A koronavírus-járvány magyarországi megjelenése utáni hetekben, azaz március második felében a kisebb (akár offline, akár online) boltosok piaca is a feje tetejére állt. Hirtelen sok minden megváltozott, számos árufajta iránt bezuhant a kereslet, egy kisebb árucsoport iránt viszont kezelhetetlen módon megnőtt. Utóbbiak közül egyértelműen a szájmaszk összes formája vitte, és viszi azóta is a prímet – különösen a porszűrős, FFP2-3 besorolású maszkok -, a dobogó második és harmadik fokára pedig a gumikesztyű és a kézi fertőtlenítőszer ugrott.

Még most, április közepén is nagyon nehéz trendeket találni abban, ami az elmúlt hetekben a magyar kiskereskedelemben történt, mert a boltosok reakciói sokszor egyediek voltak. A velük folytatott beszélgetéseink alapján mi most mégis megpróbáljuk bemutatni, melyek lehettek a jellemző minták.

A legegyszerűbb helyzet azoké volt, akik megütötték a főnyereményt. Azok a kiskereskedők, akiknek korábban is a fő profilja volt az egészségügyi védőfelszerelések, munkaruhák és tisztítószerek forgalmazása, most nagyon meg tudták növelni a bevételüket.

Nekik óriási előnyt jelentett, hogy eleve bejáratott üzleti kapcsolatban álltak az ezeket a cikkeket forgalmazó nagykereskedőkkel, vagy tudták, hogy például Kínából hogyan lehet gyorsan, közvetlenül a gyártóktól rendelni olyan termékeket, amelyek valóban meg is érkeznek, és még a minőségük is elfogadható. Esetleg még készletük is volt ezekből. Az ilyen boltosoknak legfeljebb arra kellett most külön erőforrást biztosítani, hogy az értékesítést minél gyorsabban tudják online csatornára terelni.

Sokkal bonyolultabb volt a helyzete azoknak, akiknek ugyan volt boltja, de mással foglalkoztak, és egyik napról a másikra kiesett a talaj a lábuk alól. Ez egyébként sokakkal már azelőtt megtörtént, hogy a kormány belengette volna a nagy gazdasági mentőcsomagját, de aki ekkor kivárt, az nagyon megjárhatta. A mentőcsomag (ha lehet csomagnak nevezni a napokon keresztül folyamatosan, de csak homályos részletekben csepegtetett, konkrét szabályokat nem tartalmazó információ-morzsák összességét) sok más szektor mellett a kisebb boltosokat sem húzza ki a csávából.

Az üzletek bérleti díjának, mint fő fix költségnek a kezelésével például nem foglalkozott a kormány, de arra is hiába vártak a boltosok, hogy a termékeik iránti keresletet a vevőknek juttatott pénzzel tartsa fenn az állam. A boltosoknak legkésőbb akkor kellett lépniük, amikor kiderült végre, hogy a munkaalapú társadalom ideológiájába a segély még világjárvány esetén sem fér bele. Azaz a jövedelmüket elvesztő emberek, mint vevők, teljesen eltűntek a rendszerből.

Akinek volt online boltja, vagy eleve csak az volt neki, de a termékei iránti kereslet bezuhant, megpróbálhatott átállni a maszkok-kesztyűk-fertőtlenítők szentháromságára. Csakhogy azzal kellett szembesülnie, hogy ezzel nincs egyedül. A nagykerekben sorba kell állni az áruért, Kínából közvetlenül rendelni pedig egy olyan kaland, amibe nem biztos, hogy a csőd szélén a legjobb belevágni.

Értelemszerű, hogy a kereslet hatására az árak nagyon megemelkedtek, a bedőlés elől menekülő boltosok pedig mindent elkövettek, hogy azt a korlátozott mennyiségű árut, amihez hozzájutottak, minél inkább aranyáron adják el. Számukra ez jelentette az egyetlen túlélési lehetőséget. A legszebb történet, amit hallottunk, egy olyan kereskedőé, aki

eddig ruhaneművel foglalkozott, de a trendet látva kerített egy varrodát, és megbízta azzal, hogy szabdalják fel az árukészletét, és varrjanak belőle maszkokat.

A piaci káoszt azonban az tette teljessé, hogy sok munkáját vesztett ember is belevágott a bizniszbe, nulla tőkével és hozzáértéssel. Ők csak azt érzékelték, hogy mindenki maszkot akar venni, eladni pedig akár egy Facebook profillal is lehet. A piacnak ebben a szegmensében még ma is keveredik minden sufnituning megoldás, az otthon maszkot varró nagymama termékeitől kezdve az “érdekesen változó minőségű” közvetlen kínai importig.

A kínálati oldal szűkösségét márciusban elsősorban az okozta, hogy a maszkot gyártó vállalkozások nem tudták elég gyorsan feljebb skálázni a termelésüket, hiába észlelték az igényt, ehhez időre volt szükségük. Ebben az időszakban az áruhoz jutó kiskereskedők akár 5-600 százalékos haszonnal is el tudták adni a maszkokat: a néhány száz forintos pormaszkok darabja 2-3000 forintért kelt el a netes boltokban. Ezek az arányok mára csökkentek, mert több áru van a piacon.

A maszkokat, gumikesztyűket és fertőtlenítőszereket forgalmazó partnereinknél folyamatosan érkezik be az áru, de még mindig jellemző, hogy a raktárból azonnal megy a vevőkhöz, mert az online boltosok már eladták őket

– mondta nekünk Csereklyei Bálint, a webshopoknak logisztikai szolgáltatásokat nyújtó iLogistic ügyvezetője.

A fentiek alapján egyébként érthető az is, hogy a nagy webáruházak közül sok miért nem tudott azonnal ráállni a maszkok értékesítésére. Nekik nem elég pár ezer darabos tételeket beszerezni, ha maszkot akarnak árulni. Nekik stabil (nem feltétlenül magas, csak állandóan tartható) minőségre és nagyobb mennyiségre van szükségük, de sokkal jobban ügyelniük kell a fogyasztóvédelmi követelményekre is, mint azoknak, akik pár száz darab maszk gyors facebookos értékesítésével próbálják kihúzni hó végéig.

Ha eddig nem volt mindenki előtt világos, most hirtelen az lett, hogy az online térben egy bolt megnyitása mikrovállalkozói szinten tulajdonképpen nem kérdés. Ha kicsit is komolyabb vállalkozói szemmel nézzük, akkor a boltnyitásnak közvetlenül még érdemi költsége sincs. A kérdés ma már a vevők elérése, vagyis elsősorban a marketingre kell költeni, másrészt a megbízható háttér logisztikára, akár mint igénybe vett szolgáltatásra.

Mivel azonban öt perc alatt bárki nyithat ma is boltot, és hirtelen mindenki maszkot akar árulni, nem csoda, hogy a járvány okozta felfordulásban a fogyasztók védelme háttérbe szorul. Ha másból nem, a Gazdasági Versenyhivatal vizsgálódásából is egyértelműen látszik, hogy a kétségbeesett és tapasztalatlan boltosok sok esetben nagyon túltolták a marketinget.

Nyilván azért reklámozták sokszor “vírusölőnek” vagy “tüdőgyulladás ellen hatékonynak” a maszkokat, hogy a vírus ne az ő bizniszüket ölje meg végleg.

Ami ma a maszkok, kesztyűk és fertőtlenítők terén zajlik, az a felerősített változata annak, ami amúgy is megy. A vevők a járványmentes időkben is ki vannak téve a hasonló praktikáknak, most csak az lehet szokatlan, hogy egy népszerű termék kapcsán látványosabbá vált a piaci dzsungel, a visszaélés, és a vevők joggal érezhetik kiszolgáltatottnak magukat

– mondja Siklósi Máté, fogyasztóvédelmi szakember, a CP Contact Kft. ügyvezetője.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet Vállalat bolt csőd haszon járvány kiskereskedelem koronavírus maszk szájmaszk Olvasson tovább a kategóriában