Rekordárbevételt és rekordközeli nyereséget ért el 2021-ben a Mahir Cityposter Kft., bő öt évvel azt követően, hogy a cég léte is veszélybe került, miután hirdetőoszlopait elkezdte elbontatni a főváros. A Budapesttel évekig pereskedő, és eközben pénzügyileg kissé megrogyó cég most 205,6 milliós profitot hozott, igaz, időközben megváltozott a tulajdonosa: Simicska Lajos helyett Mészáros Lőrinc kezébe került a vállalat.
Hirtelen előnytelen lett a szerződés
Az emberemlékezet óta Simicska-érdekeltségbe tartozó Mahir Cityposter emblematikus szereplője volt a Fidesz egykori pénztárnoka és a miniszterelnök közötti konfliktusnak. A cég a Simicska-Orbán háború kezdete előtti években kifejezetten eredményesen működött, évről évre egymilliárd forint körüli árbevételt ért el, és masszív nyereséget is termelt. Az egyetlen év például, amikor a mostaninál is nagyobb profitot sikerült elérni, a nagy konfliktust megelőző utolsó év, 2014 volt.
Az eredményes működésben valószínűleg szerepet játszott, hogy a vállalat saját szempontjából elég kedvező szerződést köthetett a fővárossal a hirdetőoszlopok elhelyezésére. Legalábbis Budapest fideszes vezetése – a nagy összeveszés után néhány hónappal – ezzel indokolta a céggel még 2006-ban 25 évre kötött szerződés felmondását. Tarlós István akkori főpolgármester a korábbi városvezetést tette felelőssé az „előnytelen szerződésért”, ám 2010 óta már ő vezette Budapestet, és
az összeveszés előtti öt évben valahogy nem zavarta a hirtelen kedvezőtlenné váló megállapodás.
Ezt követően tört ki a sajtóban csak oszlopháborúként emlegetett konfliktus, amely során egyszerűen elkezdték lebontani a Mahir oszlopait, amelyeket egy idő után vagyonőrök védtek. A oszlopkivágások végül leálltak, az ügyből per lett, és a következő években nagyjából ez határozta meg a társaság eredményességét is.
Jött az új tulajdonos
A Mahir 2015-ben árbevételének harmadát elvesztette, eredménye pedig veszteségbe fordult. Bár a következő években papíron nyereséges volt a társaság, ez több esetben is csak a per miatti könyveléstechnikai tételeknek volt köszönhető. A korábbi évekhez képest 2015 és 2019 között a vállalat inkább csak vegetált.
Simicska Lajos kapitulálása után azonban újabb fordulatot vett a Mahir Cityposter sorsa is.
A 2018-as újabb Fidesz-kétharmad után a párt egykori gazdasági háttérembere szinte minden vállalati érdekeltségét eladta, és ezek jelentős része – egykori üzlettársa, Nyerges Zsolt érintésével – Mészáros Lőrincnél kötöttek ki. Nem volt egy másképp a Mahirral sem.
Az átadás-átvétel 2019 tavaszán zárult le végleg, ezután még kellett kis idő a sorok rendezéséhez, de az új tulajdonos alatt már 2020-ban újra virágkorát élte a társaság. Tavaly pedig az egy évvel korábbi teljesítményt is sikerült még egy kicsit javítani. Időközben ráadásul a társaság a fővárossal szembeni perét jogerősen is megnyerte.
Vállalat
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
Magyar olajellátás: „ha Al Caponéval üzletelsz, legyen B-terved”
Nagyobb a füstje, mint a lángja a Lukoil-ügynek: nem valószínű, hogy az orosz olajipari cég ukrajnai szankcionálása komoly gondokat okozna a hazai energiaellátásban.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
