Ha digitalizációról vagy okos eszközökről van szó, keveseknek jutna a mezőgazdaság az eszébe. Ha mégis, akkor valószínűleg csak a GPS vezérlésű, néha már önvezető traktorokat tudnák az emberek megnevezni. Ez valóban látványos fejlődés, de csak az agrárium egy nagyon pici szelete, és óriási potenciál van más területeken is.

A mezőgazdaság első látszatra nem egy túl jelentős szelete a gazdaságnak, ezért kevésbé izgalmas az informatikai cégeknek. Az EU teljes GDP-jének csupán 1,1 százalékát adja a mezőgazdaság, de a munkahelyeknek már az 5 százalékát biztosítja. Ennél is fontosabb, ha azt nézzük, mennyit költünk élelmiszerre: az EU-ban a lakossági kiadások 15,6 százalékát teszi ki ez.

Az élelmiszergyártás hatékonysága így mindenkit érint, mert ez befolyásolja – Magyarország esetében – a kiadásaink ötödét. Így végső soron mindenkinek fontos, hogy mennyire tudja segíteni a traktorok GPS-e, hogy javuljon a termésátlag, vagy kevesebb vegyszerrel és műtrágyával, így olcsóbban lehessen a búzát vagy kukoricát megtermelni.

Precíziós szántóföld

Amíg a növénytermesztésben sok ilyen digitalizációs kezdeményezés van, addig az állattartásban már kevesebb. A mezőgazdaság működése igen összetett, sok szaktudást igényel. Főként a növénytermesztésben olyan integrátorok jöttek létre, amelyek egy kézből adják a gazdáknak a vetőmagot, a traktort, a vegyszereket, ehhez a finanszírozást és a szaktanácsadást is.

Ráadásul a szántőföldi gazdálkodás viszonylag koncentrált egész Európában, de más kontinenseken még inkább – elég itt az Egyesült Államok vagy Dél-Amerika szinte végeláthatatlan szántóföldjeire gondolni. Ezeknek a nagy gazdálkodóknak pedig már sok cég kínál integrált informatikai rendszereket.

Az állattartást azonban nehezebb uniformizálni, itt kevéssé jellemezők az integrátorok. Ráadásul az állattartók körében sok a kicsi, akár csak néhány állatot tartó gazda is, márpedig sokuknál emiatt nincsenek informatikai rendszerek, vagy ha vannak is, nem túl komplexek, kevés igazán jól használható adatbázis van.

Az állattartás azonban igen nagy terület így is, összesen 332 milliós az EU állatállománya, amiből 4,9 millió van Magyarországon. Ha nem mezőgazdasági, hanem informatikai szemmel nézzük, ez egy óriási piac, ennyi állat csak egy kis részének bármit eladni igazán jó üzletnek tűnik.

Nehezíti viszont a piacot, hogy az Eurostat adatai szerint egy gazdálkodókra csupán 12 számosállat-egység^*Az állatállomány nagyságát összefoglalóan kifejező egyenértékszám. A különféle állatfajok eltérő korú és ivarú állatainak összeadására szolgál. A számosállat 500 kilogramm élősúlyú állatot vagy állatcsoportot jelent. jut, hazánkban pedig csupán 4,6. Ez jól mutatja, miért olyan nehéz dolog bármilyen újdonságot ezen a területen elterjeszteni.

Ha nincs, meg kell csinálni!

Egy magyar startup ebben meglátta a lehetőséget: az Agroninja olyan digitális megoldásokat fejleszt, amelyek a szarvasmarhatartókat segítik. Az első megoldásuk a beefie nevű okostelefonos alkalmazás volt, amivel a szarvasmarhákat lefényképezve nagyon pontosan meg tudják becsülni az állatok súlyát.

Elsőre ez egy nagyon szűk piacnak tűnhet, de világszerte közel egymilliárd szarvasmarha él, és mivel ez egy okostelefonos applikáció és egy hozzá kapcsolódó apró eszköz, bárhova el is juttatható. És hogy miért éppen szarvasmarha?

Bodnár Tamás ügyvezető szerint tudatosan választották az alapítók ezt a területet. Bár egyikük sem dolgozott korábban a mezőgazdaságban, egy gazdával folytatott beszélgetés során arra jutottak, hogy ők tudnának olyan megoldást kínálni, ami a súlymérés problémáját hatékonyan kezelné.

A növénytermesztésben már a nagy gépgyártók és integrátorok digitalizációs megoldásai elérhetőek, az állattartásban a nagy baromfiüzemek is egyre inkább gyárszerűen, digitális támogatással működnek. Az állattartáson belül a sertéságazat is egyre inkább ebbe az irányba megy.

A szarvasmarha ágazatban a tejelő telepek esetében is már jelentősebb technologizáltságról lehet beszélni, a húsmarha-tenyésztők esetében azonban a digitális megoldások még messze nem terjedtek el, így ez egy kiváló réspiacnak számított.

Kevesebb stressz, több profit

A megoldás is egyszerű, könnyen megérthető: az appal az állatokat lefotózva 95 százalékos pontossággal meg tudják mondani, hány kilogramm a súlya egy állatnak, állományszinten pedig már 98-99 százalékos eredményt is képesek produkálni.

Ez pedig azért fontos, mert az állattartás célja a hústermelés, és így sokkal gyorsabban, olcsóbban lehet a hagyományos mérlegeléshez képest megmondani, hogy mikor vágásérett egy állat, hogyan fejlődik, mikor szükséges beavatkozni a nevelésbe vagy a takarmányozásba, ráadásul egy fénykép egyáltalán nem zavarja az állatokat a mindennapjaikban.

Talán meglepő lehet, de a mérlegelési művelet egy stresszes és kockázatos munkafolyamat: az állatok a szűk helyen idegesek lehetnek, rosszul léphetnek és megsérülhetnek, de akár a súlyuk is csökkenhet egy-két százalékkal a folyamat során. Az alkalmazást el is kezdték használni a gazdák Argentínától Portugálián át Dél-Afrikáig. A legtöbb felhasználójuk spanyol, brazil és angol.

A bevételük 80 százaléka külföldről származik.

A cégnél nem csak egy applikációban gondolkodtak, ez azonban egy kiváló ugródeszka volt ahhoz, hogy a világ minden tájáról kapcsolatba kerüljenek állattartókkal, és az ő valós igényeik alapján fejlesszenek tovább.

Magát az alkalmazást is folyamatosan csiszolták, ma már a beefie nevű első termékük is jóval többre képes, így a súly mellett már az állat egyéb méreteit, testparamétereit is meg tudják mondani.

Egy startup cégnek nem könnyű nagyon limitált erőforrások mellett megtalálni a világ másik felén a potenciális felhasználóit, ebben a szakmai honlapokon, újságokban megjelent PR- és organikus cikkek segítettek. Onnan tudták, hogy hová jutott el a hírük, hogy honnan jelentkeztek gazdák. Szép számmal akadt olyan hírverés is, amit nem is ők szerveztek – így jelentkezhetett be maláj gazdaság még a kezdeti tesztelési fázisra is.

Kockázati tőkével gyorsított növekedés

A profi működést és a gyorsabb növekedést kockázati tőkével gyorsították fel: az inkubációt követően első befektetőjük az OXO Csoport volt, emellett az állami Hiventures Zrt. és a Bonitás Befektetési Alapkezelő Zrt. is beszállt a cégbe.

A befektetések segítségével két céljuk van: egyre több piacon szeretnének megjelenni, illetve az okostelefonos alkalmazás mellett új hardver fejlesztésébe kezdenek. Az új eszköz egy fix telepítésű, automatizált rendszer, szemben az eddigi mobilfókuszú megoldással.

Boromisza Gergely salesvezető és társalapító szerint ez azért nagy lépés, mert ezzel már az igazán nagy, akár több ezer állattal dolgozó tejelő gazdaságok piacán is meg tudnak jelenni. 

Míg egy kisebb gazdaságnak kifejezetten előny, hogy a gazda a saját okostelefonjával, jelentősebb költségek nélkül tudja az állatait vizsgálni, egy nagyobb gazdaságnál az az elvárás, hogy a kamerák és szenzorok telepíthetőek és emberi beavatkozás nélkül üzemeltethetőek legyenek. Az állatok napi mozgása során eleve érintik a gazdaság adott pontjait, így ez könnyen megoldható.

Ma már egy nagyobb telep esetében az állatok többségének RFID-val ellátott fülazonosítója van, így teljesen automatizálható a monitoringjuk. Az akár napi többször felvett adatokból pedig olyan adatbázis építhető, amiből az esetleges betegségeket, táplálkozási problémákat sokkal előbb fel lehet ismerni. 

A sántaság különösen a tejelő marháknál komoly kihívás, esetenként 88 ezer forint veszteséget okoz a gazdáknak egy hazai tanulmány szerint. Ez egy igen elterjedt betegség az állatoknál, amit érdemes minél előbb kiszűrni és kezelni, és erre képes lesz az új megoldásuk.

Brazília eddig is a fő piacuk volt, de bőven van ott fejlődési lehetőség, mivel 200 millió szarvasmarhát tartanak az országban. De ott nem az istállózó állattartás a legelterjedtebb, van, hogy egész évben kint vannak a legelőn az állatok, így itt továbbra is a mobilos megoldás lesz használható.

A cég számára a fő kihívás, hogy a gazdálkodók legyenek nyitottabbak a digitalizációs megoldásokra. Az Agrotrend szakportál idén nyáron egy 1400 fős hazai felmérést készített a gazdálkodókkal, hogy milyen precíziós gazdálkodási megoldásokat használnak. Fölényesen vezet a traktorok GPS-e, amivel a gépnapló kitöltését lehet megtakarítani. A gazdálkodók ugyanekkora része azonban semmit nem használ, szenzorokat pedig csak a 4 százaléka. 

Fontos kiemelni, hogy mindez a jóval előrébb járó növénytermesztésre vonatkozik, az állattartás ettől el van maradva. Ennek az is az oka, hogy az állattartásban sokkal kevésbé lehet azt a kiszámíthatóságot garantálni, mint például egy automatizált paradicsomtermelő üvegházban, egyszerűen sokkal több változó és kockázat van.

Ezért nehéz elmagyarázni a gazdáknak, hogy mit is jelent a 3D képfelismerési rendszerük, amely mesterséges intelligencia segítségével vizsgálja az állatok kondícióját. A még fejlesztés alatt álló, kapus rendszerük esetében ezért volt fontos, hogy egy új hazai tehenészettel már meg tudtak egyezni a telepítésről. A valós adatok alapján készített esettanulmányok pedig sokkal meggyőzőbbek már a gazdálkodóknak.

A saját hardver integrációjánál nagyon odafigyeltek arra, hogy elkerüljék a startupokra jellemző csapdákat. A piacon elérhető eszközök integrációja sokkal biztosabb, így eliminálható a saját fejlesztések kockázata. Boromisza Gergely szerint fontos szempont volt az is, hogy olyan cégek termékeit használják, amelyhez a világ legnagyobb részén elérhető a szerviz és a támogatás, hiszen ők nem tudnak mindenhol személyesen ott lenni.

Azért is gondolják, hogy jókor és jó időben jelentek meg a piacon, mert a fogyasztók és a szabályozók felől is egyre inkább elvárás, hogy az állatok jólléte növekedjen, amihez mindenképpen szükség lesz a pontosabb monitoringozásukra. Mivel ez várhatóan az agrártámogatásokban is egyre nagyobb szerepet kap, jelentős keresletet teremthet majd a hasonló megoldások iránt.

A gazdálkodók számára pedig a pénzügyi megtérülés mellett még egy fontos szempont van: főként Európában egyre nehezebb a munkaerő megtalálása a mezőgazdasági munkára. A digitalizáció segít az élőmunkaigény csökkentésében, másrészt a modern és okos megoldások segítenek abban is, hogy a szakmát a fiataloknak is érdekesebbé tegyék.

A cikk megjelenését az OXO Technologies Holding Zrt. támogatta.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Támogatói tartalom Vállalat agroninja agrotech oxo labs Olvasson tovább a kategóriában