A németek feladják a brit piacot, a brit élelmiszeripar a brexit egyértelmű vesztese
A brit gazdasági kamara németországi szervezetének és a KPMG tanácsadó cégnek a felmérése szerint a német cégek kétharmada sokkal jobban megérzi a brexit hatásait, mint amire számított. Az Európai Uniót elhagyó Egyesült Királysággal folyó kereskedelem négy hónapja megy az új szabályok szerint, és az eredmények megdöbbentőek.
Minden hatodik megkérdezett német cég azt mondta, hogy teljesen leáll a német-brit üzleteléssel.
A Die Welt összeállítása azt írja, hogy a kivonulásnak voltak markáns előjelei, a két ország közötti kereskedelmi forgalom már a 2016-os brexit-szavazás óta csökken, az utóbbi hónapok nehézségei azonban így is megrendítették a kapcsolatokat. Az adminisztrációs költségek megnőttek, vám- és adófizetési kötelezettség jelentkezett, illetve a szállítás is sokkal bonyolultabbá és költségesebbé vált.
A Die Welt szerint a brexit nagy vesztese a brit élelmiszeripar lett, hiszen ebben a szektorban különösen nehéz, bonyolult és költséges lett a kereskedelem, illetve a szállítás. Iparági adatok szerint februárban az Európai Unióba irányuló brit élelmiszerexport éves szinten 41 százalékot zuhant, ezen belül Németországba pedig 53 százalékos volt a visszaesés. Ez még akkor is sok, ha a járvány hatásait figyelembe veszik.
Az ellenkező irányú szállításokat ugyanakkor nem érinti ilyen komolyan a brexit, mert a britek csak 2022-től érvényesítik az új importszabályokat. Az uniós – közte a német – exportot azonban így is visszaveti, hogy csak a hozzáadott érték szerint is uniósnak számító áruk kapnak vámmentességet. Ezzel megszűnt például annak a lehetősége, hogy egy Németországban megtervezett, Ázsiában legyártott, majd Németországban minőségellenőrzött terméket vámmentesen be lehessen vinni az Egyesült Királyságba. Vámmal viszont már nem éri meg.
Vállalat
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Atlantiszi pénzt forgató csalók terepe az ezermilliárdos magyar cégeket duzzasztó biznisz
Világszerte pénzügyi csalók repültek rá a 70-es években kibocsátott brazil nemzeti kincstárjegyekre, és igyekeznek pénzt csinálni belőlük.
Betonba és NER-be öntöttük az uniós pénzek jelentős részét
Ami papíron a hazai vállalatoknak szánt gazdaságfejlesztési támogatás, abból a gyakorlatban sokszor Mészáros Lőrinc vagy Szíjj László épített utat.
Fontos
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
