Nagyot zuhantak az Európai Unióban az autóeladások februárban, miközben az ukrán-orosz háború a nagy autógyártók ellátási láncaiban is újabb zavarokat okoz, ami termeléskieséshez is vezetett – írja a Bloomberg.
Az Európai Autógyártók Szövetségének csütörtöki közleménye alapján februárban az Európai Unióban 6,7 százalékkal, kevesebb mint 720 ezerre csökkent az új járművek regisztrációja.
Az európai kereslet már azelőtt is gyenge volt, hogy Oroszország ukrajnai inváziója leállásokhoz és alkatrészhiányhoz vezetett volna. Az iparág nehéz év elé néz, mivel a félvezetők tartós hiánya, az ukrajnai háború és a koronavírus-járvány újabb hullámai Kínában további terhet rónak a már így is zilált ellátási láncokra. A Bloomberg Intelligence korábban 5 százalékos növekedést becsült, de most a stagnálást is reális forgatókönyvnek látják 2022 egészére.
A háború hatása még nem látszik a februári adatokban, de mivel Ukrajnában gyártják a gépjárművek elektromos rendszereihez szükséges kábelkorbácsok jelentős részét, az ukrán beszállítók leállása akár 700 ezerrel is csökkentheti az Európában gyártott járművek számát 2020 első félévében.
A Volkswagen (VW) és a BMW az ellátási zavarok miatt már leállította egyes üzemeit, a Mercedes-Benz pedig csökkentette a termelését.
A VW és a Mercedes-Benz döntéseinek Magyarországon is érezhető a hatása: a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. közleménye szerint a kecskeméti üzemben háromról két műszakra állt át a termelés a gyár egyes területein március 16-tól a hónap végéig, és ahogy arról a Napi.hu beszámolt, a Porsche modellek itteni beszállítói szintén visszafogták a termelést, miután a VW tulajdonában lévő Porsche felfüggesztette a gyártást lipcsei üzemében.
A győri Audi-üzemnek is több ukrajnai beszállítóját érinti a háború, a cég a Világgazdaságnak „alkatrészellátási fennakadásokról” számolt be. A Magyar Suzuki Zrt. az MTI-vel azt közölte, hogy az esztergomi üzemükben beszállítói szinten nem érinti a termelést a háború, de az orosz és ukrán export egy időre leállt.
László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke a Napi.hu-nak azt mondta, az egész hazai járműiparban érezhető a lassulás, de a legjelentősebben az értéklánc alján lévő kisebb kkv-knál, illetve olyan nagyobb multicégeknél, amik autóelektronikai és autóipari audiotechnika gyártásával foglalkoznak.
A lap arról is beszámolt, hogy az iparágban most elindult a gondolkodás arról, hogy az ukrajnai gyártósorokat átmenetileg visszatelepítik Szerbiába, Romániába és Magyarországra, majd tovább viszik a termelést Észak-Afrikába. A gyártók egy része abban is gondolkodik, hogy észak-afrikai és közép-amerikai beszállítókkal váltsa ki az ukrán partnereket. Egyelőre viszont mindkét irányvonalnál sok a bizonytalanság.
A Volkswagen a héten közölte, hogy ha három-négy hétnél tovább nem tud kábelkorbácsokat beszerezni, akkor felül kell vizsgálnia az idei évre várható számait.
A nagy autógyártókat eltérő helyzetben érte a háború: a Stellantisnak és a Volkswagennek például már februárban csökkentek az eladásai, míg a Toyota, a BMW és a Hyundai az előző hónaphoz képest növelte a forgalmát (bár éves alapon minden gyártó forgalma csökkent). Az autógyártók áremeléssel és a prémium modellek eladásaira koncentrálva próbáltak meg reagálni a gyártási nehézségekre.
Vállalat
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
Magyar olajellátás: „ha Al Caponéval üzletelsz, legyen B-terved”
Nagyobb a füstje, mint a lángja a Lukoil-ügynek: nem valószínű, hogy az orosz olajipari cég ukrajnai szankcionálása komoly gondokat okozna a hazai energiaellátásban.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
