A koronavírus-járvány kezdete óta sokan abban bíznak, hogy az immunrendszerük erősítésével jobban fel tudnak készülni, nagyobb védettséget tudnak szerezni. Ez gyakori nézet az oltásellenes körökben, de a vakcinát választók közül is gondolhatják úgy sokan, hogy jobb a szokásosnál több vitamint szedni.

A Harvard Egyetem blogján közérthetően összegyűjtötte a Covid és a vitaminok kapcsán a tényeket: nincsen arra vonatkozó bizonyíték, hogy a C- vagy D-vitamin, illetve a cink szedése segítené a vírus elleni védekezést és/vagy a felépülést. A túlzott vitaminfogyasztásnak ráadásul lehetnek mellékhatásai is, így nem érdemes a napi ajánlott mennyiségnél vagy orvos által ajánlottnál többet szedni. (Vannak olyan táplálkozási, emésztési vagy más egészségügyi problémával küzdők, akiknek az orvosok nagyobb mennyiségű vitamin szedését is javasolhatják.)

A fogyasztók elképesztően sok vitaminos reklámmal találkozhatnak, hiszen évek óta a gyógyhatású készítmények gyártói költik a legtöbbet reklámra Magyarországon, az összes hirdetési költés közel negyedét ez teszi ki. De a bőség zavara nem csak látszólagos:

Összesen 22 ezer táplálékkiegészítő van forgalomban Magyarországon, amelyek közül 9170 darab vitamintartalmú.

Négyszáznál is több vállalat árul ilyen termékeket, száznál is többfélét pedig 21 vállalkozás.

Csak be kell jelenteni

Bár a vitaminok csomagolása és formája hasonlít a gyógyszerekére, ezek táplálékkiegészítőnek számítanak hivatalosan. Az EU-ban 2004 óta hatályos szabályozás szerint „ezek olyan speciális élelmiszerek, amelyek a hagyományos étrend kiegészítését szolgálják, és koncentrált formában tartalmaznak tápanyagokat vagy egyéb táplálkozási vagy élettani hatással rendelkező anyagokat, egyenként vagy kombináltan” – olvasható az az Országos Gyógyszerészeti Intézet (OGYÉI) honlapján.

A gyártóknak a forgalomba hozatal előtt be kell jelenteni az OGYÉI-nél a termék címkéjét és adatlapját. Ekkor nem vizsgálnak semmit, hanem a benyújtás tényét egy adatbázisban közzéteszik. Erről egy iktatószámot adnak ki, ami hasonlíthat ugyan egy engedélyéhez, de csak azt mutatja, hogy bejelentette a terméket hazai termék esetén a gyártó, import esetén a forgalmazó. Azt senki sem vizsgálja a folyamat során, hogy valóban az van-e egy vitaminos dobozban, mint amit ráírnak, ezt csak később, szúrópróbaszerűen ellenőrizhetik.

A legtöbb vitamint a drogériák jelentik be, a Müller esetében 340 lelhető fel az OGYÉI nyilvántartásában, a dm 171 darabbal szerepel. Második helyen a Juval Pharma Zrt. áll, amely főként vitaminok gyártásával foglalkozik. A harmadik helyen a BioTech USA áll, amely főként a testépítőknek szánt táplálékkiegészítőről ismert.

Elérhető a betiltott termékek listája is: a 2004 és 2021 decembere között összesen bejelentett 22 ezer táplálékkiegészítő közül 666-ot tiltottak be, ami 3 százalék. A vitamintartalmú készítményeknél az összesen 9 ezerből 119 forgalmazását tiltották meg, 2021-ben például egyetlen egyét – ez 1,3 százalékos arány.

Így nagyon kevés lehet az olyan táplálékkiegészítő, aminek a szedése káros. Ennél nagyobb gond lehet, hogy sokan olyan betegségek gyógyítását várják ezektől, amire ezek nem képesek. Mivel az EU szabályozása szerint a nem bizonyítható hatásoknak a sugallása is tilos, ma már igen óvatosak a cégek, és a legtöbb esetben ilyen sejtetésre csakis személyes értékesítés során – nehezen bizonyíthatóan – kerül sor.

Egyre több új termék

Az elmúlt években jelentősen megnőtt az újonnan forgalomba hozott táplálékkiegészítők száma: 2020-ban és 2021-ben összesen 2300-nál is több ilyen terméket jelentettek be, míg a korábbi években egy-másfél ezer volt a jellemző. A korábban bejelentett termékeket természetesen tovább lehet forgalmazni, az azonban nem látható az adatbázisból, ha kivontak valamit a forgalomból.

2020 nem csak azért volt fontos év, mert még több új termék jelent meg: 

tíz vezető vitamingyártó és -forgalmazó árbevétele másfélszeresére nőtt, tavaly már 49 milliárd forint bevételt könyvelhettek el.

A tíz vállalatot úgy választottuk ki, hogy az OGYÉI listáján legtöbb vitaminkészítmény-bejelentést tevő céget vizsgáltuk, kihagyva azokat, amelyek alapvetően drogériák, illetve a testépítéshez köthetők. Ez a tíz cég csak a piac egy részét mutatja meg, de a közel 50 milliárdos árbevétel így is jelentős. Ennek legnagyobb részét a Béres Gyógyszergyár Zrt. adta 20 milliárd forinttal.

A tíz vizsgált cég összesen 8,8 milliárd forintnyi adózott eredményt termelt, 

a vitaminokat árusító és gyártó vezető cégek 18 százalékos profitrátát értek el 2020-ban.

Ez igen jelentős növekedés, hiszen a korábbi években 9-11 százalékos árbevétel-arányos adózott eredménnyel működtek.

Közel 60 milliárdos vitaminalapanyag-piac

Nem könnyű arra vonatkozóan választ adni, hogy a teljes hazai vitaminpiac mekkora lehet. A máshova nem sorolt élelmiszer gyártása TEÁOR kódú főtevékenységet végző vállalkozások árbevétele 295 milliárd forint volt 2020-ban, ami egymilliárddal maradt el az előző évitől. Vitaminkészítményeket azonban jelentős mértékben importálnak is, illetve az ilyen főtevékenységű cégeknél nem lehet tudni, mekkora része a tevékenységüknek a vitaminkészítmény-gyártás.

A KSH és az Eurostat adataiból azt lehet kiolvasni, hogy a vitamint mint alapanyagot előállító gyártók és importőrök az egyes években mekkora fogalmat bonyolítottak le. Ha vitamintartalmú gabonapehely vagy pezsgőtabletta lesz ebből az alapanyagból, azt már nem lehet ezekben az adatbázisokban követni.

Ez az iparstatisztika azt nem tudja megmutatni, hogy végül a kasszáknál mekkora összeget hagytak a hazai fogyasztók vitaminokra, de azt kiválóan mutatja, hogyan alakultak a felhasználás trendjei. Ahogy grafikonunkon látható, 2020 jelentős növekedést hozott a fogyasztásban, 18 százalékkal 13,1 milliárdra nőtt a vitaminokat is tartalmazó alapanyagok piaca. Igaz, 2018-ban már hasonlóan magas volt 13,5 milliárd forinttal.

A hazai gyártóknak viszont nem jött rosszul a járvány, megugrott a vitaminokat magába foglaló termékkategória forgalma: 2020-ban 65 százalékkal közel 1,5 milliárd forintra emelkedett a hazai termelők belföldi értékesítése. Eközben azonban az import csupán 15 százalékot nőtt. Az export ennél is kevésbé, 13 százalékkal futott fel.

A hazai gyártók számára azonban nem is a magyar piac a legfontosabb, hiszen a hazai termelés 97 százalékát exportálják – tavaly 56 milliárd forint értékben. A hazai gyártást nyolc vállalat adta, ami nem túl jelentős szám. A KSH iparstatisztikai adataiban pontosan a 49 fő feletti vállalatok adatai szerepelnek, míg az 5 és 49 fő közötti cégek esetében reprezentatív felmérések formájában határozzák meg az adatokat, az 5 fő feletti vállalatok adatai pedig az ilyen részletes táblákban nem elérhetők. Így feltehetően több tucat cég adatai nem láthatók ebben a kimutatásban.

Ha csak a tíz vezető vitaminos cég közel 50 milliárd forintos árbevételével összevetve vizsgáljuk az adatokat, akkor jól látható, hogy a vitamin-alapanyagok költsége a termékek csak töredékét teheti ki.

Havonta több ezer forint vitaminokra 

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) 2020 végén készített nem reprezentatív, online felmérést, amit 508-an töltöttek ki. A válaszadók havonta jellemzően 5 és 15 ezer forint között költenek étrend-kiegészítőkre, aminek 95 százalékát vitaminok, multivitaminok és ásványi anyagok teszik ki. A válaszadók 26 százaléka vásárolt havi 5 ezer forintnál kevesebbért étrend-kiegészítőket, 56 százalék 5 és 15 ezer forint közötti összeget költ erre, 13 százalék 15 és 30 ezer forint között költ, 5 százalék pedig 30 ezernél is többet – ennek átlaga körülbelül 12 ezer forint tesz ki.

Feltehetően a kérdőívet a jelentősebb mennyiségben fogyasztók töltötték ki, mert a teljes lakosságra vetítve mindez azt jelentené, hogy ezer milliárd forintos lenne a hazai vitaminpiac. Mindenesetre ez is azt mutatja, hogy több százmilliárdos piacról lehet szó.

A felmérésben a válaszadók csupán 6 százaléka fogyaszt egyféle terméket, két-hármat 47 százalékuk, 29 százalék négy-öt félét, 17 százalék pedig hatnál is többet. A legtöbben (67 százalék) gyógyszertárban vásárolják ezeket, ami garancia lehet a megfelelő minőségre. Viszont második helyen 55 százalékkal az online vásárlás állt, ahol már sokkal nehezebb a minőségi garanciák ellenőrzése.

Mivel ma már elképesztően sok egészségtematikájú honlap van, nem tudja mindegyiket figyelni a hatóság – a bejelentéseket várják az ilyen esetekkel kapcsolatban. Aki vitaminokat és ásványi anyagokat fogyaszt, annak érdemes az OGYÉI honlapján azt is ellenőriznie, hogy a napi legnagyobb javasolt bevitelnél ne fogyasszon többet.

Panaszok

Tovább nehezíti a csalók lebuktatását, hogy az állítások hitelességét az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóságnak kell eldöntenie. Ennek nincsen érdemi információt tartalmazó magyar nyelvű honlapja, a fogyasztóknak túlságosan összetett és nehezen átlátható az általuk használt folyamat és adatközlés.

Így is bőven érkeznek a panaszok: 10 500 esetet tartottak nyilván 2021 júliusáig, amit 4300 fő kategóriára tudtak osztani. Ezek közül 228 vonatkozott vitaminokra. Fontos kiemelni, hogy itt nem termékekről, hanem állításokról van szó – tehát azt vizsgálják független tudományos közlemények és vizsgálatok alapján, hogy igaz-e, hogy például napi egy multivitamin csökkenti a megfázásos betegségek kockázatát vagy éppen a stressztűrést.

A vitaminokat más élelmiszerekhez hasonlóan a Nébih és a a megyei kormányhivatalok élelmiszerlánc-felügyeletért felelős szervei is ellenőrzik, ma már az e-kereskedelemben is. A Nébih-nél kérdésünkre elmondták, hogy a tapasztalataik szerint a kizárólag vitaminokat és/vagy ásványi anyagokat tartalmazó étrend-kiegészítő termékek megfelelő minőségűek, a napi ajánlott fogyasztási mennyiségben történő fogyasztásuk alapvetően biztonságos.

Arra azonban ők is felhívták a figyelmet, hogy ha a napi ajánlott mennyiséget meghaladóan történik a bevitel, vagy vitaminnal dúsított egyéb élelmiszerekkel, például  üdítőitalok, gumicukrok, illetve más étrend-kiegészítőkkel kombináljuk őket, a túlfogyasztás már rejthet egészségügyi kockázatokat. Érdemes ezért körültekintéssel megválasztani a táplálékkiegészítőket, vitaminokat. Az OGYÉI listája mellett a Nébih FELIR adatbázisában is ellenőrizhető, hogy egy-egy vállalkozásnak milyen élelmiszeripari tevékenységre van engedélye. Mindez azonban még mindig nem garancia, hogy végül az is lesz a dobozban, mint ami rá van írva.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMaguk kóstolgatták a kutyavitaminokat, amik ma milliárdokat hoznakÜzleti tapasztalat nélkül alapította néhány lelkes állatorvos a Lavet Kft.-t, amelynek saját fejlesztésű állatgyógyászati termékei közel 40 országba jutnak el. A cég eredményességét sok nagy gyógyszergyár is megirigyelné.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgy olyan cég terméke rejtőzhet a konyhádban, ahonnan 33 év alatt szinte senkit sem rúgtak kiA 2008-tól begyűrűző gazdasági válság az aranykor kezdete lett egy magyar cég számára, amikor pedig már mindenki kilábalt a bajból, ők pont akkor kerültek nehéz helyzetbe.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHiába teper a kormány, messze vagyunk a magyar élelmiszerek 20 évvel ezelőtti arányátólA magyar láncok részesedése csökken, és a hazai élelmiszereké is csak a 10 évvel ezelőtti mélyponthoz képest nőtt. Ideje lenne új módszereket kipróbálni.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet Vállalat koronavírus NÉBIH OGYÉI táplálékkiegészítő vitamin Olvasson tovább a kategóriában