Egy jégkrémgyár megpróbál csak saját maga által termelt energiával működni
Olaf Höhn, a berlini központú Florida Eis jégkrémgyár vezetője aggódik az orosz-ukrán háború és a magas energiaárak miatt, de talán kevésbé aggódik, mint a német cégvezetők döntő többsége. Ahogy az ntv írja, a Florida Eis elég régóta és nagyon komolyan zöld irányba ment a fejlesztéseivel, ahogy Höhn mesélte a csatornának, olyan korán kezdtek bele, hogy kezdetben szinte kinevették őket.
A 72 éves Höhn még a nyolcvanas években vette át a cég vezetését, és a fia folyamatos unszolása győzte meg arról, hogy a fenntartható fejlesztésekbe kell tenni a cég befektetéseit. Rengeteget költöttek olyan technológiákra, amelyek csökkentik a gyár energiaveszteségét, illetve segítik az energetikai függetlenség növelését.
Az üzem, amely jelenleg 100 alkalmazottnak ad munkát, és termékeit 2000 környékbeli üzletbe juttatja el, tele van saját napelemekkel, és van egy kétségkívül elég speciális előnye: mindig akkor kell felfuttatnia a termelését, amikor jellemzően süt a nap. A jégkrémeket természetesen saját elektromos furgonjaival szállítja, úgy, hogy a szigetelt rakteret minden töltésnél egészen -78 fokra hűtik, így a benne lévő termékek akár két napig sem engednek ki. Maga a gyártóhelyiség is extrém módon szigetelt, hogy csökkenjen a veszteség, és minél nagyobb arányban lehessen kiváltani a rezsit saját energiával.
Az üzem jelenleg a teljes energiaszükségletének 30 százalékát állítja elő házon belül,
és Höhn azt mondja, ha hirtelen minden energiacsapot elzárnának, bizonyos ideig el tudnák látni magukat, nem feltétlenül kellene leállnia a termelésnek. Mivel saját energiatárolói is vannak a gyárnak, illetve újrahasznosítja annak egy részét, bizonyos fokig a magas árak ellen is védett, legalábbis átmeneti időszakokra.
A következő üzemet Magdeburgban építik, és ott már 99 százalékos önellátásra törekednek, de a minimális cél is 85 százalék lesz. Höhn azt mondja, bárki meg tudná csinálni azt, amit ő tett, mégis nagyon kevesek hajlandóak felvállalni, hogy teljesen átalakítják a gyáraikat, gyakorlatilag átszerelnek mindent.
A cég egyébként a tipikus német középvállalatok közé tartozik, éves árbevétele meghaladja a 10 millió eurót (4 milliárd forintot), modellje csak annyiban különbözik, hogy az önellátásba fektetett rengeteg pénz miatt mindig hosszabb távra kellett terveznie a megtérülést.
Vállalat
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
Magyar olajellátás: „ha Al Caponéval üzletelsz, legyen B-terved”
Nagyobb a füstje, mint a lángja a Lukoil-ügynek: nem valószínű, hogy az orosz olajipari cég ukrajnai szankcionálása komoly gondokat okozna a hazai energiaellátásban.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
