Bajban vannak a világ legnagyobb autógyártó cégei, ugyanis habár jelentős befektetések valósulnak meg az akkumulátorgyártáshoz szükséges kapacitásokba, a már jelenleg is komoly lítiumhiány mellett hamarosan a szintén kulcsfontosságúnak számító kobaltból és nikkelből is hiány alakulhat ki. 

A Financial Times témával foglalkozó részletesebb cikke szerint a világ második legnagyobb autógyártójának számító Volkswagen (VW), és az elektrifikációba szintén csak későn belevágó amerikai versenytársai – a General Motors (GM) és a Ford, illetve a Peugeot, Fiat, Chrysler és Jeep márkákat is gyártó Stellantis – egyszerre küzdenek azzal a problémával, hogy az akkumulátorok előállításához szükséges nyersanyagok jelentős része kínai gyártóknál koncentrálódik.

A nagy nyugati gyártók főleg kelet-ázsiai cégekkel partnerségben vagy házon belül igyekeznek lépést tartani a piaci trendekkel. A GM és Ford a koreai LG-vel és SK-val kötött partnerségi együttműködést, a Stellantisnak pedig az LG és a Samsung SDI is beszállít. (Ezek közül Magyarországon az utóbbinak van akkumulátorgyára – Gödön -, míg az SK Komáromban már termel, Iváncsán pedig építi az új üzemegységét.) A Volkswagen eleinte a svéd Northvoltba fektetett jelentősebb pénzt, mielőtt házon belül is akkumulátorgyártásba kezdett volna.

Tim Bush, a szöuli UBS elemzője szerint egyik stratégia sem garancia a sikerre. Szerinte még azok a szereplők is küzdenek a termelés felfuttatásával, akik évtizedek óta foglalkoznak akkumulátorgyártással, utalva például az LG vagy a Panasonic problémáira Lengyelországban és Nevadában. Az elemző szerint komoly probléma, hogy az akkumulátorokba kerülő anyagok 85-90 százaléka Kínából származik, és a gyártásba legelőször belefogó cégek lekötötték a rendelkezésre álló kínálat jelentős részét.

A lítium ára áprilisban történelmi csúcsra emelkedett, és még mindig a nyolcszorosa a tavaly év eleji szintnek. A VW, a Ford és a GM számára ez nagyon komoly probléma, és Scott Yarham, az S&P Global Commodity Insights munkatársa szerint valószínűleg nikkel- és kobalthiánnyal is számolni kell még majd ebben az évtizedben. Szerinte habár Európában és az Egyesült Államokban rengeteg beruházás valósult meg az akkumulátorcellák gyártásába, a nyersanyagok kitermelésébe való befektetések nem követik ezt a tempót.

Egy lítiumbánya beindítása jellemzően hat és 19 év közötti időt vesz igénybe a kezdeti megvalósíthatósági tanulmány elkészülésétől a tényleges termelésig, ami a Nemzetközi Energiaügynökség (International Energy Agency – IEA) múlt havi jelentése szerint a leghosszabb idő az elektromos akkumulátorokban alkalmazott technológiák, anyagok közül. Az IEA szerint 2030-ig további 60 lítiumbánya megnyitására van szükség ahhoz, hogy a nemzeti kormányok dekarbonizációs és elektromos járművekkel kapcsolatos terveit teljesíteni lehessen. 

Ahogy az a Wall Street Journal chilei lítiumbányászatról szóló cikkéből kiderül, egy új bánya beindítása nagyon sok tényezőn bukhat el a helyiek és környezetvédők – gyakran teljesen jogos – ellenállásától kezdve odáig, hogy az államok igyekeznek állami cégeken keresztül az országon belül tartani a kitermelésből származó nyereséget. Így viszont olyan helyzetek alakulhatnak ki, mint Bolíviában, ahol a lítiumkincs 2008-as államosítását követően a helyi állami bányacég nem ért el túl nagy sikereket a lítium kibányászásában.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSokat kell még várni az olcsó elektromos autókraA növekvő nyersanyagárak megakaszthatják az elektromos autók forradalmát, miközben az akkumulátorok gyártásához szükséges értékláncok kiépítése nagyon hosszú folyamat.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA lítiumhiány miatt jövőre még az akkumulátorok is drágulhatnak, erre egy évtizede nem volt példaAz elmúlt egy évben háromszorosára nőtt az akkumulátorok gyártásához elengedhetetlen nyersanyag ára, ami miatt jövőre az akkumulátorok is drágulhatnak.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Vállalat akkumulátorgyártás elektromos autó kobalt lítium nikkel Olvasson tovább a kategóriában