A nyilvántartott álláskeresők száma Ózdon 60, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 3,5 százalékkal nőhet meg abban a szélsőséges esetben, ha az ABB keddi bejelentése alapján munkáját év végéig elveszítő nagyjából 1200 munkavállaló közül senki nem tudna elhelyezkedni.
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai alapján decemberben 2009 ózdi keresett állást, az egész megyében pedig nagyjából 34 ezren kerestek munkát. A leépítés hatására Ózdon 13,7 százalékra nőne a jelenlegi 8,58 százalékról a nyilvántartott álláskeresők aránya a munkavállalási korú népességhez képest.
Az Ózdon főként főként elektromos kismegszakítókat, áram-védőkapcsolókat és túláramvédelmi megszakítókat gyártó svájci multi által bejelentett leépítés nagyságrendileg az Electrolux jászberényi leépítéséhez hasonlítható, az álláskeresők arányában mindenkét megye a munkaerő-piaci helyzetből szerencsétlenebbek közé tartozik, bár Borsod-Abaúj-Zemplénben még rosszabb is a helyzet, mint Jász-Nagykun-Szolnok megyében.
Nagy csapás ez tehát a városnak, ami a Janiczak Dávid ózdi polgármester Facebook-oldalán a bezárásról szóló hír alatt kommentelő ózdiak véleményeinek hangvételén is érezhető. Az ózdiak kommentjei alapján egyébként már régebb óta pletykálták a városban, hogy bajok vannak az ABB gyárával, és a GE már eleve ezért adta el a gyárat 2018-ban az ABB-nek (bár ez egy nemzetközi tranzakció volt, vagyis nem csak a magyar egységet érintette). Janiczak közleménye alapján maga is meglepődött a hír hallatán, ugyanis három hónappal ezelőtt még a cégvezetéssel folytatott egyeztetés alapján közleményben cáfolta azokat a pletykákat, amik leépítésekről szóltak.
Igaz ugyanakkor, hogy a cég november elején azt is jelezte, hogy „az üzleti környezet az utóbbi időben a szokásosnál is kiszámíthatatlanabbá vált, ami megnehezíti a pontos előrejelzést”, és hogy emiatt az ózdi gyárban is nagyobb fluktuációra számítanak a termelés mennyiségében. A cég keddi közleménye szerint a legrosszabb forgatókönyv valósult meg, eszerint ugyanis az ózdi gyár termelési volumene folyamatosan csökken, és hamarosan elér egy olyan szintet, ahol már nem lehet gazdaságosan folytatni a gyártást.
A városi pletykáknak az alapján mindenképpen volt valami alapja, hogy a nyilvános cégadatok alapján a gyárban dolgozók létszáma gyakorlatilag megállás nélkül minden hónapban csökkent, amióta az ABB átvette a gyár üzemeltetését.
Az ábrán látszik, hogy másfél év alatt nagyjából 200 fővel csökkent a létszám, így tavaly decemberben már csak kicsivel több mint 1200 ember dolgozott az üzemben. A cég beszámolója alapján ebből a többség, nagyjából 1000 fő fizikai munkát végzett.
Az ABB közleményben azt is jelezte, hogy az elbocsátott dolgozóknak támogatást kíván nyújtani, kérdésünkre ugyanakkor nem árulták el, hogy pontosan hány embert érintene ez, és hogy pénzbeli kompenzációról, esetleg átképzésről lenne-e szó. Azt írták, a vállalat szorosan együttműködik majd a munkaügyi hivatallal, hogy segítse dolgozóinak elhelyezkedését az ABB valamelyik másik magyarországi telephelyén vagy a térség más vállalatainál, illetve hogy támogassa a szakmai átképzéseket, vagy akár a saját vállalkozások indítását. A vállalat tervei szerint véglegesen 2020 végén áll le az ózdi üzem működése.
A helyiek közül többen is felvetették, hogy a munkájukat elvesztők megpróbálhatnának a környékbeli gép- és autóalkatrész-gyártó multiknál elhelyezkedni, egész konkrétan a Bosch-t emlegették a kommentelők. Az ábrán látszik, hogy a német multi miskolci gyáraiban jelentősen nőtt az alkalmazottak létszáma az elmúlt évben, valamint egy év eleji nagyobb leépítés után a Bosch egri/maklári gyárában is toborzásba kezdtek.
Amennyiben kitart a Bosch-ban a toborzási kedv, az állásukat elvesztők egy részének ténylegesen opció lehet a német multi, bár a helyiek szerint az ingázást jelenleg jelentősen megnehezíti, hogy Ózd és Eger között rossz minőségű az út, Ózd és Miskolc között pedig lassú a vonat.
Szintén megoldást jelenthetne a tömeges munkahelyvesztésre, ha az állam bevásárolná magát az üzembe a munkahelyek megvédése érdekében. Ez opcióként hivatalosan még nem került elő, ugyanakkor beszédes, hogy az Innováció és Technológiai Minisztérium közleménye – amelyben bejelentették, hogy Palkovics László tárcavezető pénteken a városba utazik a gyárbezárásról tárgyalni – megemlíti, hogy a kormány korábban az Ózdi Acélműben 20 százalékos részesedést vásárolt azért, hogy garantálja 500 munkahely megtartását.
Élet
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Tavaly a mezőgazdaság mentette meg a magyar gazdaságot, idén viszont lehúzhatja
A forróság és a szárazság egyre inkább veszélyezteti a kukorica és a napraforgó termését, ami negatívan befolyásolhatja az ország gazdasági teljesítményét.
Sok buktatót és csapdát kell elkerülnie, aki az otthonfelújítási milliókra pályázik
Nagy a rohanás az 1990 előtt épült családi házak felújítását segítő programnál, ami túlárazásokhoz és átgondolatlan korszerűsítési döntésekhez vezethet.
Fontos
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
