Így tüntetik el egy nagy sportrendezvény költségét egy állami cégben

Éves szinten 3-4 milliárd forinttal is csökkenthetik a vizes világbajnokság miatt megvalósított fejlesztések az Antenna Hungária Zrt. (AH) nyereségét. Az állami cég brutális összeget költött el 2017-ben a vb-t támogató különböző eszközök beszerzésére, ám ezek számviteli okokból nem akkor jelentkeztek ráfordításként, hanem az elmúlt években, illetve a következő jó néhányban fognak. A társaság ráadásul azon is milliárdokat bukott, hogy a világbajnokságot szervező Bp2017 Kft. nem fizette ki a tartozásait.

Megromlott kapcsolat

Október közepén a Telexen jelent meg egy remek írás az elvileg a könnyűzenei ágazat megmentése érdekében megálmodott raktárkoncertek visszásságairól, és az Antenna Hungária részben ehhez köthető nyomulásáról a hazai rendezvényszervezési piacon. A cikkben a lap kitért arra, hogy az alapvetően műsorterjesztéssel és távközléssel foglalkozó AH nem teljesen önszántából kezdett el rendezvényekkel is foglalkozni: a 2017-es vizes vb-n felsőbb döntésre vállalták el ezt a feladatot.

Korábban mi is írtunk már róla, hogy a két cég, a Bp2017 és az AH között az utóbbi számára elég költséges üzleti kapcsolat volt. A viszonyról, és annak alakulásáról a legtöbbet talán az árulja el, hogy miközben a 2017-es beszámolójában még nem győzött büszkélkedni a vizes vb-s szerepvállalással az Antenna Hungária, addig az egy évvel későbbi éves jelentésben már végig arra panaszkodott, hogy nem tudja kisajtolni a neki járó pénzeket a Bp2017-ből.

Az AH növekvő rendezvénypiaci szerepvállalása miatt most részletesebben is megnéztük, hogy mennyibe került, illetve kerül még most is a cégnek a vizes vb, és mit hozhat vissza ebből az új üzletág, egyelőre (valószínűleg részben épp a keletkező veszteségek elfedését célzó) állami megrendelésekből.

Húszmilliárdos beruházás a vb miatt

Már az esemény évében is látszott, hogy a vizes vb az AH működésére meghatározó hatással volt . Az állami cég árbevétele hatalmasat ugrott 2017-ben: az akkor elért 44,7 milliárd forint majdnem a kétszerese volt az egy évvel korábbinak, és a növekedést nagy részben a sporteseménnyel kapcsolatos megbízások okozták.

Az AH akkori beszámolójában azt írta, hogy az eseménysorozat közel 17 milliárd forintos többletbevételt hozott. Más kérdés, hogy a dokumentumból az is kiderül, hogy ennek elég jelentős része jó eséllyel továbbszámlázott szolgáltatás lehetett, hiszen alvállalkozói teljesítésekre a megszokott durván kétmilliárd forint helyett abban az évben 12 milliárdot költött a társaság. Persze a dologban így is volt saját teljesítmény, emellett az üzleti távközlési szolgáltatásból és a műsorgyártásból származó bevételek kilőttek: ez a két terület abban az évben 15 milliárddal hozott többet, és ebből 6-7 milliárd az ezt követő évekre is megmaradt.

Az igazán nagy változást azonban az jelentette, hogy a vb miatt bejött egy teljesen új tevékenység, amely azóta is “audiovizuális és rendezvénytechnikai szolgáltatás” néven fut, és 2017-ben már 2,5 milliárd forintot hozott. A tevékenység azonban nem is elsősorban a komoly bevétel, hanem sokkal inkább a hozzá köthető beruházások miatt lett fontos.

A cég ugyanis saját bevallása szerint 2017-ben több mint 20 milliárd forintot költött különböző beruházásokra és eszközvásárlásokra a vizes vb miatt,

és bár ez egyértelműen nem derül ki, de a beszámoló alapján úgy tűnik, mintha ennek jelentős részét épp az ilyen rendezvénytechnikai eszközök adták volna^*A beszerzés legalább negyede ilyen célra ment el, legalábbis egy későbbi beszámoló adatai alapján körülbelül ilyen arány adódik, de a Telex 15 milliárdos eszközbeszerzésről írt.. A vállalatban a komoly forrásigény miatt tőkét is kellett emelni: a magyar állam 2016 végén valamivel több mint 21 milliárd forintot tolt be az AH-ba, amit négy nappal a 2017-es vb kezdete előtt további majdnem 700 millióval megfejeltek.

Fotó: MTI/Illyés Tibor

Gombhoz a kabátot

Az akkor elköltött 20 milliárd forint azonban egyszerű számviteli okokból nem abban az évben jelent meg ráfordításként, tehát eredményt csökkentőt tételként, hanem az azóta eltelt időszakban, illetve a következő években fog majd megjelenni. Ha ugyanis egy cég egy eszközt vásárol, akkor az bekerül a könyveibe, és az értékét csak a következő években írja le ráfordításként, ezt hívják értékcsökkenésnek vagy amortizációnak. A leírás mértéke (kulcsa) attól függ, milyen eszközről van szó: az ingatlanoknál például jellemzően 2 százalék évente, a járműveknél 20, a kisebb értékű tárgyaknál pedig akár 50 is lehet.

Az AH-nál a 2017-es beszerzések nagyon nagy része olyan eszköz volt, amelyet évi 12,5 százalékos kulccsal írnak le, tehát valójában nyolc évre osztják el a költségeket^*Most már ez sem teljesen így van, mert időközben úgy döntöttek, hogy például a rendezvénytechnikai eszközök esetében a bruttó bekerülési érték 10 százalékának megfelelő összegű maradványértékkel számolnak a 200 ezer forint feletti eszközöknél, az eredetileg megbecsült várható élettartam megtartása mellett, azaz nem a teljes összeget írják le nyolc év alatt, csak a 90 százalékát.. Ez éves szinten nagyjából 2,5 milliárdos többletráfordítást jelent 2017 és 2024 között – illetve az első néhány évben valószínűleg többet, a későbbiekben kicsit kevesebbet a nagyobb kulccsal leírt eszközök miatt. A cégnél rendkívül látványosan meg is ugrott az értékcsökkenés az előző néhány évben.

Nem teljesen egyértelmű, hogy ebből mennyi esik a rendezvénytechnikai eszközökre, de biztosan évi sok százmillió forint, sőt nem kizárt, hogy a milliárdos nagyságrendet is eléri ez az összeg. Az AH-t megkérdeztük a 2017-es befektetések részleteiről, de nem reagáltak megkeresésünkre. Mindenesetre az biztos, hogy ez a leírás teljes egészében veszteség, ha a cég nem kezd valamit az eszközökkel, amiből bevétele származik. Sőt ennél többet is bukhatnak a dolgon, hiszen a berendezéseket valahogy tárolni is kell, ami szintén költséges dolog. Nem csoda, hogy az AH a 2018-as beszámolójának már az elején kiemelte:

A 2018-as év jelentős feladata volt a 2017-es … vizes vb lebonyolítása érdekében megvásárolt eszközök hasznosításának megoldása a rendezvénytechnikai üzletágon keresztül.

Bár a cég már abban az évben is egy sor állami vagy állami támogatással megvalósuló rendezvény technikai kiszolgálásában vett részt, az eszközök hasznosítása így sem valósult meg maradéktalanul, mert még az egy évvel korábbinál is kevesebb jött be ebből a tevékenységből. Ráadásul a bevétel felét a közvetlen költségek elvitték, és akkor a személyi ráfordításokról és egyéb kiadásokról még nem is beszéltünk.

Valójában ez is a vizes vb költsége

A megoldás az lett, hogy beszálltak magába a rendezvényszervezésbe is. Tavaly külön üzletágat hoztak létre erre a tevékenységre, és leszerződtek az évi nagyjából 60-70 milliárdos állami kommunikációs büdzsét is felügyelő Nemzeti Kommunikációs Hivatallal (NKOH) az állami rendezvények szervezésére. Ettől kezdve elvileg az összes ilyen munkát az AH kapja, méghozzá tényleg hatalmas értékben, az NKOH-s szerződést ugyanis 30 milliárdos keretösszeggel írták alá.

Ennek ellenére tavaly még nem jött össze az áttörés: rendezvényszervezésből összesen 2,3 milliárd jött be, úgy hogy ebbe a rendezvénytechnikai tevékenységből átcsoportosított pénz egy része is benne volt. A kettő együtt 4 milliárdot hozott, ennek egy elég jelentős részét azonban elvitték az új üzletághoz köthető költségek, így a nyereség – ha volt egyáltalán – az egy évvel korábbinál is kevesebb lehetett, a már emlegetett leírás nélkül is. Az idén azonban – ahogy a Telex cikkéből is kiderül – a hathatós állami segítségnek köszönhetően már jóval többet szedhet össze az AH ezen a piacon.

Röviden összefoglalva tehát:

az állam milliárdos megrendelésekkel tömi ki a saját cégét, hogy a vizes vb-re kényszerűségből beszerzett eszközök ne a raktárban porosodjanak.

Ez jelen állás szerint logikus lépés, de ha így gondolkodunk, akkor az is logikus, hogy ezt a 20 milliárdos eszközbeszerzést hozzádobhatjuk a vb amúgy is 100 milliárd feletti költségéhez (hiszen ha valaha meg is térül a cégnek, az az állami megrendeléseknek lesz köszönhető).

Még fizetni se fizettek

Az AH-nak egyébként nem csak a nyakán maradt rendezvénytechnikai eszközökkel okozott fejfájást a vizes vb-t szervező (szintén állami) cég, a Bp2017 Kft., hanem azzal is, hogy egyszerűen nem fizetett neki. Az Antenna Hungária 2017 végén 3 milliárd forintot várt még a szervezőktől, ebből közel 2,4 milliárd azonban soha nem érkezett meg. A 2018-as beszámolóban ezért azt írták, hogy a ki nem fizetett tartozások miatt megtették a szükséges lépéseket, de

a jogi eljárás a mérlegkészítés időpontjában még folyamatban volt.

Ebben azonban vagy azóta sem volt változás, vagy az AH elállt a keresettől. Legalábbis a 2019-es éves jelentésükben már sem a Bp2017 Kft-ről, sem a jogi eljárásról nem esik szó, és arra sem utal semmi, hogy időközben beérkezett volna a pénz. Az AH-tól azt is megkérdeztük, hogy mi a helyzet az így elbukott hatalmas összeggel, de választ erre sem kaptunk.