Eredmény nélkül lezárta az acélipari ágazata eladásáról szóló tárgyalásokat a Thyssenkrupp a Liberty Steellel – jelentette be tegnap a németországi központú vállalat.
A Thyssenkrupp pénzügyi vezetője azt mondta, túl messze voltak az álláspontok a részleg értékével, valamint a reménybeli tranzakció szerkezetével kapcsolatban. Ez valószínűleg azt jelenti, hogy a felek nemcsak az árban nem tudtak megegyezni, hanem abban sem, hogy az összeg milyen arányban tartalmazzon készpénzt, részvényt vagy egyéb ellenértéket.
Klaus Keysberg szavaiból az is kiderült, hogy nem keresnek új vevőt az üzletágukra, hanem házon belül igyekeznek életképessé tenné az évek óta sok gondot okozó ágazatot.
A bejelentés meglepetésnek számít, miután a londoni központú, de indiai tulajdonosi hátterű Liberty Steel az első tárgyalások után átdolgozott ajánlattal rukkolt elő. A Thyssenkrupp részvényesei nem is örültek, a bejelentést követően tegnap a zárás utáni kereskedés során közel öt százalékkal esett a társaság részvényeinek árfolyama. Igaz, ma reggel nagyjából ugyanott nyitottak, ahol tegnap a bejelentés előtt jártak.
Az üzlet meghiúsulásának nagy jelentősége lehet a hónapok óta kritikus helyzetben lévő Dunaferr szempontjából, mert az utóbbi hetek hírei alapján a közép-európai acélipari érdekeltségekkel is rendelkező Liberty Steel az egyik vevőjelölt. Talán a legesélyesebb is, legalábbis erre utalt, hogy múlt héten Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Facebookon a Liberty Steel vezetőjével folytatott tárgyalásáról számolt be.
Azt nehéz lenne megmondani, hogyan hat ennek az üzletnek a megvalósulási esélyeire a Thyssenkrupp-felvásárlás meghiúsulása, az mindenesetre biztos, hogy ez így nem fogja lekötni az indiai csoport anyagi erőforrásait. A Dunaújváros hetilap közelmúltbeli cikke – amelyet a Dunaferr PR-ügynöksége a figyelmünkbe ajánlott – ugyanakkor úgy írt a tranzakcióról, mint ami előnyös lenne a Dunaferr megvásárlásának szempontjából.
A Liberty Steel ugyanakkor nem az egyetlen potenciális vevőjelölt. Az előbb említett cikk szerint bejelentkezett egy ukrán „meghatározó acélipari szereplő”, valamint az a Duferco, amely annak idején részt vett a Dunai Vasmű privatizációjában is, de később kiszállt a vállalatból.
Vállalat
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
Magyar olajellátás: „ha Al Caponéval üzletelsz, legyen B-terved”
Nagyobb a füstje, mint a lángja a Lukoil-ügynek: nem valószínű, hogy az orosz olajipari cég ukrajnai szankcionálása komoly gondokat okozna a hazai energiaellátásban.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
