A 2019-es önkormányzati választás után Ózd ellenzéki polgármestere, Janiczák Dávid egy Facebook-bejegyzésben reagált azokra a városban terjedő pletykákra, amelyek szerint be fog zárni a város két nagyfoglalkoztatója. A poszt alapján Janiczák személyesen kereste fel az ABB és a Johnson Electric igazgatóját, és mindketten azt mondták, hogy nem terveznek bezárást.

Azóta kevesebb mint másfél év telt el, mégis bejelentették mindkét gyár bezárását. A svájci hátterű gépipari vállalat, az Ózdon egykor 1200 embert foglalkoztató ABB-ről már pár hónappal később, tavaly februárban kiderült, hogy nem működteti tovább az üzemét. A 800 fős, elektromos motorokhoz kapcsolódó elektromechanikai alkatrészeket gyártó Johnson Electric pedig kedden jelentette be, hogy bezárja gyárát. A leépítéseket több lépcsőben, 2022 áprilisáig tervezik megvalósítani. 

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNyereséges is lehetett volna a bezárásra ítélt, de a kormány szerint még megmenthető gyárAz 1200 embert foglalkoztató üzem a méretes veszteség ellenére valójában nem is teljesített olyan rosszul a legutóbbi megismerhető évében.

A Johnson Electric egy hongkongi központú cég, 61 éve alapították, és több mint 35 ezer embert foglalkoztat a világ 23 országában. A cégcsoport úgy került Magyarországra, hogy 2005-ben felvásárolt egy svájci vállalatot, a Saia-Burgess Holdingot, amelynek Ózdon működött az egyik gyára.

A Johnson Electricnek Hatvanban is van egy gyáregysége, illetve itt működik az európai szolgáltató központja is. A cégnek összesen mintegy 1100 alkalmazottja volt nyáron, amikor a legutóbbi beszámolóját leadta. A vállalat árbevétele az elmúlt három üzleti évben fokozatosan csökkent, a 2017-ben még 45 milliárd forintos forgalom 32 milliárd forintra esett vissza két év alatt.

A vállalat tavalyi beszámolója szerint az utolsó év árbevételének csökkenését az okozta, hogy az egyik kifutó termék helyét átvevő termék még az életciklusa elején jár. A júniusban leadott beszámolóban az is szerepelt, hogy a koronavírus-járvány miatt komoly, 15-30 százalékos termeléskiesést vártak a következő egy évre, bár a vállalatcsoportnak végül globálisan alig esett vissza a forgalma.

A Johnson Electric ózdi üzeme. Fotó: Vajda János/MTI

A cég a bezárásról szóló közleményében sem közvetlenül gazdasági okokkal indokolta a bezárást, hanem azzal, hogy átalakult a kereslet a termékeire, és a vevői egyre inkább a cég automatizált gyáraiban előállított termékeit részesítik előnyben. A gyár egyik dolgozója azt mondta nekem, hogy az elmúlt egy évben valóban érezhetően kevesebb volt a megrendelés.

A régóta tartó pletykák mellett szerinte abból is „talán sejteni lehetett” a gyár bezárását, hogy többször előfordult, hogy egyes sorokon nem volt gyártás. A kevesebb megrendelés miatt csökkentett óraszámmal is ment a gyár az állítása szerint. A cég létszáma korábban csökkenni kezdet, 2019-ben mintegy 300-zal esett az alkalmazottak száma^*Az üzleti éve 2020. március végén ért véget. .

Azt mondta, a dolgozóknak kedd délelőtt jelentették be a gyár bezárását. „Nincs lincshangulat. Azt látom, hogy szomorúan ugyan, de elfogadják az emberek, végül is nem is nagyon tehetünk mást” – érzékeltette a benti hangulatot.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz első dominó lehet az Electrolux 800 fős leépítéseNem meglepő az adatok tükrében, hogy az Electrolux a létszámleépítés mellett döntött. Ha a közeljövőben több hasonló bejelentést hallunk majd, sajnos akkor sem lesz okunk csodálkozni.

A 32 ezer lakosú Ózdon így egy éven belül két meghatározó munkahely is megszűnik. Miután bejelentették az ABB-gyár bezárását, több mint 700-zal megugrott az álláskeresők száma Ózdon, a januári 2100-ról áprilisban 2800-ra, bár ebben az első járványhullámnak is szerepe lehetett.

Az álláskeresők száma azonban azóta sem csökkent, továbbra is 2800 álláskeresőt tart nyilván a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat. Abban az elméleti esetben, ha a Johnson Electric egy mostani alkalmazottja sem találna munkát, Ózdon közel 18 százalékosra nőne a nyilvántartott álláskeresők aránya a munkavállalási korú népességhez képest. Ez az arány egy éve, az ABB bezárása előtt még kevesebb mint 9 százalékos volt.

Reményt adhat ugyanakkor, hogy az ABB korábbi üzemére építve új egységet hoz létre az Európában piacvezető magyar jakuzzigyártó, a Wellis Zrt. (amelyről novemberben írtunk cégportrét). A 8,5 milliárdos fejlesztésből épülő üzemben áprilisban indulhat a próbagyártás, és 800 embernek adhat munkát (ami harmadával kevesebb, mint ahány embert az ABB foglalkoztatott). A Wellis egyik rövid távú célja, hogy az Egyesült Államokban a negyedik legnagyobb brand legyen az ágazatában.

Az ITM keddi közleményében azt írta, hogy ahogy a Wellis a kormány segítségével vásárolta meg az ABB ózdi telephelyét és a mellette fekvő üres telket, úgy most is segítenek az ózdiaknak. Riz Gábor, a térség fideszes parlamenti képviselője is bejelentette, hogy „az Innovációs és Technológiai Minisztériumban már meg is kezdődtek az egyeztetések annak érdekében, hogy mielőbb sikerüljön megtalálni azt a szakmai befektetőt, amely legoptimálisabb esetben egyben tartja a gyárat és továbbfoglalkoztatja a jelenlegi munkavállalókat.”

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEurópában piacvezető, most Amerikában terjeszkedik a magyar jakuzzigyártóMásodik gyárát nyitja meg a Wellis, mert az amerikai terjeszkedés és a járvány következtében kilőttek a megrendelések.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Vállalat abb autóipari beszállító gyárbezárás ózd wellis Olvasson tovább a kategóriában