Az Európai Unió egy igen összetett és nehezen átlátható rendszert vezetett be arra, hogy az új autókra és a gyártókra milyen szén-dioxid kibocsátási normák vonatkoznak 2020-tól. Az intézkedést részletesen bemutattuk korábbi cikkünkben.

Ebben a cikkben most annak járunk utána, hogy a kacifántos szabályzat mekkora terhet jelent majd az autógyártóknak, vagyis végső soron az új autók vásárlóinak. Az alábbi grafikonon az látható, hogy a gyártók várható eladási adatai^*Az eladási adatok és a kibocsátási adatokat 1-10 hóra az ICCT jelentéséből, az autó eladási adatokat novemberre az ACEA jelentéséből vettük, illetve számítottuk ki.
https://theicct.org/publications/market-monitor-eu-nov2020
https://www.acea.be/press-releases/article/passenger-car-registrations-25.5-11-months-into-2020-12.0-in-november és az eddig eladott autók kibocsátása alapján mekkora büntetést kell fizetniük a cégeknek összességében, és ez mit jelent egy-egy autóra lebontva. Minden számítás az EU, EFTA^*Norvégia, Lichtenstein és Izland és az Egyesült Királyság összesített adatait tartalmazza.

Az eddigi adatok alapján egyetlen európai nagy gyártó van, amely teljesíti a rá vonatkozó határértékeket: a francia PSA csoport, amely a Peugeot, a Citroën és sz Opel márkát képviseli. (A kicsi, évi 300 ezres darabszám alatti gyártókat ez a büntetési tétel nem is fenyegeti, ezért ezek a cégek eleve nem szerepelnek a gyűjtésünkben.)

A legtöbb büntetést^*ennek összegét grammonként és autónként 95 euróban határozták meg. a dízelbotrányban már így is kínos környezetvédelmi problémákba keveredő VW csoport kaphatja, amely nem csak Európában piacvezető, de egyben a világ legnagyobb autógyártója is. A büntetési tételekben a német autóipar vastagon érintett, hiszen a második legtöbb büntetést szintén egy német cég hozta össze, a Mercedeseket gyártó Daimler. Bár a csoportban nem csak nagy autókat gyártanak, hiszen övék a kisautós Smart márka is, ám ezek darabszáma jóval elmarad a Mercedes márka alatt futóktól.

Az eddigi adatok alapján úgy néz ki, hogy 

egy átlagos európai autó után 406 euró lesz a tervezettnél magasabb szén-dioxid kibocsátás miatti büntetés, de ez az érték a Volkswagen csoportnál 2511, a Daimlernél pedig 1141 euró.

Az alábbi ábrán azt mutatjuk meg, hogy az egyes autógyártók milyen károsanyag-kibocsátásokat érnek el a számos kedvezménnyel csökkentett NEDC norma szerint, illetve a jóval valóság közelibb WLTC tesztek szerint. A harmadik oszlopban pedig az látható, hogy az egyes gyártókra milyen saját határértéket írt elő az EU, ami felett büntetést kell fizetniük.

Azt is megjelenítettük, hogy mekkora büntetést kell fizetni az egyes gyártóknak a mostani szabályok szerint, illetve mi lenne, ha mindenki egységesen a teljes uniós flottára elérni kívánt 96 gramm szén-dioxid/km érték felett fizetné a bírságokat – a mostani mérési és kedvezményrendszer mellett. Emellett azt is kiszámoltuk, hogy mennyi lenne a büntetés, ha mindenkinek a WLTP norma szerint, a 96 gramm/km érték felett kellene büntetést fizetnie.

(Amint az korábbi cikkünkben bemutattuk, a  tavalyi adatok szerint az EU-ban eladott autók kibocsátása 123 gramm/kilométer, de ebből hivatlosan nem egészen 100 lesz, mert tavaly még a régi, a Volkswagen dízeles csalása nyomán hírhedtté vált NEDC fogyasztási és kibocsátási tesztelési eljárás adatait veszik figyelembe. Az egyre inkább hiteltelenné váló fogyasztási adatok miatt azonban idéntől már a valóságoshoz közelebbi WLTP adatokat veszik majd figyelembe.)

Ha mindenkinek egységesen a 96 gramm/km határérték felett kellene büntetést fizetnie^*figyelmen kívül hagyva a kisebb gyártókat, akik az egyéb kategóriában vannak.,  akkor összesen a 4,5 milliárd euró helyett 5,7 milliárd eurót kellene a gyártóknak büntetésként kifizetni. 

A könnyítés fő oka az, hogy a gyártók a saját autóflottájukra más célértéket kapnak, mint a teljes uniós 96 gramm/km érték. Minél nehezebb egy autó, annál enyhébb szabályok vonatkoznak rá, és ez alapvetően négy gyártónak kedvez: a három nagy német autógyárnak (VW, BMW, Mercedes) és a Ford-Volvo párosnak. Ez a négy cég e számolás szerint 1670 millió eurós kedvezményhez jut, míg az összes többi gyártó 532 millió euróval többet fizet annál, mintha mindenki egységes elbírálás alá esne.

Ha így nézzük akkor

az említett német autógyárak 1,2 milliárd euró, azaz 430 milliárd forint "támogatást" kapnak a versenytársaiktól.

Nem kis összegekről van szó a szén-dioxid kibocsátási szabályozás kapcsán. Mivel az is ismert, hogy a valósághoz sokkal közelebbi mérés, a WLTP szerint mennyi szén-dioxidot bocsájtanak ki az egyes gyártók autói, azt is ki lehetett számolni, hogyha ezt vennék alapul – mindenféle kedvezmény nélkül -, akkor mennyi büntetést kellene fizetni.

Ha ezt a szén-dioxid kibocsátási adatot vennék figyelembe, akkor az idei autóeladások után 38 milliárd euró büntetést, azaz autónként 37 ezer eurót kellene fizetniük a gyártóknak.

Mivel 2018-ban 29 ezer euró volt egy átlagos európai autó ára, látható, hogy egy ilyen intézkedés kivitelezhetetlen. Mindenesetre érdemes azon gondolkodni, hogy a valósághoz közelebb álló adatokhoz kötött, de enyhébb büntetési tételekkel is el lehetne érni, hogy ne kerüljön padlóra az autóipar, de mégis azok fizessék meg a büntetést, akik nagyobb, és így szennyezőbb autót gyártanak.

Az egyes autógyártók esetében azt is megvizsgáltuk, hogy a büntetési tételek hogyan viszonyulnak az eladási átlagárakhoz. Az eladási átlagárak ugyan csak 2018-ra érhetők el utoljára, ám igazán jelentős árváltozás azóta nem volt. Az egyes márkák értékesítési átlagárával összehasonlítottuk a 2021-re várható büntetés összegét is. Az egy csoportba tartozó márkák esetében a csoport átlagos büntetési tételét vettük figyelembe, de természetesen ezeket a költségeket a valóságban másképp is szétoszthatják a gyártók.

A sokmilliárd eurós tételek így már nem tűnnek kifejezetten rémisztőnek: a VW csoport és a Fiat esetében lesz ez csak az eladási ár 1,5 százalékánál magasabb összeg, a többi cégnél ennek érdemi hatása nem lesz. Különösen érdekes, hogy a nagy gyártók közül a Daimler és a BMW esetében csak kerekítési hiba a büntetési tétel.

Az alábbi ábra pedig azt mutatja meg, hogy a kibocsátás és a büntetések milyen kapcsolatban vannak: jól látható, hogy a tipikusan prémium és nagy méretű, ezért jobban szennyező autókat gyártó BMW, Mercedes és Volvo esetében kifejezetten alacsony a büntetési tételek aránya az árhoz képest. Ezért ez a rendszer érdemben nem tereli a vásárlókat a kevésbé szennyező járművek felé.

Megjelenítettük a színekben a járművek tömegét, és ez elég jól mutatja, hogy a szennyezés milyen közvetlen kapcsolatban van vele. A buborékok mérete mutatja az egy autóra jutó büntetés nagyságát – ennek sok köze nincs a szennyezéshez.

A Volkswagen büntetési tételei tűnnek igazán jelentősnek, hiszen a csoportban az átlagos autóárak 8 százalékát is kiteheti az összeg. Ez azonban nem sokáig maradhat így: az ID3 és az ID4 elektromos modellek problémáit a cég várakozásai szerint januárra orvosolják, és így 2021-re várhatóan már nekik sem kell büntetést fizetniük. Az elektromos autók segítségével a VW csoport továbbra is gyárthatja majd a nagyobb, és emiatt szükségszerűen többet szennyező autóit, büntetés nélkül.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMinél nehezebb autót gyárt egy cég, annál többet szennyezhetAz autógyártók még a trükkös tesztekkel sem tudják teljesíteni az uniós követelményeket, kész szerencse, hogy egy sor számítási kedvezménnyel is élni lehet.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Vállalat autógyártás környezetvédelem szén-dioxid szén-dioxid kibocsátás Olvasson tovább a kategóriában