“Annak ellenére, hogy a világjárvány jelentős hatással volt a piacra, az éves bevételünk kétszámjegyű növekedést ért el” – mondta Pascal Soriot, az AstraZeneca vezérigazgatója, amikor a 2020-as pénzügyi eredményeket kommentálta. A megfogalmazás ezúttal fontos: a cég bevétele nem “annak köszönhetően” nőtt, hogy világjárvány van, hanem “annak ellenére”.
A társaság 2020-as pénzügyi teljesítményét ugyanis a koronavírus-oltás eleve nem befolyásolta, hiszen annak értékesítése csak az év legvégén kezdődhetett el, de egyelőre egyébként sem keres rajta a cég, mert önköltségi áron értékesíti a vakcinát.
A cég 26,6 milliárd dollár árbevételt ért el 2020-ban, és ez 10 százalékos éves növekedésnek felel meg. A 26,6 milliárdból 11,4 milliárd, azaz a teljes bevétel 43 százaléka az onkológiai gyógyszerek értékesítéséből származott, ez a szegmens 24 százalékkal bővült.
Az AstraZeneca a koronavírus-oltással kapcsolatban azt vállalta, hogy az önköltségi árat a világjárvány végéig megtartja. Az azonban nem egyértelmű, hogy pontosan milyen feltételek teljesülésekor jelenti majd ki a cég, hogy álláspontja szerint vége van a pandémiának, és elkezdheti profittal árulni a készítményt.
Az AstraZeneca oltását az Európai Unió gyógyszerügynöksége is engedélyezte, Magyarországon is oltanak már vele, de számos országban egy bizonyos kor (60-65 év) felett nem használják, mert a klinikai tesztekből erre a korosztályra kinyerhető adatok mennyiségét nem tartják megfelelőnek. Bár a WHO szakmai véleménye szerint a vakcinával be lehet oltani az időseket is, Magyarországon egyelőre csak a 60 év alatti krónikus betegeknek kezdték el adni az oltást.
Egy kis merítésű dél-afrikai vizsgálat szerint az oltás a Dél-Afrikából indult mutáció ellen kevésbé hatásos (az eredményeket még további vizsgálatoknak kell követniük), de a betegség súlyosabb lefolyása így is megelőzhető vele. A cég most azt mondja, hogy már dolgozik a különböző mutációk ellen egyaránt védő vakcinán, de ezt csak 2021 őszére ígéri.
Vállalat
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
Magyar olajellátás: „ha Al Caponéval üzletelsz, legyen B-terved”
Nagyobb a füstje, mint a lángja a Lukoil-ügynek: nem valószínű, hogy az orosz olajipari cég ukrajnai szankcionálása komoly gondokat okozna a hazai energiaellátásban.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
