt, a tulajdonosok azonban egyetlen állami megkeresésre sem reagáltak.

A Magyar Narancs akkori információi szerint a kormány ezután taktikát váltott: az állam nevében föllépő miniszterek helyett Mészáros Lőrinc milliárdos gázszerelő adott vételi ajánlatot a tulajdonrészre, de ő sem járt nagyobb sikerrel. Holott a társaság halmozott vesztesége 2016 végére meghaladta a 185 milliárd forintot. A saját tőke mínusz 43,6 milliárd forintot tett ki, míg a kötelezettségállomány 264 milliárd forintra hízott. Sokan a bedőlés veszélyét olvasták ki a Dunaferr könyvvizsgálójának, az Ernst & Youngnak beszámolóból is, miszerint „jelentős bizonytalanság áll fenn a vállalkozás jövőbeni folytatásával kapcsolatosan”. Dunaújvárosban 20–50 éves technológiát használnak, és ha ez nem változik, aligha javítható a termelékenység.

A privatizációs szerződés értelmében az ukrán tulajdonosok 2010-ig nem csökkenthették az alkalmazottak létszámát. Azóta viszont közel 3 ezer fővel lettek kevesebben, ám a helyzet ennél bonyolultabb, mivel a vállalat gyakorta nyúl a kiszervezés eszközéhez. A Dunaferr mindezzel együtt továbbra is a legnagyobb munkáltató a városban és környékén, a családtagokkal, a kapcsolódó létesítményekkel és a széles beszállítói körrel együtt több tízezer ember sorsa függ a vállalattól. A Rail Cargo forgalmának például 12 százalékát adja a vasmű. És akkor még nem beszéltünk a miniszterelnök apjának, Orbán Győzőnek a cégéről: a Dolomit Kőbányászati Kft. az első Orbán-kormány idején lett az akkor még állami cég beszállítója.

Az acélgyártó helyzetét ismerőkben egyre erősebb a gyanú, hogy az oroszok nem gazdasági, hanem politikai okok miatt őrzik a Dunaferrt. Ezt erősítette Szergej Gorkovnak, a VEB vezérigazgatójának 2016-os látogatása, aki nem titkolta: fontos szerepet szánnak a Dunaferrnek a paksi beruházásban. Ez aligha meglepő, hiszen a VEB áll a 12,5 milliárd eurós paksi bővítés 10 milliárd eurós (3240 milliárd forint) államközi hitele mögött, így jelentős fejlesztés árán beszállítóként kétszeresen profitálhatnának a magyarországi atomerőmű-építésből. A Dunaferr ügye tehát Paks mellett minden bizonnyal újra és újra téma lesz Orbán és Putyin találkozóin. A nagyívű terveknek viszont biztos nem tesz jót, hogy a beruházás jelentős csúszásban van.

Vállalat acélipar Dunaferr Olvasson tovább a kategóriában

Vállalat

Hajdu Miklós
2019. november 11. 15:45 Vállalat

Van olyan külföldi cég is, ami Magyarországon termel nyereséget és hozzáadott értéket

Nem minden multi lapátolja ki azonnal az országból az olcsó munkaerőn megkeresett hasznát. A javulásnak mégis van egy komoly gátja, méghozzá a Magyarországon tipikus pesszimizmus.

Jandó Zoltán
2019. november 11. 06:54 Vállalat

A TV2 új tulajdonosa a kisrészvényesek szerint kihúzta alóluk a bankjukat

Volt egy jó 30 milliárdot érő bank, amit Mészáros Lőrinc, a TV2 új tulajdonosai és jó pár kisrészvényes birtokoltak. Aztán jött egy furcsa ügylet, és csak Mészáros Lőrinc és a TV2-es kör maradt.

Torontáli Zoltán
2019. november 10. 13:10 Vállalat, Világ

A nagy drogériák is elkezdték csomagolás nélkül árulni a sampont és a tusfürdőt Csehországban

A dm hasonló tesztje után a másik nagy lánc is lépett, a vásárlóknak csak egyszer kell megvenniük a flakont, amit újratölthetnek egy automatából.

Fontos

Kasnyik Márton
2019. november 9. 07:47 Podcast

Orbán Krisztián: Húsz évig lehülyéztek mindenkit, aki nem értett egyet velük, most nehéz hinni nekik

Ki hinne el bármit annak a leszerepelt gárdának, amely egy évtized alatt sem tudott semmi újat kitalálni? Nem csoda, hogy újra itt vannak a tekintélyelvű vezetők. Ez volt az első G7 Podcast Live.

Jandó Zoltán
2019. november 8. 06:56 Közélet

A Liget-projekt 150 milliárdjának kétharmada kormányközeli vállalkozókat gazdagított

Az eddig elköltött pénz 40 százaléka végső soron két céghez vándorolt, és mindkettő köthető Orbán Viktor vejéhez, Tiborcz Istvánhoz.

Fabók Bálint
2019. november 7. 06:55 Adat

Amit a kormány nagy sikernek állít be, azt könnyedén felülmúlják a szlovákok, lengyelek és csehek

Hiába a rekordok, a külkereskedelmünk növekedése jelentősen elmarad a visegrádi országokétól. Az ázsiai áttörés egyedül nekünk nem jött össze.