Ha Ukrajnában elkezdenek lőni, akkor végleg elszállhatnak az árak, és borulhat az egész piac.
Nagyjából másfél hete mondta ezt a G7-nek a hazai üzemanyag-kereskedelemről egy ágazati szakértő. Már akkor teljesen általános vélekedés volt a szektorban, hogy a rögzített árak miatt amúgy is komoly bajban lévő benzinkutasok számára a legnagyobb kockázatot az ukrajnai konfliktus jelenti, amelyre a kezdetektől nagyon érzékenyen reagál az olajpiac is.
Nem volt ez másképp az elmúlt órákban sem. Azt követően, hogy Vlagyimir Putyin hétfő este aláírta a kelet-ukrajnai szakadár területek elismeréséről szóló elnöki rendeletet, majd kedd hajnalban orosz katonai járművek jelentek meg Donyeck határában, lényegében azonnal emelkedni kezdett az olaj ára.
Cikkünk írásakor (kedd kora délután) a Brent olajfajta hordónkénti ára már alig volt 100 dollár alatt, ami hétéves csúcsot jelentett, azzal a lényeges különbséggel, hogy most jóval erősebb az amerikai dollár, mint hét éve. A legvalószínűbb forgatókönyv a következő időszakra az, hogy az árfolyam jóval 100 dollár fölött fog stabilizálódni.
Ahogy Pletser Tamás, az Erste Befektetési Zrt, olaj- és gázipari elemzője mondta nekünk, a világpiac a járvány miatti instabilitás, a finomítói kapacitások korábbi visszafogása miatt az ukrán konfliktus nélkül is eleve erősen keresleti volt. Ezt szerinte az is erősítette, hogy a fejlett világ a zöld energetikai átállásra koncentrált, ami a finomítói befektetések szinte teljes leállását eredményezte. Ezen lök most még egy nagyot az orosz-ukrán helyzet elmérgesedése.
A mostani olajár-emelkedés a G7-nek nyilatkozó szakértők szerint lényegében azonnal megjelenhet a Mol nagykereskedelmi áraiban. Utóbbiakat a vállalat minden hétfőn és szerdán vizsgálja felül, és ha változtatásról dönt, az két nappal később lép életbe. Így reális esély van rá, hogy egy holnapi döntés értelmében már pénteken jelentősen drágulhat a kutasok számára a benzin és a gázolaj.
Márpedig a Mol nagykereskedelmi alapára már jelenleg is magasabb a kormányzat által rögzített 480 forintnál. A dízel esetében ez forrásaink szerint most 493 forint, a benzinnél pedig 484. Bár ebből – például a vásárolt mennyiség függvényében – lehet kapni kedvezményt,
a kisebb kutak a gázolajon már most is masszívan buknak, és a benzinen is legfeljebb minimális nyereségük lehet, ami az egyéb költségek kigazdálkodására már rég nem elég.
Így ha szerdán újra emel a Mol a nagyker-árakon, akkor a mostani és az új ár közötti különbség már teljes egészében veszteség lesz a kutak számára minden egyes liter üzemanyagon. A magyar cég pedig akár jelentősen is emelhet.
Pletser Tamás úgy számol, hogy 100 dolláros hordónkénti olajárnál, 315 forintos dollár-forint árfolyamnál, illetve a nem háborús időkre jellemző haszonkulcsoknál Magyarországon 540-545 forintnak kellene lennie a benzin és a dízel literjének árstop nélkül. (Ez egyébként körülbelül megfelel a jelenlegi szlovákiai árszintnek, ahol nincs ármaximálás.)
Ugyanakkor egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy a nyersolaj 120 dollár körül stabilizálódik, és ha a fentihez hasonló egyéb körülményekkel számolunk, akkor Pletser Tamás szerint 630 forint körüli reális szabad piaci ár jön ki a magyar kutakra.
Ha a magyar kormány (nyilvánvalóan nem gazdasági, hanem politikai okokból) ragaszkodik a 480 forintos maximáláshoz, akkor hamar elérhetünk oda, hogy ezzel a reális ártól literenként 100-150 forinttal téríti el a piacot. Ez már óriási különbség, ami – mivel a környező országokban nincs árstop – a benzinturizmust is tovább erősítheti. Ám ennél is fontosabb, hogy a magyar utakat csak tranzitnak használó fuvarozók a direkt hozzánk tervezett tankolásaikkal vállalhatatlan terheket rónak a magyar benzinkutakra.
Érdekesség egyébként, hogy Lengyelországban nem ármaximálással, hanem áfacsökkentéssel próbálják enyhíteni a lakosok terheit, ám ez oda vezetett, hogy a határhoz közeli német autósok átjárnak tankolni, ami német oldalon most már olyan forgalomkiesést jelent, hogy az ottani kutak is gondban vannak.
Visszatérve a magyar helyzetre: a 480 forintos rögzítéssel tehát a magyar kormány könnyen megboríthatja a teljes magyar üzemanyag-kiskereskedelmi piacot. Már eddig is lehetett hallani arról, hogy az árstop ellátási gondokhoz vezethet, a mostani helyzettel azonban ez tényleg reális veszély lett. Ahogy egy forrásunk fogalmazott:
a szocializmusban sem sikerült a határon megállítani az olajár-emelkedést, most sem fog. Olyan környezetben, ahol a nagykereskedelmi ár 30 forinttal meghaladja a kiskereskedelmit, hetekig sem tartható fenn a piac működése.
Ahogy láttuk, a különbség azonban nagyon hamar ennél a 30 forintnál is sokkal több lehet. A kisebb kutaknál már az elmúlt hetekben is korlátozták az egyszerre vásárolható üzemanyag-mennyiséget, sőt olyan lánc is volt, amelyik teljesen lehúzta a rolót. A helyzet súlyosbodását jól jelzi, hogy ma már egy nagy lánc is meghozta ezt a döntést: a Shell – 191 magyarországi töltőállomásából – a nemzetközi teherforgalom által leginkább használt tíz kúton 50 ezer forintban maximálta az egyszerre vásárolható mennyiséget.
Több forrásunk is úgy vélekedett, hogy a lehetséges ellátási gondok miatt a kormányzatnak még a választások előtt új stratégiát kell választania az árrögzítés helyett. A napokban hallottunk olyan véleményt, hogy az állam az olcsó benzinen és gázolajon keletkező többlet-adóbevételéből kompenzálhatja majd valahogy a kisebb benzinkutakat. A kereskedők pedig létrehozták a Független Benzinkutak Szövetségét, amely első lépéseként az üzemanyag áfatartamának 27-ről 5 százalékra csökkentését javasolta a kormánynak.
Mivel a benzinkutak üzemeltetése egy szabad versenypiac, támogatást adni nagyon nehéz úgy, hogy ne sértse az uniós jogot, de még a kedvezményes áfa bevezetése sem egyszerű feladat. A kormánynak azonban a jelek szerint mindenképpen ki kell hátrálnia az árstopból, még akkor is, ha a kommunikációjában előrelépésnek fogja ezt minősíteni.
Vállalat
Fontos