Hírlevél feliratkozás
Avatar Avatar
2021. május 25. 16:49 Vállalat

Többszörös megtérülést is hozhatnak a munkahelyi egészségprogramok

(A cikk szerzői a Budapesti Corvinus Egyetem oktatói. Szabó Ágnes a Vállalatgazdaságtan Intézet Üzleti Gazdaságtan Tanszékének egyetemi adjunktusa, Juhász Péter pedig a Befektetések és Vállalati Pénzügy Tanszék habilitált egyetemi docense. Az Ekonomi a G7 véleményrovata.)

A dolgozó egészsége a munkaadónak is érték. Ezt az állítást aligha vonja kétségbe olyan felsővezető, akinek meg kellett már valaha oldania – például a koronavírus-járvány során – egy betegség miatt a munkából akár hetekre kieső kolléga pótlását. Persze nem elég, ha valaki pusztán megjelenik a munkahelyén: a stresszes, fáradt, gyengélkedő, fáradékony vagy egyszerűen csak tartósan rosszkedvű munkavállaló munkahelyi teljesítménye is gyengébb, sőt állapota a közvetlen munkatársakra is rossz hatással lehet.

A felismerés korántsem új: az Egészségügyi Világszervezet (WHO) már 1950-től foglalkozik a munkahelyi egészséggel, hangsúlyozva, hogy nemcsak a munka és a munkahely hat a dolgozók fizikai és mentális egészségi állapotára, hanem a munkavállalók egészségi állapota is hat a vállalatra és annak üzleti teljesítményére. Mégis, a munkahelyi egészségprogramok az ezredfordulón kezdtek megjelenni. Globális felmérések szerint míg 2008-ban a multinacionális vállalatok csak 34 százalékánál volt ilyen egészségvédelmi kezdeményezés, 2016-ban már a cégek 69 százalékánál.

  • Az első generációs programok jellemzően dohányzásról leszoktató kampányok voltak.
  • A második generáció során a további testi kockázati tényezők felmérésére koncentráltak, míg
  • a harmadik generációnál a teljes testi-lelki jóllét kérdése előkerült.

A manapság futó negyedik generációs programok már nem az egyén, hanem a szervezet szintjén működnek, magában a vállalati kultúrában meghonosítva az egészséget. Ezek az egészségprogramok felölelik a dohányzást, táplálkozást, mozgást, lelki egészségfejlesztő vagy stresszkezelő eszközök használatát, sőt legújabban a pénzügyi egészség is megjelent a létfenntartási stressz oldására.

Össztársadalmi szinten a krónikus betegségek miatt az egészségügyi kiadások egyre emelkednek, noha a népbetegségek nagy részét megfelelő életmóddal meg lehetne előzni. Márpedig a munkahely kiváló terep az egészségre nevelésben, mert sok időt töltünk ott, és célzottan, „réteg-specifikusan”, nagy hatékonysággal lehet megszólítani munkavállalói közösségeket.

Az egészségkockázati tényezők sorában a stresszt a fizikai inaktivitás követi mind globálisan, mind Európában. 2017 óta már a lelki egészséggel kapcsolatos programelemekből volt a legtöbb globális szinten, megelőzve a korábban élen járó, mozgáshoz kapcsolódó programelemeket. Felmérések szerint a vállalatok egészségfejlesztési ráfordításai 2018-ban nemzetközi szinten nagyon tág határok között, fejenként évi 150 és 1200 dollár között mozogtak.

A tapasztalatok szerint azok az egészségprogramok működnek jól, ahol a szervezeti értékelés és a vezetői elköteleződés és támogatás mellett nagy figyelmet fordítanak a program stratégiai fontosságúvá emelésére, a felelősök kinevezésére, a munkavállalók bevonására és a munkavállalói igények begyűjtésére. Emellett szükség van munkavállalói szűrésekre, konkrét célok kitűzésére, alapos tervezésre és végrehajtásra és a megfelelő ösztönzők kiválasztására is. Azok a programok teljesítenek jobban, ahol a kommunikáció több csatornán zajlik, szükség eseten külső szakértőket is bevonnak, és folyamatos az értékelés, a mérés és a fejlesztés.

Kutatások igazolták, hogy az egészségprogramok egyértelműen értéket teremtenek a vállalatnak. A programok javítják az alkalmazottak egészségtudatosságát, így csökkennek az egészségügyi kockázatok és az egészségügyi kiadások mind a vállalatnál, mind egyéni szinten. Emellett növelik a termelékenységet is azzal, hogy nemcsak a hiányzást csökkentik, de a mentálisan vagy fizikailag kimerült állapotban, betegen végzett munkát (presenteeism) is. Márpedig ez utóbbi sokszorta több kárt okoz, mint a hiányzások. Ráadásul a dohányzó, egészségtelenül táplálkozó vagy a mozgásszegény életmódot folytató munkavállalók körében jóval nagyobb az esélye a presenteeismnek, mint az egészségesen élőknél.

Az egészségprogramoknak köszönhetően csökkenhet a fluktuáció, és javul a morál, a hangulat is. Egy 2019-es közel kétmillió munkavállalót érintő felmérés szerint a munkavállalók elégedettsége szorosan együtt mozog a munkavállalói termelékenységgel és az ügyfélhűséggel, és fordított kapcsolatban van a fluktuációval.

Bár a programok folyamatos értékelése fontos sikertényező, a gyakorlatban ezt kevesen valósítják meg. Még nemzetközi szinten is csak a megkérdezett vállalatok 28 százaléka mért valamilyen pénzügyi jövedelmezőséget az egészségprogramoknál. Ahol viszont megteszik, igen kedvezőek az eredmények. Tudományos kutatások alapján hároméves időtávon minden vállalati egészségprogramra költött dollár 1,4-4,7 dollár hasznot hoz.

A legtöbb nemzetközi kutatás 1 és 5 dollár közé teszi a programok teljes időtartam alatti hasznait egy elköltött dollárra vetítve.

A programok hatásmérése során háromféle megközelítéssel találkozhatunk. Koncentrálhatunk csak a munkaadónál jelentkező, pénzben jól mérhető előnyökre (Return On Investment – ROI-szemlélet), vagy az egyének és csoportok szintjén megjelenő, sokszor szubjektív és nehezen mérhető változásokra is (Value On Investment – VOI-szemlélet), de becsülhetjük a társadalom számra elérhető előnyöket is (Social Return On Investment – SROI).

Az egészségprogramok indításának okai között sokszor szerepel az egészségügyi kiadásoknak, a betegnapok számának és a sérülések, rokkantságok gyakoriságának a csökkentése. A ROI számításánál csak ezeket veszik figyelembe. Hiába koncentrálnak azonban itt csak a pénzben jól mérhető tételekre, a mérési nehézségek még komolyak lehetnek, nincsen teljesen egységes képlet, definíció. A számlálóban megjelenhet a bevétel vagy megtakarítás (főként Észak-Amerikában), de a nettó nyereség (Európában és Ausztráliában) is; a nevezőbe az időszaki ráfordítás, a programba befektetett tőke vagy akár ezek összege kerülhet; az átfogott időtartam pedig néhol egy év, másutt azonban a program teljes hossza.

A VOI-mérések ugyanakkor olyan nehezen forintosítható mutatókat is tartalmaznak, mint az egészségtudatosság, a munkaerő-megtartási képesség, a dolgozói elégedettség, az elköteleződés, a presenteeism, az energikusság, a csapatkohézió és a jóllét. Ráadásul a VOI egyes tényezőit rendszerint külön-külön mérik, nincs egyetlen összesített mutató. Külön kihívás a sok önbevalláson alapuló tényező, emiatt drágább, jellemzően minőségi ismérvekre koncentráló mérésekre van szükség. A VOI-szemlélet alkalmazásához a vállalati információs rendszert is fejleszteni kell, hiszen egyébként a cégek ritkán gyűjtenek adatot az alkalmazottak hangulatáról, jóllétéről, energiaszintjéről vagy éppen a presenteeismről.

A költség-haszon elemzésből kifejlődött társadalmi megtérülés (SROI) a programok össztársadalmi hatását igyekszik megragadni, elsősorban pénzbeli méréssel. Az SROI a befogadó társadalom minden vállalaton kívüli érintettjét is bevonja a vizsgálatba, így ez a megközelítés inkább az egészségpolitikai döntések támogatásához alkalmas, ahol a társadalom összesített jóllétét igyekeznek maximalizálni. E megközelítés nagyon komoly etikai kérdéseket is felvet: mennyit ér egy emberélet; lehet-e és ha igen, milyen mértékben bárki jóllétét csökkenteni annak érdekében, hogy másoké javuljon.

Bármelyik megközelítés mellett döntsünk is, ami fontos, hogy legyen a vállalatnál egészségprogram, és mérjük annak hatását! A munkahely kiváló terepe az egészségtudatosság megteremtésének. A munkavállalói egészség egy olyan együttes win-win-win szituáció, amely nemcsak az egyénnek és a vállalatnak teremt értéket, de közvetett módon a társadalomnak is.

(A szerzők „A munkahelyi egészségprogramok értékteremtésének mérési lehetőségei” című cikkét a Vezetéstudomány folyóirat szerkesztőbizottsága az olvasói visszajelzések, a letöltések száma és a tudományos zsűri szakmai véleménye alapján „Kiváló Cikk 2019” díjjal ismerte el. Az eredeti cikk teljes terjedelmében ezen a linken érhető el.)

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgyértelmű az összefüggés a mentális zavarok és a csökkenő jövedelmek közöttViszonylag egyszerű kezeléssel is jó eredményeket lehet elérni abban, hogy a mentális betegségek miatt ne növekedjen a társadalmi egyenlőtlenség.

Vállalat egészség-gazdaságtan egészségügyi költés üzlet vállalati társadalmi felelősségvállalás Olvasson tovább a kategóriában

Vállalat

Hajdu Miklós Jandó Zoltán
2021. június 21. 06:03 Adat, Vállalat

Sok helyen újra munkaerőhiány van, pedig külföldre még vissza sem indultak a magyarok

Bár az ország egészében még többen keresnek állást, mint a járvány előtt, egyes régiókban már nem ez a helyzet, néhány ágazat pedig már munkaerőhiánnyal küzd.

Fabók Bálint
2021. június 17. 06:23 Élet, Vállalat

Belefáradtak a multis és a gyári munkába, létrehoztak egy példamutató biogazdaságot

Hosszú évek munkájával hozták létre a permakultúrás tanyát a Vértes dombjai között, főleg szörpök készítéséből élnek meg.

Fontos

Jandó Zoltán
2021. június 22. 14:56 Adat

Az elmúlt 50 év leghalálosabb hetével tetőzött a harmadik hullám Magyarországon

Az elmúlt fél évszázadban népességarányosan egyetlen héten sem veszítették annyian életüket Magyarországon, mint az idén március 22 és 28. között.

Bucsky Péter Váczi István
2021. június 22. 06:51 Közélet

Az úthálózat legjobb részét passzolja le a kormány 35 évre, a tönkrement utak maradnak az állam nyakán

A gyorsforgalmi tender generációnyi időre bebetonozott nyertese annyi bevételre számíthat 2057-ig, mint az államosított nyugdíjpénztári vagyon.

Avatar
2021. június 21. 15:07 Közélet

Egy nagy port kavart nyugdíjjavaslat védelmében

A humántőke-alapú nyugdíjrendszer nem diszkriminál, és megszerzett jogokat sem vesz el - írja a rendszer bevezetése mellett érvelő nyugdíjszakértő szerzőnk.